szerző:
Illényi Balázs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A HVG körképéből kiderült az is, hogy azoknak az íróknak a többsége, akik viszont fontosnak tartják jelenlétüket a neten, honlapjaikról átköltöztek a Facebookra.

„Kedves barátaim és érdeklődők, az utóbbi időben valamiképpen kétoldalú kommunikációnk helyszíne áttevődött a Facebookra. Nem mondom, hogy ez jó vagy rossz hír, csak megállapítom. Ezért az interaktivitást ott folytatom. A vendégkönyvbe azért rendszeresen be-benézek.”

Ezzel az üzenettel fogadja a honlapjára látogatókat Vámos Miklós. Nem ő az egyetlen, aki a magyar írók közül néhány éve ezt az utat választotta, de egyike a keveseknek, akik ezt be is jelentették.

Ez az egyik tanulsága annak a körsétának, amit a HVG magyar írók és költők honlapjait keresve tett. Miközben a kortárs angolszász irodalomban legfeljebb mutatóban akad, aki megenged(het)i magának, hogy ne legyen saját (vagy a kiadója által fenntartott) markáns, egyedi küllemű, jól felépített weblapja, Magyarországon ez a többségre jellemző. Legalábbis ez a helyzet azzal az ötven íróval és költővel, akiket az utóbbi egy év könyves sikerlistáiról (Libri-Bookline csoport, illetve Írók Boltja) gyűjtöttünk össze (38 fő), valamint egészítettünk ki korábbi sikerlistásokkal, illetve nagy tekintélyű alkotókkal (köztük Nádas Péterrel, Csukás Istvánnal, Tóth Krisztinával, Gerlóczy Mártonnal vagy Lackfi Jánossal).

Közülük mindössze 24-en tartották fontosnak saját honlap működtetését, ám tízen már meggondolták magukat, és átköltöztek a Facebookra. Ez a döntés valamikor az évtized második felében született meg az érintettekben, legalábbis erre utalnak „porosodó” weboldalaik.

Az egyébként nagyon informatív és a meséivel kapcsolatban számos böngésznivalót kínáló Berg Judit a „hírek” között egy 2015-ös eseményre hívja fel olvasói figyelmét, a kapcsolat menüpontban pedig „sajnálattal” tudatja „minden érdeklődővel, hogy 2017 végéig teljesen megtelt a naptáram”. Fejős Éva látványosan kivitelezett oldalán a regényei között 2015-ösek a legutóbbiak, és az aktuális rovat is 2-3 éves (az írónő erre az eredetileg az e heti HVG-ben megjelent cikkünkre már reagált is Facebook-oldalán, ahol beszámol arról, hogy a helyzet őt is zavarja, és már dolgozik honlapja megújításán).

Fejes Éva honlapja

De Lackfi Jánosnak az egykor a kortársakhoz képest hihetetlen lendülettel indított honlapján is ma már csak a szerző fellépései frissülnek, a látogatókat „kényeztető” rengeteg olvasnivaló közlésével (itt) évekkel ezelőtt leállt, és árulkodó, hogy a főoldalon kétféle adatot ad meg gyermekei számáról.

Dragomány György honlapja

A honlapjaikat lassan elhagyók körében érdekes átmenet Dragomán György, aki – miközben a fejlécben jelzi, hogy „átmeneti állapot, éppen frissül a honlap” – újabban inkább csak a „főzés” menüpont alá tölt fel tartalmakat, ahol a látogatók céklapucolásról vagy például arról olvashatnak, hogy „miért illik össze annyira szépen a tárkony a paszullyal”. A weblapján a főbb tartalomelemeket szintén évek óta nem aktualizáló Tóth Krisztina pedig megoldotta azt, hogy az „aktuális” ablakba általa fontosnak tartott Facebook-posztok kerüljenek be, így az sem marad le az újdonságokról, aki itt kezdi keresni őt.

Nem szabad telhetetlennek lenni, hiszen a hazai közegben az írók közel egyharmada nem tartja fontosnak, hogy bármilyen formában szóba álljon az olvasóival – legalábbis a körképbe bevont szerzőknél ennek semmi nyomát nem leltük. Ebben azért erőteljes generációs különbségek tapinthatók ki, hiszen ha a határt – némileg önkényesen – 45 évnél húzzuk meg, akkor a 17 „ifjabb” közül mindössze kettőnek nincs honlapja, míg a szeniorok több mint 40 százaléka egyáltalán nem kommunikál az olvasókkal digitálisan. Kérdés, bölcs dolog-e pusztán a Wikipédiára vagy – nagyobb nevek esetén – a Digitális Irodalmi Akadémia és egyéb írói adatlapok gyűjtésére bízni a szerzői marketinget.

A „külvilággal” való kapcsolattartásban nem igazolódott be az a hiedelem, hogy a hölgyek ebben aktívabbak lennének. Az ötvenes listán szereplő 19 írónő vagy költőnő közül 9-nek egyáltalán nincs honlapja, négyen pedig a műveiken kívül semmilyen formában nem szólítják meg az olvasóikat. Közéjük tartozik a meseírók doyenje, Marék Veronika, akinek egykori weboldala ma már elérhetetlen, a Kossuth-díjas Rakovszky Zsuzsa, aki csupán egy profilképpel várja a Facebookon a látogatókat, vagy az ifjabb generáció képviselője, Mán-Várhegyi Réka. De a sikerlisták rendszeres szereplőjét, a Tündérboszorkány és a Klott Gatya, ne fárassz! sorozatairól ismert Bosnyák Viktóriát is – a közösségi oldala mellett – csupán egy 2011-ben félbehagyott blogon , illetve könyvajánló honlapon „találhatják” meg az olvasói.

Bizonyára nagy csábítás a pörgős, interaktív és semmibe sem kerülő közösségi média, de aki – pénz, idő vagy egyéb motiváció hiányában – ezt választja, az egyebek mellett lemond a saját írói univerzum kialakításának, a könnyű visszakereshetőségnek és az időtálló üzenetek közvetítésének a lehetőségéről.

Szomorú, hogy a vizsgált listán tíz olyan honlapot sem találtunk, amelyekre szívesen visszamentünk volna – akár a dizájn szépsége, akár a tartalom minősége és egyedisége, akár az információk hasznossága miatt. Közéjük tartozik Varró Dániel oldala, amely bár különösebb extra olvasnivalót nem kínál, de egyedi módon (az egyes menüpontokat saját képes iniciáléval és odavágó versrészlettel bevezetve), letisztultan, könnyen kereshetően tájékoztat minden fontos, a költővel kapcsolatos tudnivalóról.

Varró Dániel honlapja

Például a találkozási lehetőségekről vele, és ebbe a dedikálásokon túl a pestlőrinci versmondó verseny zsűrizése is beletartozik. Grecsó Krisztián elegáns dizájnnal kivitelezett weboldalán is – még a kötetei bemutatása előtt – naptár várja a látogatókat, benne az író összes fellépése, nyilvános megjelenése, programja.

Az egyediek közül Bartos Erika a köteteihez illő képi világgal, profi felépítéssel és sokoldalú (részben webshopokba vezető) tartalommal vonzza az olvasókat, Leiner Laura pedig a sok program és saját bejegyzés mellett például A Szent Johanna gimi ifjúsági regényfolyam rajongóinak szervezett találkozókról készített beszámolókkal is. A legfiatalabbak közé tartozó Áfra János arra mutat jó példát, hogy egy előregyártott sablonokkal dolgozó webszerkesztőből is ki lehet hozni érdekes, dinamikus, különféle nézetekkel variáló, az érdeklődőket maximálisan kiszolgáló, barátságos honlapot.

A weboldalt üzemeltető szerzők fele sem tartja fontosnak, hogy idegen nyelven is fogadja az olvasókat. Közülük ketten viszont – bár a Facebookon magyarul vagy magyarul is kommunikálnak – honlapjaikon már csak angolul hajlandók kommunikálni a látogatókkal: a már egy ideje külföldön (jelenleg Drezdában) élő Dunajcsik Mátyás, illetve a Kossuth-díj mellett számos külföldi elismerést is szerzett Krasznahorkai László. Utóbbi még a vele foglalkozó, száznál több kritika vagy interjú között sem tesz elérhetővé magyar nyelvűt. A hazai olvasókhoz egyetlen, „a magyarokhoz” menüpont szól, ahol jelenleg Vörösmarty Mihály A magyar költő című verséből szerepel egy, talán aktuálpolitikai üzenetet is hordozó versszak, amely így kezdődik:

„Jó gyermekem! a haza szebb idejét / – Elmúlt az örökre – ne zengjed.”

ILLÉNYI BALÁZS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ezt talán benézték: mégsem sikerült megfejteni az érthetetlen Voynich-kézirat rejtélyét

Ezt talán benézték: mégsem sikerült megfejteni az érthetetlen Voynich-kézirat rejtélyét

A kistelepüléseken lassan nem lesz hol vásárolni

A kistelepüléseken lassan nem lesz hol vásárolni

Ez történt: kínosan egyszerűen buktatták le a kormány informatikai trükkjét

Ez történt: kínosan egyszerűen buktatták le a kormány informatikai trükkjét

Nagy test, kis szív: 2 literes dízelmotor a BMW X5-ben

Nagy test, kis szív: 2 literes dízelmotor a BMW X5-ben

Megkínozta a OnePlus az új csúcsmobil szelfikameráját, látványos lett a végeredmény – videó

Megkínozta a OnePlus az új csúcsmobil szelfikameráját, látványos lett a végeredmény – videó

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje