És akkor meglátjuk, a Fidesz ki tud-e vetni árstopot a Tiszára

Itt az idő. Vasárnap eljön a pillanat, amihez az ország jókora része már egy éve számolta vissza a napokat, újra választ Magyarország. A március hírzuhatagához képest a kampány utolsó hetében már nem jöttek napi szinten a bombasztikus ügyek, Orbán Viktor néhány nagyobb városban próbálta lelkesíteni az embereket, Magyar Péter pedig billegő körzetek kisebb településeinek tömegeiben igyekezett mozgósítani. Mi pedig mérleget vontunk az elmúlt négy, sőt, tizenhat év gazdaságpolitikájáról: Nagy Márton Matolcsy György örökségét követte, az ország gazdasági felzárkózása elakadt, és egyre távolabb kerültünk az EU centrumától. Az is kiderült, hogy a kampányhajrában március alatt 1300 milliárd forinttal nőtt a hiány, így már 3400 milliárdnál, az eredeti éves terv 80 százalékánál tart.

Többen szólaltak fel a NER ellen az elmúlt hetekben az addig inkább csendben maradók közül, ezúttal már ebből a szempontból is figyelhettünk a gazdaságra, hiszen Wáberer György állt elő azzal, hogy muszáj rendszert váltani, majd a Szentkirályi ásványvízgyártó alapítója, Balogh Levente is azt mondta, nem kér újra az orosz befolyás idejéből. A Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza, Berezvai Zombor pedig a Partizánnak beszélt arról: a NER-es cégek ellen sokszor nem léphettek fel, a politikai szempontból ellenségesnek tartott szereplők ellen pedig még a jogos büntetések esetében is gyakoriak voltak a túlzó bírságok. Ezt a GVH határozottan visszautasította – az mindenesetre biztos, hogy a hivatal cenzúrával vádolt szóvivője sokszor volt a Fidesz furkósbotja. Interjút adott a HVG-nek a Fővárosi Közterület Fenntartó korábbi vezetője is: Csontos István arról beszélt, hogy hogyan került kapcsolatba Pintér Sándor és Simicska Lajos köreivel, milyen szerepet vállalt a 2010-es választások előtt a baloldal lejáratásában.

Csontos István

Lakos Gábor

Szürreálisba hajló módon került elő újra az ukrán pénzszállító ügye is. A NAV közzétett egy videót, amelyen állításuk szerint a pénz szállítói egy benzinkúti WC-ben a lehajtott pelenkázón dokumentumokat hamisítanak, miközben saját magukat videózva arról beszélgetnek, hogy így látszik a felvételen a korrupciós pénz. Aztán az Oscsadbank ügyvédje azt állította, hogy egy három évvel ezelőtt készült videót mutatott most be a NAV, később pedig azt is hozzátették a pénzintézet képviselői, hogy szó sem volt korrupciós pénzről, a magyar fél téves fordítással feliratozta a felvételt.

Összesítettünk: ugyan az idei kampányról elsőre nem sokaknak az osztogatás jut eszébe, valójában már majdnem akkora volt a pénzszórás, mint 2022-ben, sőt, simán bejön az idei az első helyre, ha azt is hozzátesszük, mi mindenre vállalt a kormány kötelezettséget a választás utáni időkre. És ha már a témánál voltunk, nosztalgiáztunk is egy sort (sőt, kettőt), megnéztük, az előző kampányokban milyen pénzszórások voltak és hogyan szállt el a költségvetés. Két közgazdász pedig azt tekintette át, hogy mi szokott történni a gazdaságban közvetlenül a választás után: mint írták, nem csak az a fontos, hogy ki nyer, az még inkább, hogy mit várnak a győztestől.

Sokan felhördülhettek húsvétvasárnap, amikor a szerb hatóságok bejelentették, robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett, a magyar határhoz közel, de végül ebből sem lett olyan ügy, amely érdemben befolyásolhatná a választást. A magyar és a szerb kormány is drámai bejelentéseket tett, de amikor pár órával később kollégáink ott jártak, rendkívüli helyzetnek a nyomát sem találták. Az sem igaz, amit a magyar kormány állított, hogy a szerbiai vezeték nélkül ellehetetlenülne a gázellátásunk, a vezeték teljes kiesése is csak kényelmetlenséget okozna, nem tragédiát – mutattuk be.

Gázvezeték Magyarkanizsán

Lakos Gábor

A Fidesz sokat várt J.D. Vance amerikai alelnök budapesti útjától is. Ez a látogatás a diplomácia szempontjából nagy szó, szavazatszerzés szempontjából haloványabb, de a szép mondatok mögött azt is kíváncsian figyelhettünk, miről sikerül megállapodni. Hosszabb távon ez a lényeges, és itt már megint az energiáról volt szó: a Mol 500 ezer tonna amerikai olajat vásárol, az amerikai Westinghouse pedig beszállhat a Paks I. élettartam-hosszabbításába. A gond az, hogy az amerikai kőolaj pont arra nem jó, amire a Molnak kellene: kevés dízelt és kerozint lehet kivonni belőle.

És ha már Mol, illetve energiaügyek: nagyon lassan halad annak a vizsgálata, szabályt szegtek-e azok a Mol-vezetők, akik akkor adtak el részvényeket, amikor még nem volt nyilvános, hogy a Barátság vezeték hosszabb időre leállt. Egyikük, Járai Zsigmond – aki egyben az ügyet kivizsgálni hivatott MNB elnökének főtanácsadója is – a HVG-nek nyilatkozva kiakadt, a kisbefektetők pedig összeesküvést gyanítanak. Volodimir Zelenszkij egyébként a héten bejelentette: a tavasszal végezhetnek még a vezeték javításával, a Mol pedig azt közölte, hogy 241 milliárd forint osztalékot fizet.

Sokszor örültünk volna ennek az elmúlt pár évben: a februári 1,4-ről nőtt, de még így is kimondottan alacsony maradt, 1,8 százalékos lett az infláció. Az iráni háború ellenére a tavaly márciusinál még olcsóbb volt a benzin (részben a kormányzati beavatkozás miatt, részben pedig azért, mert amikor március 10-én bevezették a védett árat, már az adatok nagyjából fele bent lehetett a KSH-nál), az élelmiszerárak stagnáltak, a rezsit pedig nem dobta meg drámai módon az, ahogy befutott a januári hideg fogyasztási adata.

Fazekas István

Kijött még egy olyan statisztika, amely egészen jó: a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal nőtt. A magyar gazdaságnak legalább ezzel a részével nincsen baj, de a szakértők újra figyelmeztettek, hogy egy darabig még csak innen várhatunk jó híreket. Már csak azért is, mert az ipar még mindig képes volt tovább esni, ezúttal a tavaly ilyenkorihoz képest 1,5 százalékkal. Sőt, még az inflációs szám is mutathat bajokat, hiszen az, hogy sokan nem emelnek árakat, részben azért is történhet, mert nem látnak elég fizetőképes keresletet.

A hét képe: így látszott a Föld az Artemis II küldetésről

ASA / AFP

„Egy egész civilizáció pusztul el”, ha Irán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost – Donald Trump már ilyen fenyegetéseknél tartott kedden. Aztán pár órával később mindkét fél meghátrált, belementek egy első körben két hétig tartó tűzszünetbe. Politikai és katonai szempontból legfeljebb annak lehet örülni, hogy a totális katasztrófát egyelőre elkerültük (valójában egyik ország sem tudta a céljait maximálisan elérni), de a pénzügyekkel foglalkozók szerte a világon hatalmasakat sóhajthattak a megkönnyebbüléstől. Az olaj ára esni kezdett, a tőzsdék magukhoz tértek, a forint is erősödött egy nagyot, egészen a két és háromnegyed éves csúcsáig.

Aztán ahogy telt-múlt az idő, kiderült, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. A tűzszünet bejelentése utáni első napon az addig beragadt ötszáz hajóból három jutott ki az Arab-öbölből. Az olaj erre megint drágult, a részvényárfolyamok esni kezdtek, a hajótársaságok pedig még nem tekintik biztonságosnak a szorost.

De hogy ne csak a napi politikáról és a háborús hírekről legyen szó: öt büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, miután kiderült, hogy éveken át milliárdos nagyságrendben csalhattak a a Kínából érkező cipők és textiláruk vámolásával – értesült a HVG. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 251 millió euró, azaz 94 milliárd forint behajtására tett javaslatot, de az adóhatóság szerint ennél jóval kisebb kár keletkezhetett.

Reviczky Zsolt

A korábbi visszaélések azért is érdekesek, mert Európában nagy verseny folyik azért, hogy hol fizetik ki az EU-ba érkező óriási mennyiségű kínai áru vámját. A vám 25 százaléka ugyanis a tagállamnál marad, ezért több országban is félrenéztek vagy megengedők voltak az illetékesek a termékek értékének meghatározásánál.

A többletkiadást fedezni, kigazdálkodni nem tudja – ezzel indokolta a Mészáros Lőrinchez tartozó Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft., hogy megemelték a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, azaz a Fidesz pártalapítványával kötött őrzés-védelmi szerződés árát. Úgy megemelkedett ugyanis a garantált bérminimum, hogy másképpen nem tudták megoldani.

Annál jobban járt Tasnádi László, a Belügyminisztérium egykori államtitkára. Információink szerint a Tokodaltárón kinyert vizet az Aqua Európa Kft. adhatja el a vízszolgáltatónak, ebből pedig a cégnek évtizedeken keresztül több száz millió forintos bevétele keletkezhet.

Nyitókép: HVG / Fazekas István