2020-ban először az agrárkamara maga számolta ki, mennyit kell befizetniük a tagoknak. A kamarai tagság törvényileg kötelező bármilyen, mezőgazdasággal vagy élelmiszeriparral kapcsolatos vállalkozói tevékenységi körrel rendelkező vállalkozónak. A kamarához milliárdok folynak be tagdíjakból, pedig nagyon sokan tartoznak.
A magyar gazdaság a statisztikai hivatal első, a koronavírus miatt a szokásosnál megbízhatatlanabb becslése szerint 5,1 százalékos visszaesést szenvedett el 2020 egészét tekintve. Az év végén, a negyedik negyedévben ugyan az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP, de még így is 4,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
Évek óta nem osztott ki olyan kevés munkahelyteremtési támogatást a kormány, mint 2020-ban. Kiemelkedően nagy projekt nem volt, de az egy munkahelyre jutó átlagos támogatás összege nőtt. A legtöbb pénzt szokás szerint multik kapták, a magyarok közül kiemelhető Rhimkulov Ruszlan Új Selyemútra épülő logisztikai központja.
A lakosság és a vállalkozások sok hitelt vettek fel, a törlesztéseiket eltolták a moratóriummal, az MNB pedig több ezer milliárd forintot öntött bele a gazdaságba. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy Magyarország sok szempontból relatíve jól vészeli a válságot - derül ki a jegybank gyorsjelentéséből.
Későn született meg magyar minimálbér-emelés, az uniós, euróalapú összehasonlításban még a januári, vagyis a tavalyi érték szerepelt. A csekély, 4 százalékos emelés miatt azonban ez épp csak annyit jelent, hogy a magyar és a román minimálbér most fej-fej mellett állnak. Amíg a forint árfolyama tovább nem romlik.
Az innovációs minisztérium szerint a meglepően rosszul teljesítő kiskereskedelem tulajdonképpen nagyon jól teljesített decemberben, illetve voltaképpen annyira azért mégsem, de csak azért, mert az emberek keveset tankoltak, és a vírustól való félelmükben elnapolták a karácsonyi lapostévé-vásárlásokat.
Elmaradt az év végi vásárlási roham, sőt váratlanul csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Ez is azt jelzi, hogy nagyon nincs minden rendben a munkaerőpiacon. Közben a miniszterelnök csak a pozitív számokat hangsúlyozza, a kormány pedig nem igyekszik információkkal enyhíteni a bizonytalanságot.
Már csak az aláírás hiányzik a zugligeti libegő átépítéséről, és az árat is tudni lehet: 3,6 milliárd forint.
Az év utolsó hónapjában a foglalkoztatottak harmada dolgozott ténylegesen kevés, 30-nál kevesebb órát egy héten. Nem csak az ünnepek miatt, ez számszerűen bő 400 ezres kiugrás 2019 decemberéhez képest. Rajtuk kívül volt közel 150 ezer „inaktív” ember. A definíció szerinti munkanélküliek száma közben 200 ezer volt.
A vagyonnyilatkozat jelen formájában a választók arcul csapása, az emberek és a sajtó mégis prímán elnyammog rajta. Közben a papíron szegény politikus senkitől sem zavartatva jachtozik az Adrián. Vélemény.
Lezárult a trieszti kikötő állami átvétele, ám még jó ideig nem használható érdemben a terület. Erre is a járvány utáni újjáépítésre szánt pénzből költ a kormány.
Dühös vagy unatkozó kisbefektetők kezdtek lufikat fújni a tőzsdén, ahol a brókerek shortolni próbáltak. Minden összeállt, ami ehhez kell: a közösségi médiumok mémkultúrája, a bárki számára elérhető tőzsdézős app, az amerikai kormány által szórt helikopterpénz. A tőzsdemokrácia megjelenésére senki nem volt felkészülve.
Nemzeti színű szalaggal átkötött, ingyenes Linux operációs rendszert próbál nagy – a magyar lakosság digitalizálódását előmozdító – ajándékként eladni a kormány. A csomaghoz sikerült hozzátenni pár mérsékelten hasznos segédletet, egy, a fél internetet blokkoló tűzfalat és egy átlagember könyvjelzőgyűjteményét. Plusz a kormánymédia levelezőrendszerét és videómegosztóját.
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
A jövedelmi statisztikák szerint a gyerekes és a gyerek nélküli háztartások közti olló záródott a NER-évek alatt, de csak kis mértékben. Az egyszülős családok pedig a rendszer nagy vesztesei közé tartoznak. A Kánaán a nyugdíjasoknak se jött el, a fiatalokra pedig tényleg ráfér némi támogatás.
Olcsó intézkedés a fiatalok szja-mentessége, mert a fiatal foglalkoztatottak kevesen vannak, csak 280 ezren, és ők keresnek a legrosszabbul. Az országgyűlési választások kampányában viszont jól eladható intézkedés. Ha a mentesség sávos lesz, ahogy ígérik, akkor a Fidesz lényegében kukába hajítja az egykulcsos szja ideáját.
Eredetileg csak a kabinetminiszter munkáját támogató háttérintézmény lett volna a Nemzeti Koncessziós Iroda, a tavalyi év végén azonban, fű alatt, komoly döntéshozatali szervvé alakították: elnökének a szavazata a végső koncessziós döntésekben két miniszter voksával ér fel.
2010-hez képest csak Észtországban nőttek jobban a lakásárak az EU-ban, mint Magyarországon. 2015-höz viszonyítva a magyar lakásár-növekedés magasan veri az egész uniós mezőnyt.
2020 egészében 3,3 százalék volt az infláció, az élelmiszerek ára 7,2 százalékkal nőtt. Decemberben 2019 decemberéhez képest a dohányáruk voltak sokkal drágábbak, az üzemanyagok ára alacsonyabb volt. A járvány és a válság az inflációs folyamatokat is megrángatták 2020-ban, a korlátozások miatt pedig megkérdőjelezhető az adatok pontossága.
