És akkor Orbán Viktor már süti karácsonyra a moszkauert

Moszkvába látogatott Orbán Viktor, és egy kicsit váratlan fordulattal az lett az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon miről maradt le Vlagyimir Putyin mondatai közül az után, ahogy a tolmács jó pár részletet kihagyott. Az egyeztetés nyilvános szakasza nem tartott sokáig, a későbbiekről sem tudtunk meg sokat, sőt, Szijjártó Péter első bejelentkezésekor úgy tűnt, hogy semmilyen kézzelfogható eredménye nem lett a találkozónak – aztán az oroszok elmondták, szó volt arról, hogy a magyarok kivásárolnák a szankcionált olajcégeket. A magyar kormánykommunikáció már előre arra készítette fel a közvéleményt, hogy az energiaügy lesz az egyik fontos téma, csakhogy valójában az orosz olaj kapcsán nincsenek nyitott kérdések, az oroszok annyit szállítanak, amennyit Magyarország kér.

Az orosz olajhoz kötötte magát Szerbia is, amely hirtelen bajba került az amerikai szankciók miatt. Még jó, hogy érkezett Magyarország és gyorsan kisegítette a Mol exportjának növelésével és a szerb-magyar kőolajvezeték építésének felgyorsítására tett ígérettel. Azt pedig jól mutatja a 15 év alatt tizenötödik Putyin–Orbán találkozó, hogy az orosz gazdasági és politikai befolyás folyamatosan mélyül.

Átléptünk egy lélektani határt: 9,5 millió fő alá esett Magyarország népessége, 1952 óta először. És ez még mindig sokkal nagyobb lakosságszám, mint amit néhány év vagy évtized múlva fogunk látni: a realitás az, hogy hosszabb távon be kell majd rendezkednünk arra, hogy Magyarország 8-9 milliós lesz.

Újszülött a Szent Imre Kórházban

Szondy Dalma

Ez önmagában nem baj – az igazi gond ott van, hogy a politikusok még mindig a 10 milliós ország álmát kergetik, ahelyett, hogy kezdenének valamit a demográfia okozta problémákkal. Például azzal, hogy már ebben az évtizedben is látványosan fogyni kezdett a munkaképes korú népesség (paradox módon pont ezért nem tűnik százalékban mérve olyan rossznak a friss munkanélküliségi statisztika), a 2030-as években pedig csak gyorsul majd ez a fogyás, és a nyugdíjkassza sem sokáig fogja így kibírni.

Megérkezett a Moody’s ítélete a magyar gazdaságról. A hitelminősítő nem küldött le bóvliba minket, de kemény kritikát küldött így is. Egészen biztosra veszi azt, hogy a választás után megszorításokra lesz szükség, jövőre pedig egy mérsékelt gazdasági növekedést valószínűsít. Tényleg nem nagyot: a 2025-re várt 0,5 és a 2026-ra prognosztizált 2,3 százalék is fél százalékponttal rosszabb, mint a legutóbbi előrejelzésükben. Azt is hozzátették a hitelminősítő elemzői, hogy az EU-val folytatott vita csak rontja a helyzetet, a későbbi leminősítés veszélyére utaló negatív kilátást akkor módosíthatják stabilra, ha jelentős és tartós javulást látnának az unió és az állam viszonyában.

A héten több miniszter is beszámolt a parlament bizottságai előtt arról, hogy milyennek látta az elmúlt egy évet, és miközben szinte az összes figyelmet Pintér Sándor kapta azzal, hogy a kórházban maradt csecsemőkről azt mondta, „nem mi szültük őket”, azért a gazdaságról is esett szó. Nagy Márton azt magyarázta, hogy a háború, a német gazdaság gyengélkedése és az MNB szigorú politikája miatt kell a kormánynak lazítania a költségvetést, Lantos Csabát hallgatva pedig az az érzése lehetett az embernek, mint ha Magyarország a zöld átállás bajnoka volna, amibe csak a drágább gázért dolgozó EU kavarna bele. Varga Mihály jegybankelnök pedig tőlük függetlenül lepett meg mindenkit egy, a vártnál alacsonyabb inflációs előrejelzéssel, vélhetően az árrésstop meghosszabbításával és kiterjesztésével számolva.

Lantos Csaba a parlament gazdasági bizottsága előtt

Cabrera Martin

A politikusok persze optimistábbak, mint az elemzők. Az Erste például a héten mutatta be az előrejelzését, amely szerint idén 0,2 százalékos növekedést szenvedhet ki magából a magyar gazdaság. László Csaba volt pénzügyminiszter pedig a HVG podcastjában beszélt a repülőrajt sokadik elmaradásáról és a gazdaság jövőképéről.

A hét képe: így változott a gyerekszegénységi statisztika a revízió után. A KSH megpróbálta cáfolni, hogy duplázódás lett volna, azonban egy olyan vádról mutatta meg, hogy nem igaz, amelyet senki nem is állított.

Eurostat, Tárki

„A magyar járműgyártás valójában a német járműgyártás része” – mondta Nagy Márton a már említett meghallgatásán. És ha ez a megfogalmazása a felelősség látványos elhárításának tűnt, abban azért igaza volt, hogy nagyon szorosan hozzá van kötve a gazdaságunk teljesítménye a németekéhez. Márpedig a német gazdaságnak van mostanában bőven baja.

Friedrich Merz dupla páncélökölnek ígért terve a hadiipar felpörgetéséről egyelőre a legoptimistább forgatókönyv szerint is késve mutatja meg a hatását, a rendszerszintű problémákra késve érkezett a reakció, az ország továbbra sem tud jól teljesíteni. Most egy tényleg jelentős reformcsomaggal készülnének, de ennek még át kell mennie a parlamenten is.

Emlékeznek még arra, amikor az év elején Elon Musk volt az Egyesült Államok második legfontosabb vezetője? (Rossz nyelvek szerint csak a harmadik Putyin és Trump után.) Pár hónappal az után, hogy kiesett a pikszisből, teljes csendben kimúlt egykori hivatala, a DOGE.

Elon Musk az Ovális Irodában

AFP / Alliso Robbert

A Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatal az eszetlen rombolás szimbólumává vált, és mint kiderült, jóval kevesebb összeget spórolt meg az amerikai kormánynak, mint amit lejelentett. Közben közvetlenül százezrek életét keserítette meg, közvetve pedig milliók szenvedését fokozta a világ legszegényebb szegleteiben.

Tőzsdére ment az MBH, ami az elmúlt tíz év legnagyobb kibocsátása volt a Budapesti Értéktőzsdén. A bank elnök-vezérigazgatója ezek után azt nyilatkozta, külföldi felvásárlással szeretne terjeszkedni.

Egyébként is rengeteg hír érkezett a magyarországi bankokról a héten. A K&H nyeresége nagyot esett a bank és a biztosító együtt közel 30 milliárd forintos extra adója miatt, a Gránit Bank viszont rekordprofitot hozott össze az idei első három negyedévben. A Magnet Bank számára dilemma, hogy megérné-e belépni a tőzsdére, nekik inkább az jött be, hogy sikeresek voltak olyan felvásárlásokkal, amelyek másoknak nem kellettek. Beszéltünk a BinX társalapítójával, aki azt mutatta be, mi is az a neobank és miben tér el a hagyományos bankoktól. A biztosítási piacról is érkeztek hírek, ott most Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégei indultak nagy hízókúrára.

Tömegesen jelentik be a cégek a kirúgásokat a mesterséges intelligenciára hivatkozva – egyelőre leginkább az Egyesült Államokban. De a legtöbb esetben a technológiai változás csak ürügyként szolgál a nagyvállalatoknak a kirúgásokhoz. Egy friss felmérés szerint egyébként az USA munkaerejének akár tizedét is le tudnák cserélni AI-ra, ha akarnák, úgyhogy lesz a politikusoknak mivel foglalkozniuk új kihívásként, ha ennek a töredéke is megvalósul.

Forgatókönyvírók tiltakoznak az AI ellen Hollywoodban

AFP / Mario Tama

A cégek ráharaptak az AI-ra, de a veszélyeit szinte egyáltalán nem ismerik, belső szabályozás alig hatoduknál van. A bankok is egyre gyakrabban használják a mesterséges intelligenciát, nem csak chatelésre. Az ügyfélélmény javul, de megvannak ennek a kockázatai is.

Nyitóképünkön Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozása Moszkvában. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán