A várakozásokkal szemben pocsék hónapot zárt a kiskereskedelem decemberben, a forgalom nemhogy a 2019 decemberitől maradt el, de valamelyest még a novemberitől is – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A visszaesés éves alapon 4 százalékos volt, a megelőző hónaphoz képest 0,2 százalékos.

Ételt vettek az emberek, mást már nem annyira

A visszaesés egyrészt azért volt meglepő, mert a december az ünnepek miatt hagyományosan erős hónap a kiskereskedelemben. Ehhez képest még az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma sem nőtt jelentősen 2019 decemberéhez képest, 1,9 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,3 százalékkal bővült, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal csökkent.

Eközben a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 9,3 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál. A forgalom volumene csökkent:

• az iparcikk jellegű vegyes- (3,5 százalék),
• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (4,8 százalék),
• a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (13 százalék),
• a bútor-, műszakicikk- (20 százalék),
• a használtcikk- (31 százalék),
• valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben (32 százalék).

A fenti adatok arra utalnak, hogy a lakosság alaposan meghúzta a nadrágszíjat, élelmiszerre még csak-csak költöttek a háztartások, de a jelek szerint jóval kevesebb ruha, műszaki cikk, könyv jutott a karácsonyfa alá, mint 2019 decemberében.

Máté Péter

Azért fontos megjegyezni: az egyes üzlettípusokban látható visszaesés nem jelenti a forgalom teljes eltűnését, a webshopok forgalma ugyanis decemberben 24 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és már a teljes kiskereskedelmi forgalom 9,4 százalékát adta. Biztosra vehető, hogy a fizikai könyvesboltokból, ruhaboltokból, műszaki boltokból jelentős forgalom terelődött át a webshopokba – hogy pontosan milyen üzletekből mennyi, azt nem lehet tudni, a KSH ugyanis (egyelőre) a netes kereskedelmet egy nagy kalapban tartja számon.

A forgalom részleges átcsatornázódása az internetre azonban nem változtat azon a nyers tényen, hogy a kiskereskedelmi forgalom a webshopokkal együtt is visszaesett.

Sőt, decemberre a webes kiskereskedelem forgalma kilaposodott – ez arra utalhat, hogy a lakosság hallgatva a tanácsokra és tanulva az elmúlt évek tapasztalataiból előrehozta a rendeléseinek legalábbis egy részét, tartva a webshopok és a futárcégek év végi leterheltségétől.

Az egész év nem sikerült valami fényesen

2020 egészét tekintve a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált, egész pontosan minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent. Ahogy a decemberre, úgy az egész évre igaz, hogy jelentős forgalom terelődött át a webshopokba, a netes forgalom 40 százalékkal nőtt. A fizikai üzlettípusok nagy részében azonban jelentős visszaesés volt – beleértve a benzinkutakat.

Az év során az élelmiszer (-jellegű) üzletek forgalma jórészt stabil volt, márciusban, a pánikvásárlások idején látszik egy szokatlan kiugrás, illetve az év végi – szokásos – felfutás.

A nem élelmiszer jellegű üzletek forgalmát illetően már más a helyzet, áprilisban komoly visszaesés volt – nem meglepő módon, az üzletek nagy részét ugyanis rövidített nyitvatartásra kényszerítette a kormány, amire sokan zárással reagáltak. Némi felfutás látható az év végén, de ahhoz nem volt elég, hogy akár a 2019-es szint meglegyen. Novemberhez képest némi növekedés volt, ezt az üzemanyag-eladások visszaesése húzta le a teljes kiskereskedelmi forgalomban.

A december EU-s összehasonlításban is pocsék volt

A decemberi kiskereskedelmi forgalom azért is csalódást keltő, mert a visszaesés uniós összehasonlításban is az egyik legnagyobb. És jóval nagyobb az uniós átlagnál – ami egyébként vékony pluszra, vagyis növekedésre jött ki.

A havi kiskereskedelmi forgalomnál nyilván meghatározó, hogy az egyes tagállamokban milyen korlátozó intézkedések voltak érvényben. Ez a csapnivaló hazai adatot azonban aligha magyarázza, a második hullámban a kiskereskedelmi üzletek működését alig korlátozta a kormány, nyitva tartásukat csak az esti kijárási tilalom szűkítette.

Az év egészét nézve már jobb helyzetben volt a hazai kiskereskedelem. A forgalom stagnálása lényegében épp az uniós mezőny közepére és az uniós átlag közelébe volt elég. Pedig a szélsőségek elég nagyok, vannak tagállamok, amelyek a járvány ellenére impozáns növekedést tudtak felmutatni, mások (elsősorban Bulgária és Szlovénia) azonban még nagyobb visszaeséseket voltak kénytelenek elkönyvelni.

Lehetett sejteni, hogy nagyobb a baj, mint távcsővel látszik

A hazai decemberi adatokra visszatérve, azok azért is mondhatóak váratlanul rossznak, mert az egyéb munkaerőpiaci adatok nem vetítettek előre ilyen jelentős visszaesést – sőt. A KSH által közölt adatok szerint a munkanélküliség nem nőtt jelentősen, a foglalkoztatottság lényegében stagnált, az átlagkereset emelkedésének üteme (legalábbis még novemberben) 8 százalék fölött volt. Vagyis a szabad szemmel látható munkaerőpiaci folyamatok nem magyarázzák, miért húzta meg a lakosság decemberben a nadrágszíjat.

Ami azt illeti, Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter épp a decemberi kiskereskedelmi adat megjelenésének napján adtak elő duettben győzelmi jelentést az iparkamara évadnyitóján a munkaerőpiaci helyzetről – elismerve persze, hogy a koronavírus-járvány a világ minden országát megviseli, de azt hangsúlyozva, hogy a kormány milyen jól kezelte a válságot.

Facebook / Orbán Viktor

A nem sokkal korábban megjelent decemberi kiskereskedelmi adatot nem említették. Ahogy azt sem, hogy az amúgy valóban tetszetős főszámok mögül azért már elő-előtűnt, hogy koránt sem volt minden rendben decemberben. A munkanélküliség valóban alacsony volt, de

a munkavállalók nagyon nagy része (2019 decemberéhez képest körülbelül 400 ezer fő) dolgozott ténylegesen alacsony óraszámban.

Újra elkezdett nőni az inaktívok (akik ugyan nem dolgoznak, de a statisztikai definíciók miatt nem számítanak munkanélkülinek) száma.

A regisztrált álláskeresők száma csak enyhén nőtt, de 2019 decemberéhez képest sokkal többen voltak ellátás nélkül (minthogy az álláskeresési járadék csak 3 hónapig jár).

Arra pedig már a jegybank is figyelmeztetett, hogy a KSH az átlagkereset számításába csak az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások teljes munkaidős alkalmazottjait veszi bele. Így az egész nemzetgazdaság tekintetében a tényleges béremelkedési ütem jóval elmaradhat (és el fog maradni 2021-ben) a KSH-féle átlagkereset növekedésétől.

Mindezt figyelembe véve már érthető, miért maradt el 2020 végén a szokásos vásárlási láz – a háztartások valójában nem álltak olyan jól anyagilag, mint ahogy azt a munkaerőpiaci statisztikák főszámai sugallják.

MTI / Balázs Attila

Bizonytalanságban inkább spórolnak az emberek

A családok anyagi helyzetéhez hozzátartozik, hogy válság van, és válságban az emberek hajlamosabbak tartalékolni, mint költekezni, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap. Ez a tendencia egész évben megfigyelhető volt. A jegybank adatai szerint

a forgalomban lévő készpénzállomány rohamosan nőtt, decemberben elérte a 7 332 milliárd forintot,

miután egy hónap alatt 150 milliárddal emelkedett. Különösen a járvány első hulláma alatt megugrott a lakossági befektetések és bankbetétek állománya is.

A jegybank 2021 januárjában készült (2020. harmadik negyedévére vonatkozó) fizetésimérleg-jelentésében már megjegyezte, hogy

a járvány második hulláma miatt újra bevezetett korlátozások (például kijárási tilalom) azonban ismét jelentősen visszavethetik a lakosság fogyasztását,

a negyedik negyedévben újra emelkedő lakossági megtakarítást eredményezve”.

Természetesen az, hogy a lakosság menyire hajlandó költekezni, és mennyire hajlik inkább a takarékoskodásra nem csak objektív tényezőktől függ, hanem attól, milyen várakozásokkal tekint a jövőbe. A kormány igyekszik megnyugtató üzeneteket sugározni, azonban információkat nem szívesen ad ki. Részletes oltási tervet például nem közöltek (vagy nincs is ilyen), ahogy azt sem tudni, előrejelzéseik szerint mikor lehet újranyitni az országot. Ha hihetünk a miniszterelnöknek, az újranyitás módját és ütemezését sem döntötte el a kormány, erről „nemzeti konzultációt” fognak tartani. Gulyás Gergely mindenesetre márciusra már részleges nyitást ígért - azt nem tudni, ez elég lesz-e a fogyasztói bizalom erősödéséhez.