Tetszett a cikk?

A Fehér Ház szerint nincs már köztük kereskedés, pedig – szankciók ide vagy oda – az áruk még mindig áramolnak.

Szinte mindenki ott van Donald Trump viszontvámos listáján, de van egy feltűnő hiányzó: Oroszország. Az amerikai elnök ebben az esetben még az alap 10 százalékos importvámot sem vetette ki.

A Fehér Ház egy meg nem nevezett tisztviselője a Newsweeknek adott magyarázata szerint az oroszok azért maradtak le a listáról, mert az ukrajnai háborúra válaszul adott szankciók már eleve „nullára csökkentették” az Egyesült Államok és Oroszország közti kereskedelmet.

Ez így biztosan nem igaz. A két ország közti kereskedés a szankciók ellenére is folyik tovább, igaz, valóban erősen lecsökkent volumenben. Az USA kereskedelmi képviseletének oldala szerint az amerikai–orosz kereskedés értéke 2024-ben mintegy 3,5 milliárd dollárt tett ki.

Az Egyesült Államok tavaly 526,1 millió dollár értékben exportált Oroszországba, ami 12,3 százalékos értékcsökkenést jelent a 2023-as kereskedéshez képest. Ellenkező irányba 3 milliárd dollárnyi orosz áru ment, 34,2 százalékos éves csökkenés után. Az amerikai kereskedelmi deficit tavaly 2,5 milliárd dollár volt Oroszországgal szemben, ez az érték 37,5 százalékot javult 2023-hoz képest.

Az ukrajnai invázió kitörésének évében az USA 15 milliárd dollár értékben importált orosz árukat a Trading Economics szerint, 2021-ben pedig még közel 31 milliárd dollár értékben, ami kiugró érték volt.

Tavaly az USA a legnagyobb értékben – több mint egymilliárd dollárért – műtrágyát vásárolt Oroszországtól. Ez például egy olyan áru, melyet senki sem szankcionál, mivel az oroszok a tápanyag legnagyobb gyártói, és ha az ellátásuk kiesne a világpiac nyugati részéről, az nagyon komoly élelmezési problémákhoz vezethetne. Ezzel visszaélve Oroszország az elmúlt években el is kezdte leuralni, és ezzel elsorvasztani az európai műtrágyagyártást, melyről bővebben itt írtunk.

Érdekes még, hogy tavaly a második legnagyobb értékben gyöngyöket, drágaköveket és pénzérméket hoztak be az amerikaiak Oroszországból, 878 millió dollárért. Ami az exportot illeti, az USA optikai, képalkotó, és gyógyászati technológiákat adott el az oroszoknak a legnagyobb értékben – 153 millió dollárért –, a második legnagyobb értékű tételeket pedig a gyógyszerek adták, 133 millióért.

Ukrajna bezzeg

A fent idézett fehér házi tisztviselővel szemben Karoline Leavitt kormányszóvivő már nem azzal indokolta Oroszország viszontvámmentességét, hogy zéróra csökkent a kereskedelem, hanem azzal, hogy a szankciók „kizárnak minden jelentőségteljes kereskedést”.

Ez már valóban igaz, csakhogy, ha a tavalyi, 3,5 milliárd dollár összértékű amerikai–orosz kereskedés nem jelentőségteljes (tényleg nem az), akkor nem világos, hogy a még kisebb volumenű amerikai–ukrán kereskedést miért tekintik annak. Mert hogy Oroszországgal szemben Ukrajna megkapta a maga 10 százalékos alapvámját.

Az USA–Ukrajna-kereskedés a következőképp alakult 2024-ben: összértéke 2,9 milliárd dollár volt, az amerikai export 1,7 milliárd (60,7 százalékos növekedés 2023-hoz képest), az Ukrajnából származó importjuk 1,2 milliárd (10,1 százalékos növekedés), az amerikai kereskedelem itt többletes volt, plusz 497 millió dollárt tett ki (282,2 százalékos növekedés 2023-hoz képest).

A legnagyobb importtételek a vas- és fémáruk voltak (kb. 560 millió dollár értékben), Ukrajna pedig a legnagyobb értékben nem vasúti és villamos kategóriájú járműveket (minden bizonnyal tehát harcjárműveket) vásárolt (475 millió dollárért), illetve fegyvereket, lőszereket és alkatrészeket (251 millió dollárért).

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!