„Egy antiszemita politikus, sőt akár egy nyilas pártszolgálatos is lehetett alkalomadtán embermentő” – az első olvasatban főbe kólintó, ám tanulmányokkal alátámasztott megállapítást Bartha Ákos vetette papírra a Századok legújabb számában a Magyar ellenállás a második világháború idején elnevezésű tematikus blokk bevezetőjében.
A történész (egyébiránt Bajcsy-Zsilinszky Endre monográfusa) az Ellenállók 1944–45 című, idén megjelent „portrélexikon” társszerkesztője úgy fogalmazott, hogy mivel a szerzők „nem minden esetben tudták beleszorítani mondandójukat” a népszerű tudományos kiadvány szűkös terjedelmébe, érdemesnek látszott jó néhány arcképet lábjegyzetelt szaktanulmányként is közreadni.
