Péntekig van a telkócégeknek idejük arra, hogy a telefonadó ügyében saját javaslatokkal álljanak elő. Mint ismeretes, az NGM a jövő héten már a részletes tervezetet vinné a kormány elé azt követően, hogy bő egy hete kiderült, a tárca a telefonálást percenként két forinttal adóztatná meg.

A "Matelcsy"-ként elhíresült adóötlettel kapcsolatban folyamatosan szivárognak a hírek. Például, hogy a tárgyalásokon a kormányzati akaratot megtestesítő Balog Ádám helyettes államtitkár nyitott a szolgáltatók ötleteire. A lényeg, hogy az állami bevételt biztosítani lehessen. A remélt idei bevétel (25-30 milliárd forint) azonban a bejelentést követően veszélybe került, miután a telkócégek kérésére az adót nem július, hanem csak szeptember elsejétől vezetnék be. Ennek az áll a hátterében, hogy a cégek nyomatékosan jelezték: ha Matolcsy ragaszkodik a percalapú adóztatáshoz, akkor a rendszerek átállítását képtelenek július 1-jéig elvégezni.

Borús időszak következik

AP

Százmillós fejlesztések kellenek

A telefonadó bevezetése százmilliókba kerülhet a Magyar Telekomnak, a Telenornak és a Vodafone-nak. A főként SAP vagy Oracle adatbáziskezelő rendszereket használó mobilszolgáltatóknál "nem lehet csak úgy beleírni egy sort a programstruktúrába, hogy percenként minden híváshoz számoljon hozzá két forint plusz illetéket". Márpedig, ha a cégek az új törvényi kívánalmaknak eleget akarnak tenni, akkor ezt meg kell tenniük - ez viszont időbe és jelentős pénzbe kerül. Főként amiatt, mert az ehhez kapcsolódó fejlesztést minden egyes előfizetői csomagra külön-külön el kell végezni.

Ez még olyan előfizetői csomagokra is igaz, melyek gyorsan népszerűtlenné válhatnak majd. Így például az is, amellyel az ügyfél nagyjából ezer forintért néhány telefonszámot egy adott idősávban (csúcsidőn kívül) korlátlan alkalommal és gyakorlatilag perckorlátozás nélkül hívhat. Egy ilyen csomag az adótartalom miatt könnyen a duplájára drágulhat, és ugyanaz a szolgáltatás már nem lesz vonzó annyira. "És hiába írják majd rá a szolgáltatók a számlára, hogy az árak nem miattuk, hanem az állam miatt nőttek, az ma már a benzinkúton sem érdekes, hogy a 450 forint/liter árban mennyi a járulékos költség" - mondta a szakember.

Az informatikai fejlesztés százmilliós költségeit minimalizálni lehetett volna, ha az adó nem percalapú, hanem előfizetői csomagokhoz kapcsolódik, és akkor gyorsabban is ment volna az átállás. De iparági források szerint a kormányzat mellett ezt olyan alapvetően regionális telefonszolgáltatást végző cégek ellenezték, mint az Invitel  - így a nagyok velük szemben is alul maradtak.

Borítékolható a telefonálási szokások drasztikus változása

AP

Percalapú gondok

Generális problémának érzik a szolgáltatók, hogy miközben az európai trend egyre inkább az, hogy a mobiltelefonálást csomagban adják (és egyre olcsóbban, mert maga a telefonálás egyre kevésbé jelent valódi hálózati terhelést a mobilinternet-forgalomra paraméterezett rendszerekben), a "Matelcsy" elszámolási módja miatt egy régi elszámolási struktúrához lesznek kötve.

Ugyanakkor az időalapú elszámolással kapcsolatban vannak más praktikus problémák is. Például, hogy a feltöltő-kártyás fogyasztókról a szolgáltatói rendszerek sok esetben nem tudnak eleget. Mivel nincs számlázási kötelezettségük, nem is lehet pontosan nyomon követni, hogy egy feltöltőkártyával az illető mobiltelefonált vagy parkolódíjat fizetett - márpedig utóbbi esetben indokolatlan adóval terhelni a telefon használóját.

Az előfizetőknél viszont az jelenthet majd gondot, hogy a szeptemberi elszámolással átmenetileg meggyűlhet a baja a rendszernek, mivel a számlázási rendszer nem a hónap első napján "zár", valamint a szolgáltatók a hónap folyamán elnyújtva adják át a Postának a számlaleveleket.

Kedvezmények semmire

A szolgátatók biztosra veszik, hogy a percalapú adó szétveri az előfizetői piacot. Abban is, hogy ezen az nem segít, hogy a miniszter tegnap megszellőztette: rászorultsági alapon hajlandó lenne havi 10 percnyi adótól (vagyis 20 forinttól) eltekinteni. Az sem, hogy az egyéni előfizetői adóplafont 700 forintban (350 perc) határozná meg. Azért nem segít, mert mint azt a Telefonközpont blog korábban összegyűjtötte: az NMHH adatai szerint a vezetékes telefonálási átlag előfizetőnként márciusban 161 percnyi volt, a mobilpiacon (a KSH mérésére támaszkodva) pedig mindez havi átlag 125 percet mutat. Vagyis a miniszter az átlagfogyasztónak semmit nem ígért.

A végeredmény lényegében ugyanaz a céges és a flottás mobilhasználók esetében is: a legfrissebb kiszivárgott elképzelések szerint az NGM a céges mobilokra is kiötlötte a kedvezmény-formulát azzal, hogy havonta 2500 forintban maximálná az adót. Mindegyikre külön-külön értendően. Ez azt jelenti, hogy telefononként, havonta az 1250 percnyi telefonálási szint fölött nem kéne majd adót fizetni. És az sem a helyzet könnyebb elfogadhatóságát erősíti, hogy a jelek szerint Matolcsy elképzelése szerint a mobiltelefon haszánlatának sarcát akkor is meg kell majd fizetniük a cégeknek, ha az előfizető a telefonszámlát még nem fizette ki.

Stresszteszt következik

Az új szereplőnek lejt a pálya

Az új adó bevezetése akár a feje tetejére is állíthatja a piacot, feltéve, hogy a három nagy mobilszolgáltató cég közül valamelyik ügyesebben alakítja át a csomagjait (illetve: ha hajlandó eleinte akár drasztkus méretű veszteséget is lenyelni emiatt). Akkor ugyanis sokat rabolhat a magyar piacon, és még az sem elképzelhetetlen, hogy a jellemző 5 százalék körüli fogyasztói elvándorlás is felerősödik.

Az adó bevezetése miatt várhatóan mélyen bele kell nyúlni a tarifacsomagokba. És miközben a mobilszolgáltatóknak a meglévő rendszereiket kell átalakítaniuk, feljesztési kapacitásaik nagy részét lekötve, a zöldmezős állami mobilcég eleve erre a helyzetre optimalizálhatja a rendszerét, ami egyszerűbb és fajlagosan olcsóbb megoldást ígér.

Ráadásul az adókivetésnek továbbra is megvan az az olvasata, hogy az állam épp annyi bevételt célzott meg, mint amennyit bele kell pumpálnia a negyedik (állami) mobilszolgáltató felállításába.