Íme, a kormány árnyékköltségvetése: így jött össze az 5 ezer milliárd forintos hiány
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
5,55 ezer milliárd forint (pontosabban: 5 548 568 900 000 forint) hiánnyal zárt tavaly az államháztartás önkormányzatok nélküli része, vagyis a kormány fennhatósága alá tartozó központi költségvetés és a társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítás) alapok – közölte a Pénzügyminisztérium. Az eredeti, még a koronavírus-járvány előtt meghatározott hiánycél 391 milliárd forint lett volna, más szóval az éves hiány az előirányzat 1420 százaléka lett. Az ország hazai össztermékéhez (GDP) viszonyítva a hiány várhatóan 9 százalék körül lesz. Az eredeti előirányzat a GDP egy százaléka lett volna, igaz, 2020-ban a GDP minden előrejelzés szerint jelentősen zsugorodott (a hivatalos adatokra még bő két hetet várni kell), miközben a hiány elszállt.
A bevételkiesés annyira nem volt vészes
Vagyis jobban mondva nem magától szállt el, ehhez a kormány tevőleges, és az év végén már teljesen féktelen pénzszórása kellett. Természetesen a járvány, az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések és a kettő hatásaként kialakult gazdasági válság az államháztartás bevételi oldalát sem hagyta érintetlenül. Az állam leginkább különféle gazdasági aktivitások után szed be adókat (például a dolgozók fizetéséből vesz el, a cégek nyereségéből, a gazdát cserélő áruk termékek árából stb.) – ha ezeknek a szintje visszaesik, akkor az állam adóbevételei is csökkennek. Ráadásul a korlátozó intézkedések miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére a kormány az állami adó- és járulékbevételek egy részéről lemondott.
Mindezzel együtt a költségvetés adóbevételi oldalát relatíve kevéssé borította fel 2020 – derül ki a Magyar Államkincstár által nyilvánosságra hozott részletesebb adatokból. Ehhez minden bizonnyal hozzátartozik, hogy a Pénzügyminisztériumban évek óta tendenciózusan alultervezik a bevételeket, így azok a békeévekben túlteljesültek. Vélhetően túlteljesültek volna 2020-ban is, ha nem jön közbe a járvány. Ami a három főbb adócsoportot illeti,
a vállalkozások befizetései 95,3 százalékra teljesültek, a lakosság befizetései 97,5 százalékra, a fogyasztáshoz kapcsolt adók pedig 94,4 százalékra.
A bevételkiesés arányaiban ugyan nem volt nagy, de számszerűen mégis százmilliárdokról van szó.
Új sarcokkal kompenzálták a kieséseket
A kiesés annak ellenére jelentős, hogy a kormány új sarcokat is bevetett annak kompenzálására, illetve meglévő közterheket növelt meg. Ennek megfelelően a 2020-as év egyik legjobban teljesítő adóneme a feltámasztott kiskereskedelmi különadó, amelyből semmi forint helyett 55 milliárd forint folyt be.
A bankok járvány miatti megsarcolásának is meg lett az eredménye, ahogy a gépjárműadó önkormányzatokra jutó része elvételének, ez a bevételi forrás így mindjárt 170 százalékra teljesült.
Szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket a bevándorlási különadó: a kormány egy forint bevételt sem várt az immár teljesen nyilvánvalóan propagandacélból kitalált közteherből, és nem is folyt be belőle egy forint se (az előző évekhez hasonlóan).
Nem meglepő módon a turisztikai szektor hatósági leállítása után a turizmusfejlesztési hozzájárulásból várt (egyébként sem jelentős) összeg mindössze negyede folyt be.
Számszerűen komoly érvágás volt a személyi jövedelemadóban (szja) keletkezett 81 milliárdos kiesés, valamint a vállalati nyereségadó (társasági adó, tao) 95 milliárdos kiesése. Ám ezek együtt sem érték el az általános forgalmi adóban (áfa) keletkezett 300 milliárd forintos mínuszt. Amihez ráadásul nyugodtan hozzácsaphatjuk a szintén egyes termékek forgalma után befolyó jövedéki adót, amiben 30 milliárdos mínusz keletkezett.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy a legnagyobb kiesés áfában keletkezett, a Fidesz-kormányok 2010 óta szándékosan és deklaráltan a fogyasztási adók (elsősorban az áfa) felé helyezték át az adórendszer súlypontját. Egyrészt itt lehetett (és lehet még) adminisztratív és hatósági eszközökkel a legnagyobb fehérítést (ezzel pedig bevételnövelést) elérni, másrészt politikai szempontból nem mellékes, hogy az ilyen típusú adók terülnek szét legjobban a lakosságon, beszedésüket pedig gyakorlatilag a vállalkozások végzik az állam helyett (minthogy beépülnek a fogyasztói árakba.
A tb-alapokat megütötte a járvány
A kormány alá tartozó központi költségvetésnél már sokkal jobban megsínylették a járványt és a válságot a társadalombiztosítási (tb) alapok, vagyis a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza. Ezek legfőbb bevételi forrása a munkavállalók által a bruttó bérükből fizetett szociális hozzájárulási adó (szocho) – ha kevesebben dolgoznak és/vagy kevesebbet keresnek, akkor csökken az alapok szocho-bevétele. Ráadásul a kormány szocho-elengedésekkel is támogatta a járvány miatt bajba jutott vállalkozásokat.
A két kassza összesen közel 370 milliárd forint szochobevétel-kiesést volt kénytelen elszenvedni. A tb-alapokat a központi költségvetés összeállításakor igyekszenek nullszaldósra kalibrálni, így nagy hiányok itt nem szoktak jelentkezni. De 2020-ban kiadásuk is több volt a vártnál, így végül 642 milliárd forintos mínuszban zártak. A kiadási többlet nagy része természetesen nem a nyugdíjkasszánál keletkezett, hanem az egészségkasszánál.
Ha már a központi alrendszer alapjainál tartunk, vannak itt más, elkülönített pénzalapok is. Ezek közül érdemes kiemelni a foglalkoztatási alapot, ahonnan az álláskeresési járadékot (a munkanélküli segélyt) is fizeti az állam, illetve ennek része a közmunka-program. Ahhoz képest, hogy válság volt és egész gazdasági szektorokat állítottak le, az alap kiadási oldala csak 5 százalékkal (számszerűen 22 milliárd forinttal) lett nagyobb a tervezettnél. Ehhez az is kellett, hogy
a közmunka-programra a betervezett 140 milliárdnál 15-tel kevesebb ment el.
Az alap eredeti büdzséjét sikerült 300 százalékra teljesíteni, miután az eredetileg oda szánt 46 milliárd forint az év közbeni módosítgatások után 140 milliárdra gömbölyödött.
A kiadások tették taccsra a büdzsét
Határon túli támogatások nem csak a Bethlen-alapban leledznek a büdzsében, hanem egyéb minisztériumi fejezetek mellett a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál. Apropó külügy: a kiadási oldalon egyértelműen és toronymagasan Szijjártó Péter tárcája a járvány-válság költségvetés legnagyobb nyertese. A minisztérium büdzséje közel négyszeresése hízott a módosításoknak köszönhetően, kiadási összegének változása számszerűen sem elhanyagolható: több mint ezer milliárd forint.
Így lett az évnek bő 300 milliárd forintos kasszával nekifutó minisztériumból több mint ezer milliárd forintos monstrum.
Igaz, a járvánnyal kapcsolatos kiadások jelentős része a külügyminisztériumon ment keresztül, a tárca szerezte be például a sok-sok – és mint utóbb kiderült: fölöslegesen sok, gyanúsan túlárazott – lélegeztetőgépet. Azonban a lélegeztetőgépekre csak bő 300 milliárd forint ment el, vagyis ezek önmagukban nem magyarázzák a tárca büdzséjének felfúvódását. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 2020-ban összesen 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések – de ezek nem mindegyike történt külföldről és a KKM-en keresztül. A teljes összeg mögött gazdaságfejlesztési és beruházásösztönzési, munkahely-teremtési támogatások is vannak. No meg persze gazdaságvédelemnek csak erős fantáziával tekinthető tételek.
A kiadási oldalon a központi költségvetés fejezeteinek körülbelül fele teljesen elszállt
– az uniós fejlesztések finanszírozására szolgáló kereten kívül minisztériumokról van szó. Az élen a külügyminisztérium mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az innovációs tárca (ITM) állnak.
A kiadások elszállása nem hungarikum, a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására (és a gazdaság lélegeztetőgépen tartására) a világ legtöbb országa szinte nyakló nélkül szórta a pénzt. A magyar kormány 2020 áprilisában főként átcsoportosításokkal és átcímkézésekkel egy nyílt végű gazdaságvédelmi alapot hozott létre a költségvetésben. Az alapból több mint 3600 milliárd forintot csoportosítottak át lassacskán, de ennek a pénznek nagy jóindulattal is csak a negyede ment közvetlenül gazdaságvédelemre – derült ki a hvg.hu által összegyűjtött adatokból. Persze ha nagyon-nagyon megengedőek vagyunk, akkor az is gazdaságélénkítés, ha az állam eldob az utcán ezer forintot, hiszen azt is megtalálja, és jó eséllyel elkölti valaki. De azért vitatható – és vitatott is – hogy egy pandémia és világválság közepén a stadionépítés-e a legjobb módja a gazdaságélénkítésnek. A határon túli labdarúgásra kiadott pénzeknél pedig talán még az utcán eldobált ezerforintosok is hatékonyabban segítenék a hazai gazdaságot.
Az év végi pénzszórással már 2021-re költöttek
És muszáj megjegyezni, hogy a kormány év végén teljesen a lovak közé dobta a gyeplőt, és féktelen költekezésbe kezdett. A teljes évi 5,6 ezer milliárd forintos hiányból 2,3 ezer milliárd forintot, vagyis közel a hiány felét decemberben könyvelték. A kormány annyira bőkezűen módosítgatta a költségvetést (nem csak decemberben), hogy év végére a kiadási oldal tényleges teljesítései messze elmaradtak a módosított előirányzatoktól.
Ami a teljes központi költségvetést (ebben a tb- és az elkülönített alapok nincsenek benne) illeti:
kiadási összege csak a módosított előirányzat 92,6 százalékára teljesült. De még ez is 160 százaléka az eredeti előirányzatnak
– a fenti grafikonon a teljesítésekkel számoltunk, nem pedig a módosított előirányzatokkal. Egyébként
a december végéig nem teljesült kiadások nem biztos, hogy a költségvetésben maradtak, csak annyi tudható, hogy ténylegesen nem történt meg a kifizetésük hónap végéig, hanem átcsúszott 2021-re.
Ez a pénzforgalmi számolgatás a költségvetés szempontjából majd mellékes lesz, az uniós módszertan szerinti számításnál ezeket a pénzeket vissza kell könyvelni 2020-ra, mivel a kifizetések az az évi keret terhére történnek. Azonban a 2021-re áthúzódó kifizetések (és itt százmilliárdokról van szó) tehermentesítik a 2021-es költségvetést. Ha a kormány december végén még odamódosított valami pénzt valamilyen projektre, akkor azt a pénzt a a 2021-es költségvetés terhére már nem kell odaadni.
A kormány azért kezdhetett gátlástalan pénzszórásba még 2020 végén, mert abban az évben a túlköltekezést még biztosan a járványra lehet fogni. Ugyan az unió 2021-ben sem fogja számonkérni a tagállamokon a 3 százalékos hiánycél tartását, ha az oltás tömegessé válásával és a gazdaság újranyitásával visszapattan a gazdaság – ami meredekségétől függetlenül egészen biztosan jó muníció a sikerpropagandához. Azt viszont már nehezebb lenne eladni a választóknak, miért Európa-bajnok még mindig a magyar költségvetési hiány.
A költségvetési törvény és a kormány árnyékköltségvetése
Jelen állás szerint a Pénzügyminisztérium 2021-re a GDP 6,5 százalékára rúgó hiányt vár a tavalyi 9 százalék után. Ez azonban nem a hivatalos, törvényben rögzített szám, a tárca mintegy mellékesen, az egyik 2020-as havi közleményben pöttyentette el, hogy új, az eredetileg tervezett 2,9 százalékosnál jóval magasabb hiánycélt tűzött ki.
A hiánycél a költségvetés egyik sarokszáma, ennek ellenére nincs hír arról, hogy a kormány be akarná vinni az átírt 2021-es büdzsét az Országgyűlés elé, hogy ott módosítsák a költségvetésről szóló törvényt. A 2010-es hatalomváltás után a Fidesz parlamenti többsége rendkívül széles jogköröket adott a kormánynak a központi költségvetés módosítására, az azon belül végrehajtható átcsoportosításokra. A költségvetés kereteinek és fő számainak meghatározása azonban továbbra is az Országgyűlés jogköre, a bevételi és kiadási összeget például a kormány nem módosíthatja.
Persze ahogy a 2020-as költségvetés mellékelt ábrája mutatja,
a világon semmi következménye nincs, ha a büdzsé végül teljesen máshogy teljesül, mint ahogy a költségvetési törvényben rögzítve volt.
Sőt annak sincs semmi következménye, ha már menet közben látszik, hogy a büdzsé teljesen – a 2020-as esetében bagatell 5,6 ezer milliárd forinttal – elszakadt a költségvetési törvénytől, a kormány mégsem módosíttatja az Országgyűléssel. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács hatóságként ugyan nem járhatnak el, de egy-egy rosszalló nyilatkozat ezért összeférne a függetlenséggel. Az országgyűlési frakciók pedig jelezhetnék – a majdnem nullánál – vehemensebben: a költségvetési törvényt nem azért fogadták el, hogy a kormány aztán saját hatáskörben árnyékköltségvetés alapján irányítsa az országot.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
