„A beszélgető ember legnagyobb tudománya a hallgatni tudás.”
A szerző interjúkötetének előszavában olvasható ez a fejbe kólintóan szép, paradoxont is rejtő mondat. Amit alighanem joggal tekinthetünk Iványi Gábor ars poeticájának. Annak ellenére, hogy a Kádár- és Orbán-korszakban egyaránt félresöpörni, tönkrezúzni szándékozott lelkész nem a hallgatásáról ismert.
Évtizedek óta csendes konoksággal hajtogatja a társadalom peremére szorultak, szorítottak igazságát. Teszi ezt ott, ahol éppen csöppnyi tere adódik.
