szerző:
Illényi Balázs

Bármennyire várták, az e-könyv nem forgatta fel fenekestül a könyvpiacot és az olvasási szokásokat.

Az eget ostromló büszke bércek helyett inkább szelíd, olykor már lefelé induló lankaként jellemezhető az e-könyvek utóbbi évekbeli forgalmi adatait ábrázoló görbe. Nem vált valóra az évtizeddel ezelőtti jóslat a nyomtatott könyvek haláláról, olyannyira nem, hogy a digitális formátumú olvasnivaló még meghatározó részt sem tudott szerezni a piacon. Az Egyesült Államokban, ahol a világszerte e-könyvekből származó bevételek fele képződik, az összforgalom 20 százaléka körül stabilizálódtak az eladások. A nagy nemzetközi kiadók is egyre kevésbé lelkesek e „műfaj” iránt, miután 2017-ben tíz százalékkal estek az e-könyves értékesítéseik.

A képet azonban árnyalja a hivatalos statisztikákból kevésbé kiolvasható új trend. Mind több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a látszólag megrekedt e-könyves piac a fejlett országokban komoly átrendeződésen megy keresztül. A nyomtatott eladásokban érdekelt nagy kiadók digitális olvasnivalói ugyan leszálló ágba kerültek, ám annál jobban pörögnek a független kiadók, illetve maguk a szerzők által kifejezetten képernyőre szánt kiadványok. Bár pontos forgalmi adatok nincsenek erről a szegmensről, iparági elemzők ebben látják a lehetséges kitörési pontot a piac számára.

Magyarország e téren (is) legalább egy nagyságrenddel van lemaradva a világ fejlettebb részétől. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének összesítése szerint a tavalyi, közel 48 milliárd forintos hazai könyvforgalomból mindössze 1,8 százalékkal részesültek a digitális kiadványok, ráadásul ebbe – további differenciálás nélkül – az e-könyveket és a hangoskönyveket egyaránt beleszámolják. Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója egy százalékra teszi az e-könyvek részesedését, ám vannak, akik szerint az önbevalláson alapuló adatok szebbnek mutatják a valóságot, mint amilyen. A két legnagyobb kiadói és könyvforgalmazói konglomerátum, a Libri és a Líra közös leányvállalata, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője, Csordás Attila a teljes könyves piac fél százalékára taksálja csak az e-könyvek arányát. Igaz, fűzi hozzá, a saját kiadói forgalmuk stabilan, évente 20-30 százalékkal nő.

Könyv digitális változatban. Pörgetni kell
©

Az eKönyv Magyarország idei sikerlistáját többnyire nemzetközi bestsellerek vezetik, közülük is kiemelkedik az emberiség történelmét, jelenét és lehetséges jövőjét rendhagyó módon tárgyaló izraeli sztártörténész, Yuval Noah Harari, akinek három kötete is szerepel az első tizenötben (az 1., a 4. és a 14. helyeken). A magyar szerzők közül mindössze a humorista Bödőcs Tibor (2.) és a hálózatkutató Barabási Albert-László (15.) került be ebbe az elitbe. A búcsúszentlászlói standupos rekordot döntött a tavaly digitálisan eladott több mint ezer példányával (a nyomtatott 80 ezer fölött tart); a legjobbak közé már 500 körüli letöltéssel is be lehet jutni. A körülbelül 25 ezer címre rúgó teljes hazai e-könyves választék (ennek csak a fele magyar nyelvű) döntő részét többnyire pár tucatnyian vásárolják meg.

Pedig érdeklődés többre is lenne, ezt mutatja az e-könyv-kiadással és -készítéssel foglalkozó eClassic három éve készített, a torrentoldalakon fellelhető digitális kiadványokat feltérképező felmérése. E szerint a magyar olvasók nem csupán a hivatalosan árult köteteket törik és töltik fel a letöltőportálokra, hanem legalább ennyi vagy még több olyan könyvet digitalizálnak (házilagos barkácsmódszerekkel), amelyeket szeretnének képernyőn olvasni, de nincs belőlük elérhető változat. A kalózletöltések adataiból az is jól látszik, mennyi vásárlót veszíthetnek a kiadók egy-egy sikerkönyv esetén azzal, hogy a digitális verziót nem a nyomtatottal egyszerre dobják piacra. Még akkor is, ha a sok tízezer letöltőnek csak a töredéke adna pénzt a könyvért.

Az ár csak az egyik az elektronikus változatok terjedését hátráltató tényezők közül. Míg az amerikai piacon a nagy kiadók az Amazon online hegemóniájának megtörését célozták meg, és magasan tartják az áraikat, addig az EU-ban az is gond, hogy a digitális kiadványok nem részesülhettek a nyomtatottakra vonatkozó áfakedvezményben, ami például Magyarországon 27 helyett csak 5 százalékkal terheli meg a hagyományos könyvek árát. A korlátozást ugyan az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa október elején eltörölte, de a HVG által megkérdezett szakértők szerint nem tudni, hogy mikor és milyen mértékben „gyűrűzik be” a könnyítés hatása.

Annyi bizonyos, hogy míg a hazai felmérések szerint az emberek ezer forint körüli összeget tartanának méltányosnak egy e-könyvért, a magyar kiadók általában több mint kétszer ennyit kérnek el érte (a jelenlegi toplistás címeket 2000–2500 forintért kínálják), de Csordás tapasztalatai szerint az olvasók „a szórakoztató irodalomért, ha érdekli őket, 3 ezret, míg a szakkönyvekért 10 ezret is hajlandóak kifizetni”.

Az elterjedés lassulását a világ egyik legnagyobb kiadójának, a francia Hachette Livre-nek a vezérigazgatója, Arnaud Nourry annak is tulajdonította egy idei interjújában, hogy „az e-könyv buta termék”. Nourry önkritikusan a kiadók szemére vetette, hogy elkényelmesedtek, és nem foglalkoztak a formátumban rejlő lehetőségekkel, így az e-könyv megmaradt a nyomtatott változat puszta elektronikus leképezésének, sőt több szempontból alulmaradt vele szemben. Szerinte a kiadók alapvetően kétdimenziós kéziratoldalakban gondolkodnak, és képtelenek a szöveget a kreatív, digitális élmény irányába továbbfejleszteni. Az Hachette ezért is próbál más területek szakemberei – elsősorban videójáték-fejlesztők – közül verbuválni e-könyves csapatába.

Az olvasók is elkényelmesedtek, és kevesebben vásárolnak kifejezetten e célra szánt e-könyv-olvasót (Magyarországon a tablet sem terjedt el úgy, mint a fejlettebb országokban). Helyette inkább a mindig kéznél lévő okostelefonhoz nyúlnak – ha egyáltalán olvasni akarnak. Pedig a mobil sokkal kisebb, ráadásul vibráló képernyője korántsem olyan szemkímélő, mint a speciális könyvolvasók megvilágítás nélküli felülete.

A cikk a HVG 2018/46. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Árulkodó óriásplakát: ekkor mutatja be a Samsung az összehajtható telefont?

Árulkodó óriásplakát: ekkor mutatja be a Samsung az összehajtható telefont?

Egyszer csak egy madár tűnt fel a Singapore Airlines Londonba tartó járatán

Egyszer csak egy madár tűnt fel a Singapore Airlines Londonba tartó járatán

Részletekbe menően átvilágítják az MTA kutatóintézeteit, de addig is alig kapnak pénzt

Részletekbe menően átvilágítják az MTA kutatóintézeteit, de addig is alig kapnak pénzt

Ezt a versenyt is a kínaiak nyerték: kihajtottak az első magok a Holdon

Ezt a versenyt is a kínaiak nyerték: kihajtottak az első magok a Holdon

Ha a namíbiai sivatagban jár, és egy Afrikáról szóló dalt hall, az nem véletlen (videó)

Ha a namíbiai sivatagban jár, és egy Afrikáról szóló dalt hall, az nem véletlen (videó)

Olyan borotvát villantott a Gillette, amit gombnyomásra felfűthetünk

Olyan borotvát villantott a Gillette, amit gombnyomásra felfűthetünk