szerző:
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány 1,9 milliárd forintot csoportosított át sportberuházásokra, de titkosításra hivatkozva nem árulják el, pontosan mire. A csillebérci Hosszú Katinka Sportakadémiáról lehet szó, a telepet az állam 300 millió forintos felárral szerezte meg. A sportoló a fejleményekről nem tud semmit.

Magyarország kormánya úgy szereti a sportot, ha látványos, a sportra költött pénzt viszont úgy, ha láthatatlan. Ennek megfelelően Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya a HVG megkeresésére azt közölte: a minősített adatok védelméről szóló törvény rendelkezései miatt nem árulja el, milyen sportcélú beruházásra költenek újabb milliárdokat. A kabinet ugyanis egy határozattal 5,8 milliárd forintot vett el az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből, 3,8 milliárdot eszközbeszerzésre, 1,9 milliárdot pedig sportcélú ingatlanvásárlásokra és -beruházásokra tett át.

Nehéz belátni, mivel indokolható ezen adatok minősítése, mindenesetre a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy a pénz a Csillebérci Szabadidőközpont helyére szánt, Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszóról elnevezendő sportakadémia felépítéséhez kell. Az állam – pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – 2017-ben szerezte meg az ingatlant 1,8 milliárd forintért a Magyar Úttörők Szövetségétől és egy magáncégtől. A megállapodást tíz évre titkosította Czepek Gábor, a fejlesztési tárca államtitkára. Csillebérc tulajdonosváltását és a mostani átcsoportosítást a titkosításon túl az kapcsolja össze, hogy az MNV 2017-ben ugyanabból a költségvetési kalapból fedezte a vásárlást, ahová most az 1,9 milliárd forint került.

Táboroztatásra alkalmas épületek a Csillebérci Szabadidő Központ területén
©

A titkosítást feltehetően az magyarázza, hogy az állam finoman szólva is különös körülmények között tette rá a kezét a területre. Az ingatlant a rendszerváltás után adományozta az úttörőknek a KISZ utódszervezete, a magyar állam pedig kormányokon átívelően pereskedett a visszaszerzéséért. 2017-ben már több jogerős ítélet mondta ki, hogy az úttörőszövetség szabálytalanul kapta meg a területet, de még volt lehetősége fellebbezni. Az állam tehát nyerésre állt, váratlanul mégis peren kívül megegyezett az úttörőkkel.

A sietség oka, hogy a kormány sportakadémiát akar építeni a telken, a projekt előkészítését elrendelő határozat tavaly decemberben jelent meg. A megegyezés titkosítása miatt akkor még alig látszott valami a részletekből, de az érintettek azóta nyilvánosságra hozták pénzügyi beszámolóikat, így valamelyest tisztult a kép. Az úttörőszövetségnek bő 1,4 milliárd forint egyéb bevétele volt, a vagyon viszont szerényebb lett a csillebérci telekkel és a rajta található építményekkel – összesen 1,1 milliárd forinttal. Az 1,4 milliárdos bevétel kiugróan nagy összeg az úttörőknél: 2016-ban összesen félmillió forint bevételük volt, de 2015-ben is csak 3 millió. A pénzeső gyakorlatilag lenullázta a szervezet hosszú évek óta görgetett, 430 millió forintra rúgó adósságát, 625 millió forint pedig befektetésekbe és pénzeszközökbe került.

Meglepő kiadások

A legérdekesebb tétel azonban a maradék 288 millió forint, amit anyagjellegű ráfordításként könyveltek el. Ez szintén óriási összeg, a megelőző években 2-3 millió forintokat költöttek ezzel a címszóval. Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke a HVG-nek megerősítette: a csillebérci ingatlant a per lezárásával vezették ki a könyveikből, de azt írta, technikailag nem kivásárlásról vagy eladásról van szó. A meglepő nagyságrendű kiadások is a per lezárásával „összefüggésben merültek fel”. „Az MNV-vel kötött perbeli megállapodás azonban nem teszi lehetővé, hogy e jogügyletek részleteiről ennél bővebb információt adjak” – fogalmaz az elnök.

©

Ugyanakkor az összeg gyanúsan a csillebérci telep 1,1 milliárd forintos könyv szerinti értékének és az úttörőszövetségnél bevételként elkönyvelt 1,4 milliárd forintnak a különbsége. Mivel a 288 milliós kiadás az MNV-vel kötött titkos megállapodás része, feltételezhetjük, hogy a pénzt a szövetség valamilyen formában a csillebérci ingatlanra fordította. Ha ez a helyzet, akkor az állam tulajdonképpen az úttörőszövetségen keresztül költött szűk 300 milliót Csillebércre még az előtt, hogy a sportakadémiai – vagy bármilyen más állami – beruházás elindult volna.

Csillebérc megszerzésének 1,8 milliárd forintos költségéből 350 millió forintot, a terület egy részéért és a rajta álló vadászházért, a Baubérc Kft.-nek fizetett ki az MNV. Holott a kft a vadászházat 1999-ben mindössze 14,2 millió forintért vette meg az úttörőszövetségtől. A cég 2018 márciusában nevet váltott, de résztulajdonosa még mindig Rabb Attila, Rácz Péter unokatestvére. A vadászház egyébként már 1999-ben is jóval többet ért 14 millió forintnál, legalábbis a bíróság szerint, amely Rácz Pétert 2007-ben hűtlen kezelés miatt elítélte.

A névadó nem tud semmit

Az sem tiszta, mi a helyzet a tervezett sportakadémiával. „Az NSK az előkészítési fázisok megvalósítását megkezdte, az előírt feladatok végrehajtása folyamatban van” – közölte a HVG-vel a feladattal 2017 végén kormányhatározatban megbízott Nemzeti Sportközpontok. Az előkészületek november végi „folyamatban” létével csak az a probléma, hogy a kormányhatározat szerint az előkészítési fázisokat 2018 áprilisában le kellett volna zárni, a kormánynak júniusban előterjesztést kellett volna kapnia az eredményekről és az előkészítés esetleges folytatásáról. A kormányhatározatban az is szerepel, hogy az előkészítés során együtt kell működni Hosszú Katinkával a sportszakmai szempontok „figyelembevétele érdekében”. Hosszú Katinka sajtófőnöke, Kiss Kinga azt nyilatkozta a HVG-nek, ők nem tudnak semmit az ügyről. Az előkészítési fázisokra a kormány annak idején 116 millió forintot csoportosított át.

Persze nem kizárt, hogy az 1,9 milliárdos, titkosított adatot érintő beruházásnak semmi köze Csillebérchez. A szóban forgó keret eredetileg a 2017-es költségvetésnek sem volt része, a kormány abban az évben, menet közben hozta létre, és év végéig – részletekben – 26,9 milliárd forintot pakolt bele. A jelek szerint ad hoc sportingatlanos kifizetésekre használják: az MNV ebből a keretből fizette a Maccabi Európa Játékok majdani területén végzett bontási munkákat vagy a budapesti Dunacity-ingatlanok 18,3 milliárd forintos felvásárlását a bedőlt Quaestor-csoport egyik tagjának végelszámolása során. A területet a kormány eredetileg olimpiai helyszínnek nézte ki. Az „álomgyilkosság” után a dél-pesti és észak-csepeli városrészen a Déli Városkapu nevű fejlesztés indult el, amiből azért nem maradnak ki sportcélú építkezések sem, például egy atlétikai stadion.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Virágvasárnapra is jutott egy mélyütés az önkormányzatoknak

Virágvasárnapra is jutott egy mélyütés az önkormányzatoknak

Moszkva össztüzet zúdít az orosz segélyt használhatatlannak nevező olasz újságíróra

Moszkva össztüzet zúdít az orosz segélyt használhatatlannak nevező olasz újságíróra

4 millió maszk és több mint 400 ezer védőruházat érkezett Kínából

4 millió maszk és több mint 400 ezer védőruházat érkezett Kínából