A magyar autóipar is földbe állhat, ha tényleg berobban Trump vámháborúja

Sebesen eszkalálódik az Egyesült Államok vs. mindenki vámháború, miután Donald Trump az első körben a kanadai, mexikói és kínai áruk behozatalára kirótt – és előbbi kettő esetén rögtön egy hónapra felfüggesztett – extra sarcok bejelentése után kedden kihirdette, hogy további, egységesen 25 százalékos vámmal sújt minden acél- és alumíniumimportot, függetlenül attól, hogy mely országból származik a küldemény. Az új intézkedés 2025. március 12-én élesedik, és az elnök azt várja tőle, hogy újra életet lehel majd a gyengélkedő amerikai fémiparba.

Az első védővámokhoz hasonlóan az újabbak is Kanadának és Mexikónak fájnak majd a legjobban, mivel az acél és az alumínium behozatalában is ők az USA legnagyobb ellátói. Az új csomag bejelentésére ettől még az Európai Unió is reagált, hiszen azok az unióra ugyanúgy vonatkoznak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta:

sajnálja az USA döntését, mert az rossz a cégeknek és a fogyasztóknak is.

A Bizottság első embere a sajnálkozással együtt azonban nyomban azt is közölte, hogy az unió megvédi a gazdasági érdekeit, dolgozóit, cégeit és fogyasztóit, illetve az EU-ra kiszabott “indokolatlan” vámok nem maradnak határozott és arányos ellenintézkedések nélkül.

Mivel pedig Trump már előre közölte, hogy minden várható válaszcsapásra ő majd meghozza a válasz-válaszcsapást, a vámháború további fokozódása elkerülhetetlennek tűnik. Konkrét döntés európai részről még nincs, a soros lengyel EU-elnökség szerda délután négyre hívott össze online meetinget a tagállamok kereskedelmi minisztereinek, hogy megvitassák a következő lépéseket.

Felkészül az autóipar

Alumíniumban az EU nem számottevő beszállítója az USA-nak. Ami pedig az Egyesült Államokba irányuló teljes uniós acélexportot illeti, annak értéke az elmúlt évtizedben nagyjából évi 3,1 milliárd dollár volt. Ez már nem kis összeg, de a top10 partner listáján csak a hetedik helyre elég, az EU-t Dél-Korea, Tajvan, Kína, Brazília, valamint Mexikó és Kanada előzi meg, utóbbi kettő 6,5, illetve 11,2 milliárd dollárnyi acélt szállított az USA-nak tavaly. Ha pedig az uniós tagállamokat külön vesszük, akkor egyértelmű a német túlsúly: 2024-ben a németek 2,9 milliárd dollár értékben küldtek az USA-ba acélt.

Ez a biznisz tehát megsínyli majd Trump új intézkedését. De Németországnak nem csak az acélexport miatt kell aggódnia. Az amerikai elnök az új védővámok bejelentésekor arról is beszélt, hogy hasonló lépéseket tesz majd a gyógyszeripari termékeknél is – itt például az Ozempicet gyártó dán Novo Nordisk izgulhat –, az importált autókra pedig akár 50-100 százalékos vámot is kész kivetni.

Trump utóbbi tervét azzal indokolja, hogy míg az Amerikába szállított európai kocsikra most csak 2,5 százalékos az importvám, addig az ellenkező irányú szállítmányokra 10 százalékosat kell fizetni, és az elnök tanácsadói szerint egyéb rárakodó terhek miatt végül az amerikai autók EU-s importköltsége 30 százalékosra rúg. Márpedig az USA legnagyobb európai autóbeszállítója Németország, a BMW, Mercedes, Volkswagen trió adta az EU-ból tavaly az államokba szállított 820 ezer jármű 73 százalékát, vagyis a közelgő kocsivámok a leghangosabban a németek hátán csattannak majd.

A kecskeméti Mercedes-gyárban

Stiller Ákos

Hogy a várható autós sarcok fő célpontjai a német gyártók, afelől Trump kétséget sem hagyott. Egy február eleji nyilatkozatában külön kipécézte magának a fent említett három brandet, arról beszélt, hogy tőlük autók “milliói” érkeznek az USA-ba, miközben Amerika “nem tesz ellenük semmit”. A német autóiparnak a már bejelentett új vámok közül a mexikói importot sújtó 25 százalékos is árt, mivel a német autós cégek több gyárat is működtetnek az USA déli szomszédjában – az Egyesült Államokba szállított német kocsik egy része onnan érkezik.