Hiába volt kiemelkedően és meglepően erős a 2018-as magyar gazdasági növekedés, Románia, Szlovákia és Csehország is nagyobbat lépett az uniós átlag felé. Az egy főre eső magyar GDP még mindig csak az EU-átlag 44 százaléka.
Egy cégcsoportba tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással az uniós víziközmű projektekkel kapcsolatos szakértői feladatokra kiírt milliárdos közbeszerzésen. Az uniós támogatásokat ellenőrző szervezet megállapította az összeférhetetlenséget, de a Közbeszerzési Döntőbizottság nem foglalkozik az üggyel, mert az EU-s keretért felelős innovációs minisztérium túl későn lépett.
Már 2014-ben is nagyobb volt a magyarok leggazdagabb egytizedének vagyonkoncentrációja, mint amivel eddig számoltunk, és azóta nőtt, már a lakosság teljes vagyonának 56 százaléka a legfölső tized kezében van. A háztartások szegényebbik felének csak az összvagyon 8,9 százaléka jut.
A következő két évben a Paks II. 357 millió forintot fizet az atomenergiát és a paksi bővítést népszerűsítő, interaktív kamionért. A szolgáltatást ugyanaz a vállalat nyújtja, ami 2014 óta mindig, de a G-nap előtt még Simicska Lajos egyik cégének közbeiktatásával.
A keleti nyitás meghirdetése óta soha nem ment olyan kevés magyar áru Keletre, vagy egyáltalán az EU-n kívülre, mint 2018-ban. Ázsiába a magyar export mindössze 5,09 százaléka került, ami euró értékben is csökkenés 2017-hez képest. Akadtak azért szép sikerek, a lesothói export 19 ezer százalékkal nőtt, így már elérte a 11 millió forintot.
Egy szlovák cég is indult azon a közbeszerzésen, amin Mészáros Lőrinc informatikai érdekeltsége megnyerte a dohánykövetési rendszer 4 milliárdos szerződését, de ajánlatát 35 másodperces késés miatt érvénytelenné nyilvánították. A Közbeszerzési Hatóság szerint a másodpercek is számítanak, nem csak a percek.
A Honvédelmi Minisztérium cége fogja szerelni a légimentők haszonbérletben üzemeltetett rendőrségi helikoptereit, amelyeket ugyanezen a cégen keresztül vásároltak Norvégiából. Arról a honvédségi cégről van szó, amelyik az egyik „nem kormánygép” honvédségi business jet tulajdonosa. A beszerzésből épp csak a légimentőket sikerült kihagyni.
Olyan fejlesztésekre költi 2030-ig a Magyar Turisztikai Ügynökség az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térségre kapott állami pénzt, amilyenekre csak akarja. Eddig 300 milliárd odaítéléséről döntött a kormány, de messze még 2030.
Animációs sorozatot indít a rendőrség a közlekedési balesetek megelőzésére. A hanganyagot a rádiókban is leadják.
Magyarország uniós összehasonlításban keveset költ szociális juttatásokra, beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyet is. Sportra és vallásra viszont kiemelkedően sokat, és az állam működtetése is sokba kerül.
4,5 milliárd forint, 2018-ban zárolt beruházási pénz feloldását kéri a BKV a budapesti önkormányzattól, mert elfogadott üzleti terv híján nincs elég forrása. A pénzből 40 új buszt vennének, és villamosfelújításra költenének.
A fővárosi önkormányzat 11,2 milliárd forint plusz 3 milliárd forint áfa áron eladja a Bálna épületét a magyar államnak, a szerződés már készen van, csak az önkormányzat közgyűlésének kell még rábólintania. A piacot és az Új Budapest Galériát valószínűleg kipaterolják. Lázár János 2017 végén azt mondta, az épület a Magyar Turisztikai Ügynökségé lesz.
Az utolsó rohamban még 1850 bedőlt hiteles ingatlan került be az adósmentő programba, ezek felvásárlására és tehermentesítésére a kormány 6,3 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben. Az utolsó körben mentett hitelesek kapásból vissza is vásárolhatják az ingatlanjaikat nagyon kedvező feltételekkel az eszközkezelőtől. A programba összesen több mint 36 ezer ingatlan került be, bérlőik választhatnak, hogy egy összegben vagy részletre vásárolják-e vissza az ingatlanjaikat, esetleg maradnak az állam bérlői.
Módosította a BKK a VT-Arrivával buszos személyszállításra kötött szerződését, mert az eredeti keret kevés volt. Az ok a reptéri buszjárat sűrítése és a metrópótlás.
Több mint kétezer, bedőlt lakáshiteles család még az állami bérletet sem tudta rendesen fizetni. 90 százalékuk sorsát sikerült egyenesbe hozni, családonként átlagosan 160 ezer forintból.
Vállalatcsoporttá alakultak a nemrég egy alapítványba terelt fideszes médiumok, betagozódnak Mészáros Lőrinc volt cége, a Mediaworks alá, ami így uruk, irányítójuk és felügyelőjük lesz. Ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása.
A BKV öt garázsa közül az óbudai van a legtávolabb attól a területtől, ahol az áprilisban induló újabb metrófelújítás miatt pótlóbuszokat kell bevetni, a cég minden jel szerint mégis innen látja majd el a feladatot. A BKV sokkal egyszerűbb helyzetben lenne, ha az elmúlt években kapott volna elég pénzt új buszok beszerzésére.
Az év első hónapjaiban a kormány 26,6 milliárd forintnyi munkahely-teremtési támogatást osztott ki, egy munkahely átlagosan 19 millió forintba kerül. A kedvezményezettek főleg multik, bár a legnagyobb támogatásokat magyar cégek kapták. A kormány 2010 óta intézkedések garmadájával igyekszik megrendszabályozni a multikat, közben kedvezmények tömkelegével kényezteti őket.
A magyarok is rászoktak a netes vásárlásra, eközben a munkaerőhiány miatt egyre problémásabb, de legalábbis egyre drágább a csomagok házhoz szállítása és a csomagpontok fenntartása. A csomagautomaták megoldást jelenthetnek, forgalmuk egyre nő, de még mindig csak kis részt képviselnek a teljes forgalomban. Fura hungarikum, de a magyar vásárlók szeretik, ha az online vásárlás is offline.
Adnan Polat török oligarcha alapítványa megkapja Gül baba türbéjének üzemeltetését is a működtetés után. Ugyan eddig nem reklámozták, de az alapítványt a magyar állam hozta létre, Polaton kívül Szijjártó Péter külügyminiszterhez közeli emberek vezetik, évi 700 millió adóforintból. Az alapítvány 2020-ban közhasznúvá fog alakulni, addig a külügyminisztérium támogatási szerződést köt vele, bár a 2019-es szerződés még nem készült el. A 2017-ben létrehozott alapítvány azt ígéri, 2019. február végén nyilvánosságra hozza alapító okiratát és működési szabályzatát.
