Közép-európai járványkörkép: a második hullám mindenhol durvább, mint a tavaszi
A térség több országában viszonylag korán robbant be a koronavírus-járvány második hulláma, de a szigorításokat is hamarabb rendelték el, így mostanra jelentősen visszaesett az új fertőzések száma, és megkezdték a korlátozások enyhítését. Tőlünk keletre és délre másképp csinálják, ott messze még a lazítás ideje.
Tavasszal még minden szakember dicsérte Csehországot a koronavírus-járvány sikeres kezeléséért, ősszel viszont a mintadiák megjárta a poklok poklát. Európában Belgium mellett Csehország volt az, ahol a lakosság arányához mérve a legtöbb embert fertőzte meg a Covid–19, és a halottak száma is kiugróan magas volt. A kórházakban is tragikus helyzet alakult ki: megteltek az intenzív osztályok, sok beteget az ország más részeibe szállítottak át, s már a rendelők váróhelyiségeiben is fertőzötteket ápoltak.
Elfajulóban lehet a járvány, mutatják a KSH többhetes átfutással közölt halálozási adatai
November 24-én átlépte a négyezret a Covid magyarországi áldozatainak száma. Szakemberek most azt figyelik, hozhat-e rendkívüli helyzetet a járvány második hulláma az összes - tehát nem csak a koronavírus okozta - halálozás szempontjából.
Már szeptemberben látszott, hogy baj lesz, ám a prágai kormány csak október közepén léptette életbe az első korlátozásokat, és a komolyabb megszorításokra a hónap végéig várni kellett. Akkor már naponta 15 ezer új fertőzöttet regisztráltak a 10,5 milliós Csehországban, a halottak száma pedig rendre napi kétszáz körül alakult. A rendkívüli állapot kihirdetése, s az ennek részeként bevezetett korlátozások – a kijárási tilalom, a maszkviselési kötelezettség, az éttermek és bárok bezárása, az üzletek nyitvatartási idejének megkurtítása – meghozták az eredményt. Az új esetekből már „csak” napi ötezer körüli van, és a halálos áldozatok száma is visszaesett.