„Nagy Márton: Magyar Péter tovább hazudik, jól láthatóan nem ismeri a gazdasági folyamatokat” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Nagy Márton három pontban fogalmazza meg, hol „hazudik” Magyar Péter, minden pontban az „adatokhoz” irányítva az ellenzéki politikust.
Infláció
Az első pont szerint „a háborús inflációt a kormány – ahogy ígérte – tavaly egy számjegyűre letörte. Jelenleg 3 százalékon áll. Ezzel az inflációt földbe döngöltük és ott is fog maradni.”
Valójában a kormány mind a mai napig nem támasztotta alá, hogy intézkedéseinek (pl. árstopok, Árfigyelő portál) mekkora szerepük volt – ha egyáltalán bármekkora – az Európa-bajnok infláció mérséklésében. Az infláció egyébként a jegybank előrejelzése szerint októbertől év végéig ismét emelkedik. Jövő év elején stabilizálódhat a jegybanki toleranciasávban (2-4 százalék) – ám ezt még kockázatok övezik.
Fogyasztás
A második pont szerint „a fogyasztást helyreállítottuk, az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült. Ez a 10. legnagyobb növekedés az Európai Unióban.”
Valójában a 2,7 százalékos növekedés a tavalyi visszaeséshez képest nem sokat jelent. Illetve annyit, hogy a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem érte el a 2021-es szintet. Érdekes módon maga a nemzetgazdasági miniszter szokása nehezményezni, hogy csak lassan oldódik az „óvatossági motívum”, ami gátolja a fogyasztás helyreállását.
Tény, hogy „a fogyasztás egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt”. A gazdasági teljesítmény idén a kormány saját előrejelzése szerint 0,8 százalékos GDP-növekedésben ölthet testet, és csak azért tekinthető motorjának a fogyasztás, mert a többi szegmens még pocsékabbul teljesít.
https://hvg.hu/360/20241107_ovatossag-vasarlasok-kereskedelem-novekedes-ngm-ksh
Lakossági vagyon
A harmadik pont: „Magyar Péter elszegényedésről hadovál, miközben elfelejti, hogy az egy felnőttre jutó átlagvagyon a 2008-as pénzügyi válság óta 200 százalék feletti bővülésének köszönhetően Magyarországon növekedett a 8. legnagyobb mértékben lakosság vagyona, a 'UBS Global Wealth Report 2024' szerint”.
Az említett jelentésben valóban található egy grafikon, ami az egy felnőttre jutó átlagos vagyon változását mutatja egyes országokban 2008 és 2023 között. A grafikonon Magyarország valóban a 8. helyen áll.
Az egy felnőttre jutó vagyon változása 2008 és 2023 között néhány országban
UBS Global Wealth Report 2024
Ugyanakkor a grafikonon csak „néhány ország” adatát tüntették fel, így a 8. helyezés tökéletesen semmitmondó bármilyen értelmes összehasonlítást (régiós, uniós, feltörekvő országokat számba vevő, OECD-országokra kiterjedő stb.) feltételezve. A jelentés sem állítja, hogy a grafikon bármiféle rangsort jelenítene meg.
Nagy Márton tehát vagy benézte, hogy ez egy értelmes összehasonlítás volna, vagy pedig szándékosan csúsztat.
Egyébként a grafikonon az egy felnőttre jutó, számszerű, helyi devizában számolt vagyon változását ábrázolták.
Az első helyen Törökország végzett, ahol 17-szeresére nőtt a lakosság vagyona, a második helyen Kazahsztán, ahol 14-szeresére.
A számszerű, helyi devizában számolt vagyon növekedése mögött számos tényező állhat. Például a rendkívül magas infláció, aminek köszönhetően számszerűen nőhet az egy felnőttre jutó vagyon – akár úgy is, hogy reálértéken (az inflációt figyelembe véve) csökken.
A magyarországi vagyongyarapodás tekintetében említésre méltó különösen, hogy a háztartások vagyonának harmadát felét a saját tulajdonú ingatlan teszi ki a jegybank jelentése szerint. Az ingatlanárak emelkedése (és Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben drágulnak az ingatlanok) a háztartások forintban számolt vagyonának emelkedését vonja magával – ám ebből nem következik, hogy gazdagabbá válnának. (Még ingatlanpiaci értelemben sem, hiszen ha valaki eladja az ingatlanát, akkor jellemzően másik ingatlan vásárlása céljából teszi.)
https://hvg.hu/ingatlan/20240717_Sokat-rontanak-a-magas-lakasarak-es-berleti-dijak-a-magyarok-fizetokepessegen
