Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar gazdaság a statisztikai hivatal első, a koronavírus miatt a szokásosnál megbízhatatlanabb becslése szerint 5,1 százalékos visszaesést szenvedett el 2020 egészét tekintve. Az év végén, a negyedik negyedévben ugyan az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP, de még így is 4,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A IV. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság teljesítménye – írja kedd reggel kiadott gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá. Az előző év azonos negyedévéhez képest a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 3,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,3 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság teljesítménye 2020-ban az előző évhez viszonyítva 5,1 százalékkal kisebb lett

a nyers adatok szerint.

A nyers adatokhoz a KSH megjegyzést fűzött: „A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül

a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.

Vagyis a KSH arra utalt, hogy a második becslése (amely már az egyes gazdasági szektorok teljesítményére részletesebben is kitér) jelentősen, vagy legalábbis a megszokottnál jelentősebben eltérhet a jelenlegi első becsléstől. A különbség normál esetben semennyi, vagy esetleg néhány tizedespontnyi szokott lenni – tehát a KSH figyelmeztetése alapján

az sem zárható ki, hogy a különbség ezúttal akár egész százalékpontnyi is lehet majd, és végül a recesszió mértéke mégis közelebb volt a 6 százalékhoz.

A becslés mindenesetre megfelel a kormányzati várakozásoknak: maga Orbán Viktor miniszterelnök ejtette el február elején, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál jobban teljesíthetett 2020-ban – vagyis a GDP visszaesése közelebb lehetett az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz. Az, hogy a magyar gazdaság a vártnál kisebb visszaesést szenvedett el nem jelenti, hogy a visszaesés ne lenne drámai.

A recesszió 2009-ben, a gazdasági világválság legkeményebb évében is csak 6,7 százalékos volt, így 1995 óta 2020 volt a magyar gazdaság második legrosszabb éve.

Volt sokkal rosszabb forgatókönyv

A miniszterelnök nyilván a Pénzügyminisztérium számára rendelkezésre álló adatok alapján beszélt, és a jegybank február elején a válságkezelés „sikerességéről” kiadott gyorsjelentésében már szintén az 5-5,5 százalékos sávba lőtte be a 2020-as recessziót a magas frekvenciás adatok alapján. Ezek olyan mutatók, amelyek szinte élőben jelzik a gazdaság állapotát – ilyen például az áramfogyasztás, hiszen ha a gyár nem termel, a bolt zárva van, stb. az természetesen meglátszik a fogyasztáson.

A gazdaság és az egyes szektorok állapotát mutató hivatalos, pontos adatok ezzel szemben jellemzően 1-2 hónapos késésben vannak a valósághoz képest, ami normál körülmények közt nem gond, de a járványválság gyorsan változó körülményei közt ez szinte lehetetlenné tette a pontos előrejelzést. Hogy mást ne mondjunk, Varga Mihály pénzügyminiszter még november végén is 6,4 százalékos recesszióról beszélt.

©

Az elemzői várakozások ősszel még 6-7, sőt 9 százalékos recesszióról szóltak, de ahogy ismertté váltak az év végi adatok, az elemzői várakozások is lefelé mozogtak. A negyedik negyedévi és a 2020 egészére vonatkozó GDP-adat közzététele előtt közvetlenül az elemzői konszenzus 5,5 százalékos recesszión állt a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők körében. Az előrejelzések ráadásul nem is mutattak túl nagy szórást, a várakozások -4,8 és -6,3 százalék közt mozogtak.

A Bizottság is ezt a számot közölte

Az Európai Bizottság február 11-én hozta nyilvánosságra téli gazdasági előrejelzését, amelynek alapján úgy számoltak, hogy Magyarországon a gazdaság 2020-ban 5,3 százalékkal csökkent. Ezzel a 27 tagállam rangsorában középen foglal helyet az ország. Az uniós átlag -6,3 százalék. A legnagyobb csökkenés Spanyolországban (-11 százalék) és Görögországban (-10 százalék) történt. Az ír gazdaság azonban a lezárások és korlátozások ellenére is 3 százalékkal nőtt, Írország az egyetlen tagállam, amely pozitívan zárta a 2020-as évet.

©

A bizottsági jelentés szerint Magyarországon a tavaszi lezárások után a harmadik negyedévben 11,4 százalékos gazdasági növekedés volt (mármint az előző negyedév brutális visszaeséséhez képest), az őszi korlátozások azonban ismét a negatív tartományba lökték a GDP-t, elsősorban a beruházások és a szolgáltatások exportjának zuhanása miatt. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt 2020 decemberében, ami szinte változatlan az előző hónapokhoz képest. A munkavállalók egyre nagyobb hányada azonban „nulla munkaórát” jelentett, és emiatt a háztartások munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalma is nőtt. A jelentés szerint a kormány nyújtott „némi támogatást” a foglalkoztatás megőrzéséhez azokban az ágazatokban, amelyeket a második lezárás leginkább érintett, s ez enyhíti annak negatív gazdasági hatásait.

Az Európai Bizottságtól függetlenül is azt lehet mondani, hogy az év vége sikerülhetett volna rosszabbul a magyar gazdaság számára – mint ahogy a második hullámos korlátozások elején a gazdaságpolitikai döntéshozók és az elemzők várták. Tudva azonban, hogy nem a második hullám kirobbanása és a korlátozások bevezetésekor elképzelhető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az eredmények lehettek volna jobbak is.

A forint leértékelődése vélhetően segített

Az év végi gazdasági teljesítményt jórészt az ipar mentette meg. A szektor (és a kapcsolódó szektorok, például a szállítmányozás) vállalkozásainak jelentős része az első hullám idején sikeresen alkalmazkodott a járvány okozta új feltételekhez, így a második hullám hatása nagyságrendekkel mérsékeltebb volt, mint az elsőé. Decemberben az ipari kibocsátás – ugyan csak hajszálnyival, de mégis – meghaladta az egy évvel korábbit. Éves átlagban az ipar 6,1 százalékot esett vissza.

A kiskereskedelmi forgalmat (és így vélhetően a gazdasági egyik motorját jelentő lakossági fogyasztást) sem küldte teljesen padlóra a második hullám. A november kimondottan erősre sikerült a kiskereskedelemben, októberhez képest nőtt a boltok forgalma, és csak alig maradt el az egy évvel korábbitól.

©

A december mondjuk már csalódást okozott, a forgalom novemberhez és a megelőző decemberhez képest is csökkent. 2020 egészét tekintve a forgalom volumene 0,2 százalékkal volt kisebb az előző évinél.

Az építőiparral megint csak az a helyzet, mint az iparral és a kiskereskedelemmel. A novemberi adatok alapján már úgy tűnt, az építőipar elkezdett magára találni, abban a hónapban az építőipar termelése összességében és mindkét építményfőcsoport tekintetében meghaladta az egy évvel korábbit. Ehhez képest az építőipar decemberre visszaesett, aminek következtében ráadásul egy évvel korábbi önmagától is elmaradt. 2020 egészében az építőipari termelés 9 százalékkal esett vissza.

A külkereskedelem viszont nagyon szépen teljesített. Az év egészében a külföldre eladott magyar termékek értéke 3,3, az ide külföldről behozottaké 1,7 százalékkal nőtt. Legalábbis ha forintban számolunk. A príma eredményhez ugyanis kellett, hogy

a forint durván leértékelődött az euróval szemben. 2019-ben 320 és 330 között mozgott az árfolyam, 2020-ban 330 és 369 között.

Így pedig 2020-ban az export értéke 4,3, az importé 5,7 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

©

Érdekes kérdés, hogy a forint leértékelődése mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság relatíve jól vészeli a válságot. Ezt pontosan sose lehet majd megmondani, sok hatás ugyanis erősen közvetett, és sok más tényezővel függ össze. Miért nem kezdett elbocsátásokba egy multi magyarországi leánya, sőt miért tudott még bért is emelni? Mekkora szerepe volt ebben annak, hogy a forint leértékelődése miatt a magyarországi fizetések az anyacég euróban számolt könyvelésében automatikusan olcsóbbá váltak, és mekkora annak, hogy első körben a drágább, például németországi munkavállalókat rúgták ki? Mennyit számított, hogy az exportáló vállalkozások euróért eladott termékei valamivel több forintot értek? Miközben az importáló vállalkozásoknak pedig valamivel több forintjába került megvenni az euróárcédulás termékeket?

Matolcsy szerint a recesszió feléről a kormány tehet

Legalább ennyire nehéz megmondani, hogy lehetett-e volna kisebb a magyar gazdaság visszaesése – és ha igen: mennyivel –, ha a kormány máshogy kezeli a járványt és a válságot. Az biztos, hogy a Fideszt sok kritika éri a válságkezelésért, nem csak a politikai ellenzék és független elemzők részéről, hanem a Matolcsy György-féle jegybankból is.

©

Maga a jegybankelnök az akkor még 6-6,5 százalékosnak előre jelzett recesszió felét a kormány nyakába varrta. Matolcsy szerint A gazdasági visszaesés négy tényezőn múlt, illetve a jövőre nézve ezeket a tényezőket kell szem előtt tartani:

  • A járvány második hulláma önmagában 3 százalékkal vetette vissza a magyar gazdaságot, vagyis a 6-6,5 százalékos recesszióból 3 százalékpontért felel.
  • A közösségi (állami) fogyasztást növelni kellett volna, mint Németországban, ezt a magyar kormány nem tudta elérni. Ez egy százalékpontnyi visszaesésért felel.
  • Az állami beruházások felpörgetése nem történt meg. Az eredmény 1,4 százalékponttal nagyobb recesszió.
  • A lakáspolitika terén „műhiba” történt – mondta Matolcsy. Az új lakások áfájának visszaemelése 27 százalékra volt ez a hiba, e nélkül 0,5-0,6 százalékponttal kisebb lett volna a visszaesés. [A kormány 2021-től visszaállítja az 5 százalékos áfát – a szerk.]

Ugyan a jegybank február közepén a magyar válságkezelés „sikerességéről” adott ki gyorsjelentést, ebben is felemlegették, hogy:

  • A kormányzati fogyasztási kiadások 1,4 százalékkal estek vissza 2020 első három negyedévében, ami a 3. legnagyobb csökkenés az unióban,
  • Magyarországon volt a 2. legnagyobb a GDP arányos kormányzati beruházási ráta csökkenése 2020 első három negyedévében.

Érdekes megállapítás, hogy az állam nem beruházott és fogyasztott eleget, ugyanis a költségvetés soha nem látott hiányt hozott össze 2020-ban, aminek következtében az államadósság elszállt. Vagyis nem arról van szó, hogy a kormány ne költekezett volna. Igaz, a pénzszórás nagy része a békeévekben megszokott módon decemberre esett. Ezzel együtt nem látszik (mivel a részletes adatokat nem hozták nyilvánosságra), hogy a kormány pontosan mire költötte el azt a sok pénzt.

A IV. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 1,1%-kal bővült a magyar gazdaság teljesítménye – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá. Az előző év azonos negyedévéhez képest a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 3,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,3%-kal csökkent.

A nemzetgazdaság teljesítménye 2020-ban az előző évhez viszonyítva 5,1%-kal kisebb lett a nyers adatok szerint. A nyers adatokhoz a KSH megjegyzést fűzött: „A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.”

Vagyis a KSH arra utalt, hogy a második becslése (amely már az egyes gazdasági szektorok teljesítményére részletesebben is kitér) jelentősen, vagy legalábbis a megszokottnál jelentősebben eltérhet a jelenlegi első becsléstől. A különbség normál esetben semennyi, vagy esetleg néhány tizedespontnyi szokott lenni – tehát a KSH figyelmeztetése alapján az sem zárható ki, hogy a különbség ezúttal akár egész százalékpontnyi is lehet majd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Földtől mintegy 280 millió kilométerre készül szoftverfrissítésre a NASA

A Földtől mintegy 280 millió kilométerre készül szoftverfrissítésre a NASA

Megváltoztatták az oltási rendet, már 16-18 éveseket is felvesznek a listára

Megváltoztatták az oltási rendet, már 16-18 éveseket is felvesznek a listára

Amperek, buli, Manta: vezettük az új Opel Mokka-e villanyautót

Amperek, buli, Manta: vezettük az új Opel Mokka-e villanyautót