szerző:
Illényi Balázs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyesek a bűnügyek megoldásának forradalmi eszközeként, mások adatvédelmi szempontból különösen aggályos fejleményként értékelik, hogy a rend őrei egyre többször kutakodnak genetikai adatbázisokban.

Több évtizedes nyomozásokat zárhattak le az amerikai hatóságok a karácsony előtti napokban. Az iowai rendőrök ekkor tartóztatták le a 64 éves Jerry Lynn Burnst, aki a vád szerint egy áruház parkolójában még 1979-ben gyilkolt meg brutálisan egy télikabátot vásárolni érkező, 18 éves diáklányt. December 21-én pedig egy másik, az amerikai közvéleményt egykor mélyen megrázó ügyben született ítélet. Az 1988-ban elrabolt, majd kegyetlenül megerőszakolt és megölt nyolcéves indianai kislány, April Tinsley gyilkosa kapott – beismerő vallomását figyelembe véve – 80 évet. Mindkét elkövető nyomára ugyanazzal a módszerrel jutottak, mint tavaly áprilisban a már több mint négy évtizede üldözött, Golden State Killerként ismert kaliforniai sorozatgyilkoséra, Joseph DeAngelóéra. Az exzsaru 1974 és 1986 között követett el 13 gyilkosságot és ötvennél több nemi erőszakot, ám mindig nyomtalanul eltűnt.

A „döglött ügyek” sikeres megoldásához – némileg váratlanul – a családfakutatás adott kulcsot. A hatóságok rájöttek ugyanis, hogy érdemes betáplálni a feltételezett tettesektől a helyszíneken gyűjtött DNS-minták adatait a GEDmatch portálra, amely a feltöltött egyéni géntérképek alapján keres a felhasználók között lehetséges rokonokat. Az így kiszúrt távolabbi családtagoktól aztán a rend őrei egyéb azonosítók (például a nem, a körülbelüli életkor és lakóhely) segítségével már viszonylag hamar eljutottak a bűnelkövetőkig. A génnyomozók az említetteken kívül egyébként tavaly 25 további esetben jártak sikerrel, és még legalább háromszor ennyi ügyben „fogtak szagot”.

A módszert több tényező együttes hatása teszi ilyen ígéretessé. Egyrészt az utóbbi években jelentősen csökkentek a DNS-szekvenálás és genotipizálás költségei. Ezért világszerte immár közel húszmillióan vették igénybe azokat az egyéni géntérképezési szolgáltatásokat, amelyeket számos amatőr családfakutatást lehetővé tevő cég – mint például a 23andMe, a MyHeritage vagy a legnagyobb génadatbankkal rendelkező ancestry – kínál ügyfeleinek 70–100 euró közti összegért. Másrészt, míg a hagyományos kriminalisztika csupán tucatnyi, ráadásul könnyen mutálódó, nehezen vizsgálható genetikai markert (úgynevezett mikroszatellitákat) használ azonosításra, a modern családfakutatási tesztek során az örökítőanyag jóval nagyobb részét, a DNS-t alkotó nukleotidok közül 700 ezret hasonlítanak össze. Ez sokkal pontosabb eredményt tesz lehetővé. Nem utolsósorban pedig az olyan kisebb portálok, mint a GEDmatch, nem firtatják, hogy a felhasználóik által feltöltött géntérkép honnan származik, ezért a bűnüldöző szervek különösebb aggályoskodás nélkül rákereshetnek a tettesek esetleges rokonaira.

Ajándék DNS-tesztelő csomag. Veszélyek és esélyek
©

„A genetikai családfakutatás és a bűnügyi nyomozás ilyen jellegű partnersége az utóbbi évtizedek egyik, ha nem a legnagyobb áttörése a bűnüldözésben. A legnagyobb lehetőség pedig nem is a döglött, hanem a friss ügyekben rejlik” – mondta nemrégiben a Parabon nevű amerikai cég kifejezetten génnyomozásra létrehozott laborjának vezető kutatója, CeCe Moore. Bár a nyilvános adatbázisokban rendelkezésre álló géntérképek száma a világ lakosságához képest elenyésző, a lehetőségek már most is lenyűgözőek. Mint arra a Science tudományos folyóirat egyik októberi tanulmánya rámutatott, csak a GEDmatch vagy a MyHeritage egy-másfél milliós adatbázisait használva is 60 százalék a valószínűsége, hogy bármely fehér, európai felmenőkkel rendelkező amerikainak megtalálják legalább egy harmadfokú unokatestvérét. Ez nem kevés, hiszen DeAngelo is így került a hatóságok látókörébe. Három éven belül pedig állítólag közel százszázalékos lesz a rendszer hatékonysága, mivel a kutatók szerint egy populáció két százaléka genetikai állományának segítségével bárkihez lehet találni harmadfokú unokatestvért.

James DeAngelo a bíróság előtt. A rokonok buktatták le
©

A lelkesedést lehűthetik azonban az adatvédelmi aggályok. Rori Rohlfs, a Kaliforniai Állami Egyetem családkutatója például ironikusnak tartja, hogy míg Kaliforniában bírói végzés kell ahhoz, hogy a rendőrség egy gyilkossággal vádolt személy testvérére vonatkozóan átnézhesse a bűnügyi nyilvántartást, az unokatestvérekre a GEDmatchhez hasonló oldalakon mindenféle engedély nélkül rákereshetnek. Bár a családfakutató oldal egyik alapítója, Curtis Rogers hangsúlyozta, hogy csak nemi erőszakkal kapcsolatos és gyilkossági ügyekben engedi a hatóságokat a felhasználók genetikai adataiban kutakodni, ezt pillanatnyilag az adott szaván kívül más nemigen garantálja. Szakértők szerint mindenképpen újra kellene gondolni a géntérkép feltöltésekor kért felhasználói nyilatkozatot, hiszen egyetlen ember örökítőanyaga révén több száz rokona is beazonosíthatóvá – adott esetben pedig gyanúsíthatóvá – válik. Az eddigi ügyekben többször is előfordult, hogy a genetikai egyezés nyomán egészen közeli családtagok, például testvérek közül kellett végül kiválasztani a valódi elkövetőt.

A DNS-nyomozások hírére sokan, elsősorban afroamerikaiak, törölték a profiljukat, s különösen az után ugrott meg a törlések száma, hogy tavaly októberben a Cell tudományos folyóiratban Noah Rosenberg, a Stanford Egyetem kutatója azt is megmutatta, milyen könnyen összefésülhető az FBI és a GEDmatch adatbázisa. Dacára annak, hogy eltérő genetikai markerekkel dolgoznak, a közeli családtagokat máris 30 százalékos valószínűséggel képesek felismerni. A jogvédők aggodalmait fokozta, hogy a Science már említett tanulmányából az is kiderült, az egyik orvosi adatbázisból kiemelt, úgymond anonimizált genetikai profil tulajdonosa – és minden betegsége vagy arra való hajlama – is pillanatok alatt beazonosítható a családfakutató honlapon. Csak idő kérdése, hogy a bűnüldöző szervek elkezdjenek keresgélni a különféle orvosi és kutatási génadatbankokban is, és létrejöjjön az egyetemes DNS-adatbázis, amelynek ilyen célú felhasználását még semmilyen törvény nem szabályozza – figyelmeztetett Natalie Ram, a Baltimore-i Egyetem jogi fakultásának professzora.

Az aggodalmak azonban, úgy tűnik, jelenleg még eltörpülnek a lehetőségek mellett. Amint ugyanis arról a GEDmatch vezetői nemrégiben beszámoltak: DeAngelo elfogása óta honlapjukon a napi 1500 feltöltés 5 ezerre ugrott.

A cikk a HVG hetilap 2019/3. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Videón, amit sohasem láthat: ez történik, amikor tárcsázza a tűzoltókat

Videón, amit sohasem láthat: ez történik, amikor tárcsázza a tűzoltókat

Ezek most a leginkább és legkevésbé megbízható 3 éves autók

Ezek most a leginkább és legkevésbé megbízható 3 éves autók

Köszönjük, Lidl, Aldi és Tesco – most már tudjuk, mennyi lehetne a minimálbér

Köszönjük, Lidl, Aldi és Tesco – most már tudjuk, mennyi lehetne a minimálbér

Megdőlt a fővárosi melegrekord

Megdőlt a fővárosi melegrekord

A PIM új főnöke: "A magyar írók unalmasak"

A PIM új főnöke: "A magyar írók unalmasak"

Spanyol hadihajó provokált Gibraltárban

Spanyol hadihajó provokált Gibraltárban