A hétfőn Brüsszelnek is elküldött új megszorító csomag öt új adója közül az egyiket kifejezetten az energiaszektorra szabta a nemzetgazdasági tárca. Matocsy György minisztériuma 55 milliárd forintos bevételt vár attól, hogy az előzetes ígéretekkel szemben nemhogy nem vezetik ki az energiatermelő és -ellátó vállalkozásokat terhelő extra jövedelemadót, hanem az eddigi 8 százalékról 16-ra emelik. Az csak formai korlát, hogy ezt az adót elvileg a távhőszektor korszerűsítési hozzájárulása címén szedik be.

"Annak volna értelme, hogy évente 50-55 milliárd forintot a kormány akár a fogyasztói, akár a termelői oldalon korszerűsítési katalizátorként jelentessen meg" - mondta Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság korábbi elnöke. Szerinte erre állami és önkormányzati korszerűsítési projektek meghirdetésével "a távhőszektor minden elemében igény is, hely is volna bőven". Bercsi azonban a legvalószínűbbnek azt látja, hogy az összeg töredéke sem fog célba elérni, mert a Robin Hood adót - lényegében a bevezetése első évét kivéve - eddig éppen arra nem használták, amire a törvényben felcímkézték.

Bírta az AB jóváhagyását

A hivatalosan a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt még 2008-ban, Veress János pénzügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé, és az akkor arról szólt, hogy 2009 és 2010-ben az energiatermelők és szolgáltatók a pozitív eredményük 8 százalékát befizetik a költségvetésbe annak érdekében, hogy abból a távhőszektor hendikepjét csökkentsék a többi energiatípussal (például a gázzal) szemben.

A csövek a távhő felé mutatnak

Fazekas István

A 2008 novemberében kis többséggel (csak 190 igennel) elfogadott törvényt az akkori ellenzéki pártok azért nem szavazták meg, mert egyrészt alkalmatlannak találták a versenyképesség javítására, másrészt pedig - mint a Fidesz akkori energetikai témagazdája, Fónagy János mondta - a Robin Hood-adóból adódó többletköltségeket a megadóztatott vállalatok lecsurgatják majd a fogyasztókhoz, ezért  a Fidesz inkább a távhő áfájának öt százalékra csökkentését javasolta. Az adókivetés módját több érintett cég is megtámadta ugyan, de 2009 novemberében az Alkotmánybíróság (melyet akkor még nem fosztottak meg az adózással kapcsolatos kérdések bírálatának jogától) a Robin Hood adót nem találta aggályosnak.

Kivetve: két évre, aztán tovább

A Robin Hood-adót eredetileg két évre vezették be, de a 2010-es kormányváltás után az ügy úgy került a parlament elé, hogy végül a kivezetés időpontját 2012. december 31-re módosították.

2010 óta a másik, ugyancsak az energiaszektort sújtó extraadót már az Orbán-kabinet vetette ki, és azt is az idei évvel bezárólag hirdették meg. A tavaly mintegy 30 milliárd forint méretű pakkról úgy mond le a kormányzat - derült ki a héten napvilágot látott Széll Kálmán-terv 2.0-ból -, hogy arra más jogcímen lényegében továbbra is igényt tart. Ráadásul úgy, hogy bár erről előzetesen állítólag az érintett cégek egyike sem tudott, a Robin Hood adó is 2.0-ás verzióban él majd tovább 2013-tól. Csak ebben a 2.0 az eddigi adómérték duplázását jelöli. Ehhez egyelőre egyetlen érintett sem fűzött kommentárt.

Pedig sem a jogcím, sem a mérték korábban sem tetszett az érintett vállalatoknak. Noha mindenki időben fizetett, főként eleinte jónéhány vállalat gyakran elhangzó érve volt, hogy nem értik, miért éppen nekik kell fizetniük, mivel semmilyen kapcsolatban sincsenek a távhőszolgáltatással. Az adó megjelenésének egyenes következménye, hogy több cég - a Mátrai Erőművet üzemeltető RWE-hez hasonlóan - 2009-től nem, vagy a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb pénzzel támogatott önkormányzati projekteket, sportegyesületeket, és visszafogták a karitatív tevékenységüet is. Az "adóalanyok" egyetlen vigasza az lehetett, hogy a törvény betűje garantálta: a befizetett adó az energiaszektorban marad, és egy gyenge láncszem fejlődését segítheti. Aztán erről is kiderült, hogy mindez írott malaszt marad.

Amikor az energiaellátó és -kereskedő cégek megadóztatásával kapcsolatban 2010 augusztusában felmerült, hogy a különadó mértékét az új kormány 10 százalék fölé emelheti, a Mol korábbi álláspontja, miszerint a Robin Hood adó rossz üzenet a befektetőknek és hátrányt okoz a regionális versenytársakhoz képest, annyit finomodott, hogy Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója egy lapinterjúban elmondta: a nyereségadó alapú ágazati adó meghosszabbítását "nagyon rossz üzenetnek tartaná".

A Robin Hood adó mindezek ellenére 2010 után is megmaradt, mértéke pedig nem nőtt, nem csökkent.

Az energiatermelők felett 2013-ban is marad a borús ég

Horváth Szabolcs

Pedig nagyon köszönnék

A válságadóból 2010-ben 25,8, 2011-ben pedig 29,9 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A Portfolio számításai szerint az adónem megtartása és 16 százalékra emelése akár 55 milliárd forint bevételhez juttathatja a büdzsét. Ráaduásul mindezt úgy, hogy végeredményben „talált pénz”, mivel a Széll Kálmán-terv új verziójának megjelenéséig úgy számoltak vele, hogy az adó megszűnik, és a pénz 2013-tól a cégeknél marad. Egy dolog biztos: a távhőszolgáltatás korszerűsítéséről szóló törvény által kivetett adóból a legkevesebb éppen a távhő korszerűsítésre jut majd.

"Nagyon meg tudnánk köszönni, ha a távhőszektorba ekkora támogatási összeget folyatna be az állam" - nyilatkozta Zsigmond György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szövetségének (MATÁSZ) főtanácsosa. Az évente nagyjából a Főtáv piaci értékével egyenértékű támogatásról azonban úgy véli, nem érdemes terveket szőni, mert bár néhány jogszabályi változás utalt némi pénz a szektorba, de az állam azt sem a Robin Hood adóból forgatta át. "Szerintem továbbra is bekerül majd az állami nagy kalapba, és ott eltűnik majd a költségvetési lyukak foltozására - mondta Zsigmond György.