Nem csupán az emlékezési képességet, de még a személyiség alakulását is befolyásolhatja, hogy az emberek egyre több fotót készítenek.
Instant fényképezőgéppel készít magának emlékeket a különleges amnéziában szenvedő Leonard, hogy fel tudja idézni valahogy az elmúlt napok eseményeit, és megtalálja feleségének kegyetlen gyilkosát. A Christopher Nolan rendezte thriller, az ezredfordulón bemutatott Memento alaphelyzete ugyan meglehetősen bizarr, ám a közelmúlt történéseinek fotókon való rögzítése, őrzése és az azok alapján való emlékezés egyre többek számára hétköznapi gyakorlat. Becslések szerint évente százmilliárddal gyarapszik az adott évben világszerte elkészített fényképek száma, 2018-ban már 1300 milliárdnál is többet kattintottak az emberek. A digitális képek felfoghatatlan özöne kapcsán pedig újabban nem egy kutató teszi fel a kérdést: miként hat ez a rengeteg fotó az emlékezés folyamatára?
A memória megtámogatására az emberiség mindig használt „mankókat”, maga az írás is ilyen szerepet tölt be – ismerte el év eleji cikkében Giuliana Mazzoni, az angliai Hull Egyetem pszichológusa. Feltűnő azonban, tette hozzá, hogy manapság az emberek mennyire keveset bíznak az emlékezetükre: nemhogy verseket vagy telefonszámokat nem jegyeznek már meg, de életük legapróbb részleteit is inkább a felhőben tárolják, mint a fejükben.
De miért baj, ha valaki lefényképezi, mit evett ebédre, ha kattint párat a kiállításon, vagy szelfizik a barátaival az esti bulin? A problémát egyrészt a fényképezésnek (videókészítésnek) a memóriára gyakorolt, kimutatható hatásában látják a szakértők. Több vizsgálat is bizonyította, hogy akik valamilyen eseményt az okostelefonjukkal rögzítenek, azok ugyan a többi résztvevőnél jobban fognak emlékezni a látható részletekre, ám arra például már kevésbé, hogy mi hangzott ott el, vagy mondjuk milyen szagokat lehetett érezni. Nem csoda: a memória és a figyelem működése szorosan összefügg, a mobil pedig kifejezetten hatékony figyelemelterelő eszköz. És nem csupán a képek tekintetében.
A szöveges üzenetek írása vagy egyszerűen csak a képernyőn való babrálás legalább annyira akadályozzák a figyelem összpontosítását, mint a fotózás. Az okostelefonok a ludasak az úgynevezett kognitív kiürülés jelenségének terjedésében is. Amerikai kutatók három éve figyeltek fel arra, hogy akik egy feladat elvégzéséhez használhatták a telefonjukon az internetet, azok a későbbiekben, egész egyszerű kérdések megválaszolásánál is, emlékeik helyett automatikusan a gépi segítséghez folyamodtak. Sőt egy mobil puszta jelenléte a kísérleti szobában, még ha nem is használják, már csökkenti a résztvevők szellemi kapacitását, felidézési képességét – észlelte egy másik kutatócsapat.
De miért olyan nagy probléma ez – vetik fel az ellentábor képviselői, hiszen az internet összehasonlíthatatlanul pontosabb, szélesebb körű és sokszor gyorsabb is, mint az emberi memória. Számos helyzetben pedig korábban elképzelhetetlen mértékben turbózza fel a gyarló emlékezetet, elég csak a térképalkalmazásokra vagy a gép matematikai „képességére” gondolni.
Tény, hogy az okostelefonra tekinthetünk úgy is, mint az emberi emlékezet menedzselésének egyik leghatékonyabb eszközére – ismeri el Mazzoni is. A legújabb kutatások azonban felvetnek néhány érdekes dilemmát a fotókkal kapcsolatban. Például azt – figyelt fel rá Linda Henkel, a connecticuti Fairfield Egyetem pszichológusa –, hogy a szelfik tovább rontják az emlékezés esélyeit: egy adott eseményt jobban fel tudnak idézni azok, akik nem szerepelnek az arról készült képen. A kutató szerint a szelfihelyzet megváltoztatja az érintett perspektíváját, így kevésbé tud az egész szituáció külső szemlélője lenni, mint ha nem állna vagy ülne ott. Mások a közösségi médiában megosztott fotókról derítették ki, hogy még a kizárólag a telefon (vagy a számítógép) memóriájában őrzött képeknél is kevésbé alkalmasak az exponálás idején átélt érzelmek vagy egyéb részletek felidézésére.
A szelfikkel egyébként más baj is van. A mesterkélt beállítások, erőltetett, természetellenes mosolyok, csücsörítések vagy viccesnek szánt grimaszok nem a készítők valódi személyiségét rögzítik, hanem azt, amit mutatni szeretnének magukról. Ha pedig valaki később ezeket hívja segítségül a múltja felidézéséhez, az könnyen önellentmondásba kerülhet. Elsősorban azért, mert a hagyományosan nem fotók alapján dolgozó emlékezet jellegzetes tulajdonsága, hogy rugalmasan bánik a múlttal – hangsúlyozza Mazzoni. Az agy ugyanis öntudatlanul válogat a korábbi események és emlékek között, azokat emelve ki közülük, amelyek a legjobban alátámasztják az aktuálisan igaznak gondolt (kívánt, elvárt) jellemvonásokat. Sőt a pillanatnyi önképnek vagy szükségleteknek megfelelően a memória rendszeresen konstruálhat meg sem történt emlékeket is. Ezt a „dinamikus” – és amúgy teljesen normális – harmóniát dönthetik romba a számolatlanul gyártott, a változó önképet alátámasztani nem képes szelfik.
Kérdés, milyen hatással lesznek hosszú távon a digitális önképek a pszichés önképre. Milyen torzulásokhoz, esetleg mentális betegségekhez vezethet a fotókba merevített múlt nézegetése? Erre még nincs tudományosan megalapozott válasz, ahogyan arra sincs bizonyíték, hogy a fényképezési mánia jobban károsítaná az agy tanulási képességét, mint az elégtelen alvás, a stressz, a megosztott figyelem, az alkoholfogyasztás vagy a depresszió. Szakértők mindenesetre nem győzik hangsúlyozni, hogy a memóriát dolgoztatni, edzeni kell ahhoz, hogy megfelelően működjön. Ezt pedig a fényképek nem feltétlenül segítik elő, ahogyan az adott pillanat komplex érzeteit sem hozzák vissza. A megoldást egyöntetűen abban látják, ha mindenki kicsit kevesebbet – magyarán: okosabban – használja az okostelefonját.
| Financiális kiürülés |
Míg az embereknél a kognitív kiürülés veszélyét növelik az okostelefonok, a digitális fényképezőgépek gyártóinál a bankszámlára van hasonlóan ürítő hatással az, hogy egyre több az egyre jobb kameramodullal felszerelt mobil. Az iparág neves szereplőit tömörítő szövetség, a CIPA adatai szerint a csúcsévhez képest tavalyra 84 százalékkal esett a digitális fotómasinák eladása: 2010-ben még 121,5 millió készüléket adtak el, tavaly már csak 19,4 milliót. Ennyire kevés gép legutóbb 1984-ben fogyott a világon – amikor a többé-kevésbé kommunista-szocialista országokban még csodaszámba ment egy-egy digitális kamera felbukkanása. Ám ez még közel sem a gödör alja. A képalkotás terén több mint nyolc évtizedes tapasztalattal rendelkező Canon elnöke, Mitarai Fudzsio a Nikkei című japán üzleti napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy számításaik szerint a következő két évben a jelenleginek is a felére esik az eladások száma. A drasztikus csökkenés már most is a hagyományos kompakt gépek miatti kereslet töpörödésének tudható be, melyekből ma már kevesebbet értékesítenek, mint a (fél)profiknak szánt cserélhető objektíves fényképezőgépekből. A Canon-vezér szerint ez utóbbi – jelenleg évi 10 millió eladott darabot számláló – kategóriában hamarosan stabilizálódik majd a helyzet; a vállalat szakértői úgy látják, évi 5-6 millió félprofesszionális digitális fényképezőgépre mindig lesz igény. |
A cikk a HVG hetilap 2019/9. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
