szerző:
Kovács Gábor

A Fidesz szerint azért kell lazítani a túlmunka szabályain, hogy aki többet akar keresni, az többet tudjon túlórázni. Csakhogy a kormánypárti retorikában hivatkozott munkavállalóknak alaposan bele kell húzniuk a túlórázásba, ha tényleg inkább Magyarországon keresnék meg az osztrák fizetést: 2017-ben Magyarországon átlagosan négyórányi munkával lehetett annyit keresni euróban számolva, mint Ausztriában eggyel, de vásárlóerő-paritáson is két magyar munkaóra ért egy osztrák munkaórát. Összeszedtük az adatokat, amikből egyértelmű: alig néhány uniós országban dolgoznak többet az emberek, mint nálunk, közben alig néhány országban keresnek kevesebbet.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

A magyarok kiemelkedően sokat dolgoznak uniós összehasonlításban, cserébe egyáltalán nem keresnek jól még régiós összevetésben sem, a fejlettebb nyugati országokétól pedig fényévekre vannak a fizetések. Ezt a két tényt azért érdemes most elővenni, mert a Fidesz érvelése szerint a munkavállalók érdekében kell lazítani a túlmunkára vonatkozó szabályokat, hogy

aki akar, többet dolgozhasson, és többet kereshessen

– ezt maga Orbán Viktor mondta. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos pedig mind földrajzilag, mind átvitt értelemben véve messzebb ment a miniszterelnöknél, szerinte ma sokan azért mennek külföldre, például Ausztriába, mert ott többet tudnak dolgozni, a több munkával több pénzt tudnak keresni.

Ha már Ausztriával példálóznak, a valóság az, hogy az egész Európai Unióban összesen két-két ország van, ahol kevesebbet dolgoznak nyugati szomszédunknál: a főállásokat nézve Hollandia és Dánia, a másodállásokat nézve Németország és Horvátország. Az Ausztriára vonatkozó statisztikában nem mellékesen az ott dolgozó magyar munkavállalók is benne vannak, feltéve, hogy legálisan dolgoznak. Ausztriában az alkalmazásban állók (a klasszikus értelemben vett „dolgozók”, ebben például a vállalkozók nincsenek benne) 2017-ben főállásban átlagosan heti 34,1 órát dolgoztak (részmunkaidősökkel együtt), másodállásban (már akinek volt másodállása) átlag heti 10,5 órát.

Magyarországon ezzel szemben az alkalmazásban állók főállásban átlag heti 38,3 órát nyomtak le, másodállásban heti 26 órát, ami messze kiemelkedik az uniós mezőnyből (Romániából nincs adat). Az uniós átlag heti 35,6 és 11,1 óra volt. Régiós összehasonlításban mondjuk a magyar alkalmazottaknak nincs okuk panaszra, legalábbis a főállások esetében, a románok, a bolgárok, a lengyelek, a horvátok is többet dolgoztak, és a csehek se maradtak le nagyon. A tényleges, átlagos heti óraszámokat az alábbi grafikonokon szemléltettük:

 

Az érem másik oldala a fideszes retorikában és persze a valóságban is a fizetés, amivel a magyarok nincsenek valami jól eleresztve. Ha Révész Máriusz tényleg arra számít, hogy magyarok tömegei választják majd a honi túlórázást a nyugati fizetések helyett, akkor csalódnia kell. Ausztriában még nincs általános minimálbér, 2020-ban tervezik bevezetni, az összege 1500 euró lesz, a nyugati tagállamok jelenleg ezen a szinten vannak. Magyarországon a 2018. végi minimálbér 418 eurót ér, szóval Magyarországon három minimálbért kell összetúlórázni egy nyugati minimálbérért. Feltehetően a jövőben is akadnak majd olyanok, akik inkább arrébb mennek egy-két országgal dolgozni, legfeljebb visszahozzák vagy visszaküldik a pénzt Magyarországra.

De ha nem hozzák vagy küldik vissza a fizetésüket, hanem helyben akarják elkölteni, akkor is sokkal jobban járnak a nyugati munkavállalással. Vásárlóerő-paritáson számolva (vagyis figyelembe véve, hogy egy adott országban mennyit ér az adott ország pénze) a nyugati minimálbér duplája a magyarnak. Más szóval Magyarországon két minimálbért kellene összetúlóráznia annak a munkavállalónak, aki úgy akar költeni, ahogy egy nyugati országban lehet az ottani minimálbérből.

Azt megint csak meg kell jegyezni, hogy a magyar minimálbér nem lóg ki a régiós országok közül. A következő grafikonon az uniós országok minimálbéreit állítottuk sorba – már ahol van ilyen:

 

Nem muszáj persze a lehető legkisebb fizetésből kiindulni, azonban a magyar munkavállalóknak akkor különösen nincs okuk örömtáncot lejteni, ha a 2017-es bruttó átlagfizetést nézzük. 2017-ben az éves átlagkereset euróban számolva csak Bulgáriában és Romániában volt alacsonyabb, mint Magyarországon, és ugyanez a helyzet, ha vásárlóerő-paritáson nézzük. Átlagos, egy ledolgozott órára eső bér tekintetében már jobb volt a helyzet, Magyarország nemcsak Romániát és Bulgáriát előzte, hanem Lengyelországot is, ráadásul mind euróban, mind vásárlóerő-paritáson számolva. A 2017-es rangsor grafikonon:

 

A fent látható arányok azt jelentik, hogy 2017-ben Magyarországon átlagosan négyórányi munkával lehetett annyit keresni euróban számolva, mint Ausztriában eggyel, de vásárlóerő-paritáson is két magyar munkaóra ért egy osztrák munkaórát. Szóval Révész Máriusz munkavállalóinak alaposan bele kell húzniuk a túlórázásba, ha inkább Magyarországon keresnék meg az osztrák fizetést.

A 2017-es számokhoz hozzátartozik, hogy azóta nagyot nőttek a fizetések Magyarországon, a 2018. január-szeptemberi időszakban az átlagkereset 11,7 százalékkal volt magasabb, mint 2017 azonos időszakában. Vagyis a magyar bérek valamelyest felzárkóztak a nyugatiakhoz, de a különbség még mindig biztosan hatalmas, van akkora, ami megfelelő motivációt jelent a külföldi munkavállalásra a hazai túlórázással szemben. Azt lehetetlen megmondani, hogy a 10+ százalékos keresetnövekedés mennyiben a kormány érdeme (munkáltatók köztehercsökkentése, uniós támogatások felpörgetése, beruházások), és mennyiben köszönhető a Fidesz tevékenységétől független tényezőknek (uniós támogatások beáramlása, kedvező gazdasági környezet, munkaerőhiány).

A szerdán elfogadott módosítás az alábbi fontos változtatásokat tartalmazza:

  • Lehetővé teszi az évi 400 óra túlórát. A jelenlegi 250 órás keretet plusz 150 órával lehetne megemelni naptári évenként, ha ehhez a dolgozó írásban és önként beleegyezik, ezt a megállapodást év végével lehet fölmondani. A kollektív szerződésben – tehát nagyobb cégeknél – pedig az eddigi 300 órához adnának plusz 100-at, szintén önként vállalva.
  • Kollektív szerződés esetén be lehet vezetni a 36 hónapos munkaidőkeretet, ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak maximum három éve van elszámolni a munkavállaló túlóráival.

A módosítást Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők terjesztették be egyéni képviselői indítványként, így nem kellett társadalmi vitát lefolytatni az előterjesztésről, amit meg kellett volna tenni, ha a kormány nyújtja be. A javaslatról a szakszervezetekkel egyeztettek, de azok nem értettek vele egyet, olyannyira nem, hogy tüntetést és útlezárásokat szerveztek miatta. A módosítást egyként elutasították az ellenzéki pártok, a parlamentben több alkalommal volt botrány, a szavazás előtt elfoglalták a pulpitust. A módosítás a lakosságnak sem tetszik, a Republikon felmérése szerint azoknak, akik hallottak róla, mindössze 6 százaléka támogatja, és még a kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja.

Ugyan a Fidesz érvelése szerint a túlmunkaszabályok lazítása a munkavállalók érdekét szolgálja, de Palkovics László a Világgazdaságnak adott interjújában a szavazás előtt elismerte: a túlmunka-szabályozás módosítását „a gazdasági szereplők” kérték. Nem világos, van-e összefüggés, de azért érdemes megjegyezni, a módosítást Kósa Lajos nem sokkal azután nyújtotta be, hogy bejelentették, a BMW gyárat nyit Kósa Lajos városában, Debrecenben.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Erdei cáfolja, hogy korlátozták a bokszszövetség dolgozóinak mobilforgalmát

Erdei cáfolja, hogy korlátozták a bokszszövetség dolgozóinak mobilforgalmát

Orbán is felbukkan a Putyin és Trump orosz maffiás kapcsolatairól szóló könyvben

Orbán is felbukkan a Putyin és Trump orosz maffiás kapcsolatairól szóló könyvben

Elenegedték az eszkortnőt, aki azt állította, bizonyítékai vannak Trump orosz kapcsolatairól

Elenegedték az eszkortnőt, aki azt állította, bizonyítékai vannak Trump orosz kapcsolatairól

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Milliókat ajánl Szalainak a Galatasaray, de nemet mondott

Milliókat ajánl Szalainak a Galatasaray, de nemet mondott

Baleset érte, halálra fagyott a bikinis túrázó

Baleset érte, halálra fagyott a bikinis túrázó