Szabó M. István
Szabó M. István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha még nem tudta volna: a kormány „a lehető legtöbb naperőmű létrehozását támogatja Magyarországon”. Mindezt 8 hónap alatt, részletekben jelentette be Lázár János, és a szeme se rebbent. Körbejártuk, mit hozhat jövőre a magyar nemzeti napelemforradalom.

A kormány támogatja a lakossági naperőművek létesítését, sőt, megkönnyíti a földhasználati szabályokat is azért, hogy ösztönözze a mezőgazdasági érdekeltségeket napelemparkok létrehozásában – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter december közepén. A megújuló energiával kapcsolatos kormányzati pálfordulás újabb lépését Lázár János az áruházláncoknak kinéző újabb vegzálások, valamint a Győr és a pápai reptér közötti új négysávos gyorsút építésének bejelentése közé illesztette be, így nem keltett nagy hullámokat. Azóta annyit lehet tudni az ügyről, hogy a 0,5 MW-os naperőműveket építő földhasználók és -tulajdonosok számára könnyebb lesz a szükséges engedély megszerzése, plusz egyszerűbb lesz támogatásra is pályázni, ha a beépített földterület 1,2 hektárnál nem nagyobb. A hiteleket az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank biztosítja majd.

Az is kiderült, hogy bár a kancelláriaminiszter németországi példára hivatkozott, de szó sincs annak a területhasznosítási innovációnak az átültetéséről vagy követéséről, amit ott is épp csak tesztelni kezdtek. (Azért egy csúsztatás mégis bekerült a prezentációba, mert az 500 kW-os rendszer nem lakossági méret, hanem valójában ipari volumen, hiszen akár 200 családi ház éves fogyasztását is képes megtermelni)

Naperőmű Újszilváson
©

Ennél fogva a mezőgazdasági területeken építhető napelemrétekről szóló bejelentés nem több, mint annak a szériának egy újabb állomása, amit Lázár még áprilisban indított el. Ahogyan az akkori Kormányinfón készült videóról visszaidézhető: a miniszter tavasszal azt vizionálta, hogy „az ország energiaellátási kiszolgáltatottságának csökkentése” érdekében hosszútávon a villamosenergia-igény felét Paksról, a másik felét zöld-, elsősorban napenergiából látja majd el az ország.

Talán szóltak neki, hogy bármennyire is „jobban teljesít” az ország, de a megvalósítással gondok lehetnek, mert a meglévő, alig 0,3 százalékos napenergia részarányt a felvázoltakhoz meg kellene legalább százszorozni. Lázár azonban nem fújt teljes visszavonulót. Előbb részletezte, hogy a grandiózus vállalást mikorra is képzeljük el, majd szeptemberben Paksra ment, ahol odatette az asztalra az atom mellé a Napot.

Egyharmad

A legutóbb egy gazdasági újságban, de hirdetésként megjelent Paks II. építkezési start magyarázatába bekerült ábra azonban árulkodó. E szerint a magyar energiamixben az a kormányzati cél, hogy az elfogyasztott árammennyiség egyik harmada importból, egy másik a nükleáris erőműből, végül a hiányzó rész "más hazai erőművek" által előállított legyen.

Tegyünk úgy egy pillanatra, mintha a harmadoló felosztást tényleg komolyan lehetne venni! Tekintsünk el például attól, hogy miközben a Paksi Atomerőmű ma önmagában több mint 36 százalékos tortaszeletet birtokol, a 2018 elején tereprendezéssel induló Paks II. majdani belépésével az atomenergia részaránya simán 50 százalék fölé kúszik.

©

Ha viszont a "más hazai erőművek" 1/3-os kategóriára fókuszálunk, arra is érdemes már másként tekinteni, mint eddig, mivel a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe kerülése átírja a forgatókönyveket. A bevásárlásnak ugyanis csak úgy van értelme, hogy az életciklusuk végére futó széntüzelésű kazánokat kicserélik. Azaz leporolják az erőmű fejlesztési terveit (értsd: a kifutó-leállítandó, összesen 950 megawattos széntüzelésű kazánok helyett újabbak beépítésére vonatkozó elképzelések akár 2000 MW teljesítményig), ami az MVM-el közös projektben már mintegy évtizede vár megvalósításra, valamint persze finanszírozásra. Mostantól ez utóbbi sokkal-sokkal valószínűbb szcenárió még annál is, mint amikor a Brüsszelben zöldenergiás projektként próbáltak meg támogatást kérni rá.

A Mátrai Erőmű, melynek megvételével Mészárosék az ország jelenlegi legnagyobb napelemes erőművét, a 16 MW-os visontai napelemrétet is megszerezték, a legfőbb nem nukleáris erőművi potenciál. Mellette a még évtizedekig termelni képes, 329 MW-nyi szél-, és jó néhány gázturbinás és/vagy kombinált ciklusú erőmű is rendelkezésre áll, melyek együttesen mintegy 2000 megawattnyi teljesítményre képesek, és olyannyira nem elavultak, hogy szintén képesek lehetnek akár évtizedekig termelni. Erre a „talajra” hullik rá az a mintegy 2100 MW friss naperőművi engedélyes, melyből a szakemberek szerint reálisan 800-1000 MW meg is épülhet 2019-ig.

Megfizetni az árát

A lakossági fogyasztóra nézve mindennek súlyos következményei lesznek. Paks II. egyből egy olyan orosz hitelből épülő beruházás lehet, amelynek végső összegét (akár 5500-6000 milliárd forintot is) közvetve vagy közvetlenül a kormány megfizetteti az adófizetőivel. Közben máris beindult a találgatás arról is, hogy a Mátrai Erőmű borítékolható építkezéseinél lehet-e a fejlesztési igényeket (vagy legalább egy részét) uniós forrásból is fedezni - hogy ne kelljen a fogyasztókra terhelni újabb százmilliárdokat.

©

Csakhogy az idén nagyhirtelen nekilóduló napelem-erőműves építkezésnek is meg kell fizetni az árát. Ezek a beruházások szinte kivétel nélkül azért indultak el, mert arra (az engedélytől függően) a következő 15-25 évben vonatkozik az a kötelező áramátvételi szabály, mely jelentős állami támogatással biztosan nyereségessé teszi majd ezeket a projekteket. Ez alól nem kivétel a zöldenergiás erőművi piacon élmenő ALTEO, de a brüsszeli támogatásból épített pécsi napelemparkkal már bemutatkozó állami energiaholding, a csak erre a területre hirtelen 50 milliárd forintot beruházó MVM sem. Mindkét cégnél elképzelhető célnak tartják a 100 MW-nál nagyobb naperőművi teljesítmény elérését. Ez is csak egy üzlet, olyan, aminek az összes költségét majd a fogyasztónak kell megfizetnie.

És akkor jöjjön ide egy felkiáltójel: „!”

Az számos szakmai fórumon érvként hangzik el – főként, ha erőműépítési kérdésekről esik szó - , hogy a magyarországi áramfogyasztás évről-évre nő. Ehhez a hivatkozási pontot a MAVIR több évtizedes mantrája jelenti, mely szerint Magyarországon évi 1-1,5 százalék plusszal érdemes hosszú távon kalkulálni. És az itt most nem érdekes, hogy a 2008-as világgazdasági válság hatására ez a görbe 10 vagy 15 évre szakadt-e be, mert ennél az egésznél egy sokkal fontosabb jelenség is van.

Arra mindenki emlékszik, hogy a nyári kánikulában menetrend szerint érkezik hír arról, hogy megdőlt-e az áramfogyasztási rekord a légkondicionálók bekapcsolása miatt. Ezekből a jelentésekből azonban eddig kimaradt, hogy mindez már nem jelent akkora problémát a termelési oldalon, mint korábban, mivel a lakossági napelemtermelés ezt a rántást egyre inkább képes csillapítani.

Jól lehet, a háztartási napelemes rendszerek telepítése mára rutinmunkává egyszerűsödött, az áramszolgáltatók többsége továbbra sem veri nagydobra, hogy a működési területén mekkora termelői kapacitás dolgozik a háztetőkön, és így mennyiben segítenek be a lakóknak a hálózatból vett áram mennyiségének csökkentésébe. Lényegében semmi nem változott a szeptemberben megírtak óta: az Elmű-Émász, az államivá lett Démász és az E.On közül csak utóbbi tartja fontosnak publikálni ezt az adatot.

Az E.On által bevállalt 13.266-os szám azonban önmagában is magyarázatul szolgálhat arra, miért tartotta fontosnak az Energiahivatal „elő-szabályozni” a háztartási kiserőműveket - máris elejét véve a túlzott mértékű növekedésnek. Az áramszolgáltatókat törvény kötelezi arra, hogy az így megtermelt energiát átvegyék, és a két irányba mérő villanyórával a hálózatra feltöltött többlettel szaldós elszámolással számoljanak el. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a napelemes rendszerek által megtermelt többletenergiát lényegében ingyenesen lehet eltárolni a hálózatban. Így azután egy jól paraméterezett rendszerrel éves szinten is lehetséges nullás számlát elérni.

Amúgy egy átlagos "családi beruházás" ma 8-11 év alatt megtérül akkor is, ha a másfél-kétmilliós rendszerépítési költséget banki hitelből kell kifizetni. Hogy mi ennek az értelme? Az, hogy aki ma (vagy 2018-ban) napelemes rendszert telepít a háza tetejére, az jó eséllyel teljesen kimaradhat majd abból, amikor a beruházási költségek hatására emelni kell az áram árát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!