„Válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem” címmel adott ki közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár három nappal azután, hogy a statisztikai hivatal közzétette a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatokat.

Az adatok szerint pocsék hónapot zárt a kiskereskedelem decemberben, a forgalom nemhogy a 2019 decemberitől maradt el, de valamelyest még a novemberitől is. A visszaesés éves alapon 4 százalékos volt, a megelőző hónaphoz képest 0,2 százalékos. A kiskereskedelmi forgalmon az élelmiszer-kiskereskedelem enyhe növekedése szépített valamicskét, a benzinkutak forgalma 12 százalékkal zuhant (ez betudható a járvány második hullámának és az amiatt bevezetett korlátozásoknak). Azonban a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma is összességében 9,3 százalékkal kisebb lett. A forgalom volumene csökkent:

• az iparcikk jellegű vegyes- (3,5 százalék),
• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (4,8 százalék),
• a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (13 százalék),
• a bútor-, műszakicikk- (20 százalék),
• a használtcikk- (31 százalék),
• valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben (32 százalék).

A decemberi visszaesés lehetséges okairól itt írtunk részletesen – egyéb adatokból már lehetett rá következtetni, hogy a munkaerőpiacon egyáltalán nincs minden rendben, ami hozzájárulhatott a kiskereskedelem vártnál jóval rosszabb teljesítményéhez. A munkanélküliség ugyan alacsony volt, de a munkavállalók nagyon nagy része (2019 decemberéhez képest körülbelül 400 ezer fő) dolgozott ténylegesen alacsony óraszámban.

Újra elkezdett nőni az inaktívok (akik ugyan nem dolgoznak, de a statisztikai definíciók miatt nem számítanak munkanélkülinek) száma. A regisztrált álláskeresők száma csak enyhén nőtt, de 2019 decemberéhez képest sokkal többen voltak ellátás nélkül (minthogy az álláskeresési járadék csak 3 hónapig jár).

A minisztérium közleménye olyan fontos összefüggésekre hívja fel a figyelmet, mint hogy

az ágazat teljesítménye 2010-hez képest összesen mintegy 40 százalékkal nőtt 2020 végére,

továbbá hogy

2013 nyaráról tavaly márciusig, 81 hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom.

Ami a decemberi adatok magyarázatát illeti, az ITM szerint a „növekedést a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyag forgalmának visszaesése, az elhalasztott beszerzések, utazások fogták vissza”.

Az átmeneti lefékeződést elsősorban nem a háztartások forráshiányos helyzete okozta,

hiszen az anyagi lehetőségeiket meghatározó két fő tényező kedvezően alakult” – írja az ITM – majd emlékeztet arra, hogy alacsony a munkanélküliség és nőtt az átlagkereset. „A magyar emberek a bizonytalan kilátások és a fertőzési kockázatok minimálisra szorítása miatt dönthettek úgy, hogy a nem napi igények kielégítéséhez szükséges vásárlásokat későbbre halasztják” – vonja le a konklúziót a tárca.