Szabó M. István
Szabó M. István

A banki szolgáltatások digitalizációja egyelőre kevés valódi sikert termelt ki, de a fintech meg fogja változtatni nemcsak az ügyfelek, hanem a pénzügyi szektor egészének gondolkodását is. A bankok szempontjából már „holnap” – véli Dobó Mátyás, aki jelenleg az Invitech új generációs termékfejlesztését irányítja.

Az úgynevezett Mobiltárcával évekig hiába próbálkoztak, végül megbukott Magyarországon, mert bár adott volt a virtuális kártyaszolgáltatási technológia, az üzleti környezet erre nem reagált. Mi lehet az, amitől a korszerűnek látszó fintech megoldások nem jutnak mind erre a sorsra?

A magyar lakosság a pénzügyi megoldásait tekintve két jól szegmentálható csoportra oszlik, ez a legtöbb bank működésében felfedezhető nyomokból is kiolvasható. Az egyikbe tartoznak a globalizáció nyertesei, azok a főként fiatalok, akik alapvetően olyan cégeknél dolgoznak, amelyek a globális piacra termelnek, mobilisak az országok között és országon belül is. Náluk a fintech megoldások használata és elterjedtsége folyamatosan nő, annak köszönhetően, hogy ők a pénzpiaci szolgáltatásokban is versenyképes szolgáltatásokat keresnek. Az évekkel ezelőtt ebbe az irányba elindult (és megmaradt) fejlesztőcégek ennek köszönhetően már kezdenek életrevalónak mutatkozni. Jó példa erre a Simple alkalmazás terjedése: azok után kapta meg a szektoron belül az utóbbi évek egyik legnagyobb befektetését, hogy az indulás küzdelmesre sikerült, mert az emberek a közelmúltig nem jelezték tömegesen azt az igényüket, hogy márpedig ők szeretnének mobiltelefonnal fizetni. Bármekkora növekedési potenciál volt is ebben, a Telekom egykori fizetési megoldásának, a Mobiltárcának a végét is éppen ez a „nem növekedés” okozta. A banki ügyfelek többsége azonban a konzervatívabb csoportba tartozik: ők valójában továbbra is az alapszintű banki szolgáltatásokat igénylik, csak digitalizáltan és kényelmesen. Könnyebben elérhető ügyfélszolgálatot, működő netbankot és mobilbankot, kényelmesebb, olcsóbb megoldásokat akarnak. Mivel ma is kevesen várnák el, hogy bitcoint vásárolhassanak, kriptovalutával tőzsdére lépést finanszírozhassanak a bankfiókban, bármikor óraalapú elszámolással biztosítást köthessenek, a bankokon nincs még nagy innovációs nyomás. A kezdeményezőbb pénzintézetek persze fejlesztgetnek, de divatos lett az is, hogy partnerséget építenek ki e területen felbukkanó startupokkal. A fintech piac azonban kicsi, így az sem véletlen, hogy a Simple is csak a legutóbbi időben állt tényleges növekedési pályára.

Milyen konkrét előnyeik származhatnak a fintech megoldások elterjedéséből a hétköznapi ügyfeleknek?

Magyarországon e témában bármiféle hasznossá váláshoz először is nagy lendület kellene, amely túlviszi az átlagfelhasználót azon a problémán, hogy milyen mélységben képes a banki számlakivonatát értelmezni. Ezt az akadályt ma már nem csak a klasszikus kiokosítással lehet átvinni. Hanem például azzal is, hogy a fintech megoldások nyomán jó néhány magyar bank is bevezetett a törvényeknek megfelelő „szövegtenger” mellett olyan költéskontroll-alkalmazásokat és -kimutatásokat, amelyek könnyebben érthető, hétköznapi formában tárják az ügyfél elé költései típusát és mértékét, pénzügyei állását. Szintén tetten érhető, hogy miután a fintech cégek digitálisan toborozzák az ügyfeleket, ez rávezette a szabályalkotókat és a bankok egy részét, hogy bevezessék a sorban állás nélküli, online számlanyitás lehetőségét. A mobilos fizetés, például az Apple Pay megjelenésének lehetősége pedig az innovatív mobilbanki alkalmazások kialakítását ösztönözte. Ilyen, már használatos praktikum a mobilos mozijegyvásárlás, ami – legalábbis Budapesten – villámgyorsan rutinná vált. A hasonló offline szolgáltatások digitális kifizethetőségének burjánzása szinte törvényszerűen bekövetkezik. Persze akinek ma megtakarítani való pénze van, azzal szembesül, hogy online felületen a hazai pénzügyi szolgáltatási környezet lassú és körülményes. Ehhez képest például a fintechkedvenc Revolut szépen mutatja a trendet. Nagyon egyszerű, mobil révén is átlátható (különböző portfóliókba elhelyezhető, közöttük gyors átmozgathatóságot is lehetővé tevő) megoldással szerez magának híveket, és úgy néz ki, hogy hamarosan „komoly” befektetési portfóliókat is kínál majd.

Dobó Mátyás
©

A pénzügyi szektor digitalizációja viszont strukturálisan kevesebb dolgozót, de több algoritmust hozhat. Ez tényleg csak jót jelenthet a bankoknak?

A hatékonyságnövelési kényszer egyre nagyobb nyomást helyez a pénzintézetekre, ami részben a személyes kiszolgálás lehetőségeit fogja szűkíteni. Ebben alapvető fontosságúvá válik annak az igénye, hogy az ügyfelekhez kapcsolódást digitalizálniuk kell. Stratégiai kérdés, hogyan tudnak alapvetően digitális felületen kapcsolatba kerülni az ügyfelekkel úgy, hogy azon mindent el tudjanak intézni a számlájukkal, a befektetésükkel és a hitelükkel kapcsolatban. Ehhez a jelenlegi, személyes jellegű kiszolgálásra épülő infrastruktúrát teljesen újra kell huzalozni. Több informatikusra és kevesebb ügyintézőre lesz szükség. A gond ma az, hogy a jelentős bevételek még mindig a hagyományos folyamatokból, hagyományos csatornákon érkező bevételekből erednek. Így a bankoknak teljes sebességgel az autópályán haladva kell motort cserélni és megújítani a működésüket. A stratégiaváltás nélkül a bankok hosszú távon elveszíthetik azokat az ügyfeleiket, akiknek az elvárásait a digitális termékek teljesen elinflálták. Attól persze nem kell tartaniuk, hogy az ügyfelek tömegesen fogják majd hirtelen megváltoztatni a szokásaikat, ez a hazai lakosságra nem jellemző. De a globális világban mozgó, vagyonosabb ügyfélkör elhagyhatja őket annak eredményeként, hogy a globális fintech piacon megtanulják az új lehetőségeket potenciális előnyökre váltani. Ennélfogva a nem megújuló, digitalizáló bankok legnagyobb kockázata azoknak az elvesztése lehet, akiknek van pénzük és tudásuk. Ők képesek ugyanis magukat menedzselni, vagy meg tudják fizetni, hogy olyan típusú tanácsokat kapjanak, amelyek ebbe az irányba mozgatják őket.

Az átállás egyik, ha nem legkényesebb pontja az, hogy ki fogja az ehhez szükséges felvilágosítást időben, pénzben, energiában finanszírozni.

Nagyon fontos szempont ez, pláne, hogy e témában rosszul állunk. Van már néhány bank, ahol ezt felismerve lépegetnek előre, és nemcsak a tehetségekkel, de a lakossági képzéssel is foglalkozni kezdtek. Jó kérdés azonban, hogy mire is kellene képezni a lakosságot. Ha a jelen helyzetre koncentrálva teszik ezt a bankok, akkor valójában a múltat konzerválják – és nem felkészítik az ügyfeleiket a közelgő, nagyon más világra.

A jelenlegi lakásárak mellett az például egyáltalán nem biztos, hogy a következő generáció nem tér-e majd le a megszokott hitelfelvétel és lakásvásárlás útjáról, és inkább bérli a lakását. A most a munkaerőpiacra lépő generáció pedig egészen másféle jellemzőket mutat kereset-összetételben, munkavégzési szokásokban, célokban, elvárásokban, mint az elődeik – ezt a bankok nem hagyhatják figyelmen kívül.

Pénzügyi tudatosság alapján a társadalom jelentős része „delegátor”, ami azt jelenti, hogy szeretné, ha valaki megmondaná neki, mit tegyen, illetve ha segítené őt az eligazodásban. A bankokat komoly felelősség terheli, mert az emberek támogatóként számítanak rájuk. De a pénzintézeteknek és az államnak is az a jó, ha az ügyfelek nem hoznak rossz döntéseket, így az erre felkészítés nem csupán az egyén felelőssége és érdeke. Nagyon fontos lenne, hogy ezek a panelek végre bekerüljenek az iskolai képzésekbe, és benne legyenek a mindennapokban is.

A fintech látványos, tetszetős változásai egyelőre inkább csak ígéretek, nem érződik a radikális változás. Hol marad a forradalom?

A fintech jelenleg pici hullámokat gerjeszt, csak lassan úszik be a képbe, de hatásos változásokat fog hozni. Ha most még nehezen vált is ki drasztikus változást a lakosság pénzügyi hozzáállásában, ez nem jelenti azt, hogy egy évtizeden belül nem lesz komoly hatása a mindennapokra. Sok időnek tűnhet ez egy forradalomhoz, de nagyvállalati vezetői szemmel nézve – aki tudja, hogy a belső vállalati kultúra milyen lassan, sok kis lépcsőt megmászva alakítható át – ez már a holnap. A bankszektorban most kell meghozni azokat a döntéseket, amelyeknek 4-5 vagy akár 10 év múlva tömeges, forradalmi hatása lehet a lakosságra.

A cikk eredetileg a HVG hetilap 2018/38. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nyomoz az ügyészség Demeter Márta ügyében

Nyomoz az ügyészség Demeter Márta ügyében

Újabb kitüntetést vontak vissza a rohingják mészárlását tétlenül tűrő mianmari vezetőtől

Újabb kitüntetést vontak vissza a rohingják mészárlását tétlenül tűrő mianmari vezetőtől

Egyszerű csoda – ez volt Suzanne Vega Budapesten

Egyszerű csoda – ez volt Suzanne Vega Budapesten

Itt tart az orosz technika: okostelefonról is beindíthatók az új Ladák

Itt tart az orosz technika: okostelefonról is beindíthatók az új Ladák

A „kolostorok Coca-Colája” ma is tarol, de mi is ez az ital?

A „kolostorok Coca-Colája” ma is tarol, de mi is ez az ital?

Tudja, mi az a nappuccino? A tökéletes délutáni szunyókálás titka

Tudja, mi az a nappuccino? A tökéletes délutáni szunyókálás titka