Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A nemzetgazdasági miniszter egy semmiféle rangsort megjeleníteni nem kívánó, csak „néhány” országot ábrázoló grafikonra hivatkozva állítja, hogy a magyarok vagyona nőtt a 8. legnagyobb mértékben 2008 óta. Az élen egyébként Törökország áll 17-szeres vagyongyarapodással, a „lista” végén pedig az Arab Emírségek alig 40 százalékos növekedéssel.
„Nagy Márton: Magyar Péter tovább hazudik, jól láthatóan nem ismeri a gazdasági folyamatokat” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Nagy Márton három pontban fogalmazza meg, hol „hazudik” Magyar Péter, minden pontban az „adatokhoz” irányítva az ellenzéki politikust.
Az első pont szerint „a háborús inflációt a kormány – ahogy ígérte – tavaly egy számjegyűre letörte. Jelenleg 3 százalékon áll. Ezzel az inflációt földbe döngöltük és ott is fog maradni.”
Valójában a kormány mind a mai napig nem támasztotta alá, hogy intézkedéseinek (pl. árstopok, Árfigyelő portál) mekkora szerepük volt – ha egyáltalán bármekkora – az Európa-bajnok infláció mérséklésében. Az infláció egyébként a jegybank előrejelzése szerint októbertől év végéig ismét emelkedik. Jövő év elején stabilizálódhat a jegybanki toleranciasávban (2-4 százalék) – ám ezt még kockázatok övezik.
A második pont szerint „a fogyasztást helyreállítottuk, az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült. Ez a 10. legnagyobb növekedés az Európai Unióban.”
Valójában a 2,7 százalékos növekedés a tavalyi visszaeséshez képest nem sokat jelent. Illetve annyit, hogy a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem érte el a 2021-es szintet. Érdekes módon maga a nemzetgazdasági miniszter szokása nehezményezni, hogy csak lassan oldódik az „óvatossági motívum”, ami gátolja a fogyasztás helyreállását.
Tény, hogy „a fogyasztás egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt”. A gazdasági teljesítmény idén a kormány saját előrejelzése szerint 0,8 százalékos GDP-növekedésben ölthet testet, és csak azért tekinthető motorjának a fogyasztás, mert a többi szegmens még pocsékabbul teljesít.
A harmadik pont: „Magyar Péter elszegényedésről hadovál, miközben elfelejti, hogy az egy felnőttre jutó átlagvagyon a 2008-as pénzügyi válság óta 200 százalék feletti bővülésének köszönhetően Magyarországon növekedett a 8. legnagyobb mértékben lakosság vagyona, a ‘UBS Global Wealth Report 2024’ szerint”.
Az említett jelentésben valóban található egy grafikon, ami az egy felnőttre jutó átlagos vagyon változását mutatja egyes országokban 2008 és 2023 között. A grafikonon Magyarország valóban a 8. helyen áll.
Ugyanakkor a grafikonon csak „néhány ország” adatát tüntették fel, így a 8. helyezés tökéletesen semmitmondó bármilyen értelmes összehasonlítást (régiós, uniós, feltörekvő országokat számba vevő, OECD-országokra kiterjedő stb.) feltételezve. A jelentés sem állítja, hogy a grafikon bármiféle rangsort jelenítene meg.
Nagy Márton tehát vagy benézte, hogy ez egy értelmes összehasonlítás volna, vagy pedig szándékosan csúsztat.
Egyébként a grafikonon az egy felnőttre jutó, számszerű, helyi devizában számolt vagyon változását ábrázolták.
Az első helyen Törökország végzett, ahol 17-szeresére nőtt a lakosság vagyona, a második helyen Kazahsztán, ahol 14-szeresére.
A számszerű, helyi devizában számolt vagyon növekedése mögött számos tényező állhat. Például a rendkívül magas infláció, aminek köszönhetően számszerűen nőhet az egy felnőttre jutó vagyon – akár úgy is, hogy reálértéken (az inflációt figyelembe véve) csökken.
A magyarországi vagyongyarapodás tekintetében említésre méltó különösen, hogy a háztartások vagyonának harmadát felét a saját tulajdonú ingatlan teszi ki a jegybank jelentése szerint. Az ingatlanárak emelkedése (és Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben drágulnak az ingatlanok) a háztartások forintban számolt vagyonának emelkedését vonja magával – ám ebből nem következik, hogy gazdagabbá válnának. (Még ingatlanpiaci értelemben sem, hiszen ha valaki eladja az ingatlanát, akkor jellemzően másik ingatlan vásárlása céljából teszi.)
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.