Szabó M. István
Szabó M. István

A megújuló energiák felhasználása ügyében Brüsszel kész kényszerpályára állítani az uniós államokat. Két lépésben véget vethet a magyar kuruckodásoknak is.

Magyarországról nézve az utóbbi napok eseményei alapján tűnhet akár úgy is, hogy az energetikában nincs fontosabb a Paks II. körül ismét érezhető puskaporszagnál. Valójában azonban az osztrák bejelentésnél (vagyis, hogy bíróságra viszik az új magyar atomerőmű építésének ügyét), annak értelmezési tartományánál, valamint a bécsi döntésre adott kormányzati válasznál is sokkal nagyobb hatása lehet hazánkra nézve (is) annak a két uniós döntésnek, melyről itthon eddig jóformán hallani sem lehetett.

Az Európai Parlament (EP) a múlt héten ugyanis lényegében kijelölte az utat a magyar energetika számára is az elkövetkező évtizedekre. A nagyobb távlatokról szóló deklarációt a január 18-i plenáris ülésen fogadták el, és ez arról szól, hogy az EP támogatja azt az elképzelést, amely szerint 2050-ig az EU-nak el kell jutnia a nettó nullás* karbonkibocsátási szintre. Vagyis, ahogyan azt az Euractiv megírta: az egyik legfőbb uniós szervezet megvitatta és elfogadta azt az energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrásokról szóló uniós iránymutatást, mely szerint az EU-ban 2050-re az üvegházhatást okozó gázok (üht) kibocsátási mennyiségének nullára kell csökkennie.

(*Megjegyzés: a nettó nullás kibocsátás a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy az Európai Unióban nem engednek több CO2-t a levegőbe, hanem azt, hogy a radikálisan korlátozott kibocsátási szint ellenére is megtermelt károsanyag-mennyiséget kiváltják. Ennek céges szinten már ma is többféle módja lehetséges, például meghatározott zöldprojektek támogatásával.)

©

A Roadmap 2050 néven ismert korábbi elképzelést (mely 80 százalékos üht-csökkentést irányzott elő az évszázad közepére) gyakorlatilag a párizsi klímaegyezményben foglaltak betarthatósága írja felül. Erre utalt Claude Turmes, a témát az Európai Parlamentben felvezető (és „karbonköltségvetést” követelő) luxemburgi zöldpárti képviselő is, aki szerint az új célmeghatározás után azt is pontosan meg kell majd mutatni, mennyi káros anyagot lehet még a légkörbe engedni ahhoz, hogy a Párizsban meghatározott határértékek tarthatók legyenek. A „nettó nullás szén-dioxid-kibocsátású gazdaság" kijelölése az EP képviselő szerint az EU tavaly decemberben beterjesztett energiaügyi kormányzási rendeletének is sarokpontja, mivel azon az elképzelésen nyugszik, hogy átfogó energia- és éghajlat-politikai célokat kell tűzni az EU elé, de ezekhez

nemcsak szigorú határidőket, hanem felülvizsgálati mechanizmusokat is biztosítani kell.

Az EP plenáris ülésén született többségi döntés egyébként okozott némi meglepetést, mivel az elképzelést a témában a korábban megosztott jobbközép Európai Néppárt (melynek egyébként a Fidesz is tagja) szintén megszavazta. Némi üröm az örömben, hogy az elfogadott javaslat cselekvésre váltásához előbb meg kell szerezni a tagállamok támogatását is. Márpedig legutóbb, amikor a téma decemberben a Miniszterek Tanácsa elé került, a „tisztaenergia-csomag” ügyében úgy látszott, egyelőre az országok között nincs közös nevezőre hozható álláspont.

Van útjelző 2030-ig is

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy 2050 túl messze van: az EP – egy nappal a fent említett plenáris ülése előtt – kijelölt egy közelebbi, ugyancsak fontos tájékozódási pontot is e témakörben. Elkészült az új energiauniós javaslatcsomag, mely szigorú, de rugalmas határidőt szab a tagországoknak a 2030-as, megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések teljesítésére. Eszerint az EU-ban a következő évtized végére kötelező érvényűvé válik a legalább 35 százalékos megújulóenergia-forrás biztosítása. Ugyanezt a szintet kell megcélozni energiahatékonyság-javulásban is.

©

Mindezek alapvetően a megfelelő közösségi szabályozások felülvizsgálatát jelentik, valamint azt, hogy az Európai Parlament gyakorlatilag jóváhagyta a tavaly novemberben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) által benyújtott javaslatot. De a tisztább energiaforrások használatának előírása és az új energiahatékonysági célszámok, úgy tűnik, ahhoz is elengedhetetlenek, hogy az EU teljesíteni tudja, amit a következő évtized végére vállalt, hogy 40 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátási szintet.

A jóváhagyott célszámok tagországokra vonatkoztatható fejezeteiről, illetve az ehhez szükséges uniós jogszabályok világosabbá tételéhez a Bizottságnak, a tagországoknak és az EP-nek még tárgyalniuk kell egymással, és meg kell egyezniük a vállalásokról, mivel a módosítás az eddigi 27 százalékos célszámok felülírásával többletfeladatokat és terheket is ró az egyes államokra. A megújulók térnyerésével kapcsolatosan eleve rosszul teljesítő és legutóbb statisztikai hókuszpókusszal kiskapuzó magyar kormány számára azonban

rossz hír, hogy a tagállami kuruckodás lehetőségei korlátozottak.

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti célokat például legfeljebb 10 százalékkal engedik eltérni – értelemszerűen: lefelé – a 35 százalékos irányszámtól. (Csak a miheztartáshoz egy adalék: a Magyarországon gyakorlatilag betiltott szélenergiapotenciál-növeléssel európai szinten úgy számol a szakma, hogy 2030-ra az EU energiatermelésének 21,6-37,6 százalékát fogja adni.)

Mátrai Erőmű
©

És ha ez nem lenne elég, olyan tisztázó tételek is bekerültek a dokumentumba, minthogy elutasítottá válik a biomassza felhasználása áramtermelésre abban az esetben, ha arra van más lehetőség is. Ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy búcsút lehet inteni a Mészáros Lőrinchez kerülő Mátrai Erőműben a lignittel kevert erdészeti hulladék égetése állami (vagy pláne: uniós) dotálásának. Azt is világossá tették, hogy megvédik „az akkumulátoros önfogyasztást az adókkal szemben”, ami viszont azt eredményezi, hogy a magyar kormány, ha akarná, se tudja majd újra felmelegíteni az elektromosautó-töltés megsarcolásának ötletét. Az EP ezenkívül jóváhagyta a közlekedéshez kapcsolódó 12 százalékos "tisztaenergia-kvótát" is; az ehhez kapcsolódó terv alapján 2022-re a transzeurópai úthálózatok 90 százalékát az elektromos autózáshoz szükséges gyorsfeltöltős rendszerrel szerelik fel.

Az unió energiaügyi és éghajlat-politikai biztosa a 2030-ig felvázolt fejlesztési ívet egyáltalán nem pusztán politikai célúnak tekinti. Miguel Arias Cañete azt mondta: az új célok kijelölése arra mutat rá, hogy üzleti alapon is megvalósítható Európa átállítása tiszta energiára, és így a klímapolitikai kötelezettségvállalásokat is lehet majd teljesíteni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megnősült a „Szikla”

Megnősült a „Szikla”

Ashley Cole visszavonul

Ashley Cole visszavonul

Epilepsziás rohamot kapott egy utas a Wizz Air járatán

Epilepsziás rohamot kapott egy utas a Wizz Air járatán

Újabb 90 napra függesztheti fel Amerika a Huawei elleni intézkedéseket

Újabb 90 napra függesztheti fel Amerika a Huawei elleni intézkedéseket

Ökológiai szégyendíjat kaphat a dobozos „alpesi levegő”

Ökológiai szégyendíjat kaphat a dobozos „alpesi levegő”

Lelőttek egy pincért Párizsban, mert lassan hozta ki a szendvicset

Lelőttek egy pincért Párizsban, mert lassan hozta ki a szendvicset