A hároméves projekt célja egy olyan szenzor mikromodulkifejlesztése, amely különböző funkciójú szén nanocsövekből áll és ezért képes párhuzamosan többféle környezeti paramétert - hőmérséklet, nyomás vagy veszélyes illetve mérgező gázok mennyiségét - folyamatosan mérni - mondta az egyetemi oktató.

A koncepció legfontosabb újítása, hogy a szenzor elemek mellett a modul olyan egységeket is tartalmaz, melyek a nanocsövek lokális kémiai környezetét képesek gyorsan és reverzibilisen megváltoztatni. Így a szenzorok a mérendő környezeti paraméterek változásainak megfelelően folyamatosan hangolhatók, ezáltal ugyanaz a modul sokféle feladatra lesz alkalmazható. Ez olcsóbb tömeggyártáshoz vezet, melynek eredményeképpen a nanotechnológiai szenzor fejlesztések megjelenhetnek a mindennapi élet új területein is - magyarázta a szakember.

Az Európai Unió 6-os keretprogramjának egy pályázatán 1,35 millió euró támogatást elnyert kutatási konzorciumban az azt vezető SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszék munkatársain kívül részt vesznek a szegedi egyetem fizikus tanszékcsoportjának oktatói valamint egy Egyesült Államok-beli magánegyetem, egy sikeres finn mikroelektronikai vállalkozás, egy német kutatóintézet, valamint egy spanyol és egy finn egyetem dolgozói.

Kukovecz Ákos elmondta, az SZTE öt kutatója és öt hallgatója a projektben három különböző feladatcsoportot lát el: funkcionalizált szén nanocsöveket állítanak elő, kémiai környezetük reverzibilis változtatására alkalmas egységeket fejlesztenek és Kiricsi Imre professzor irányításával koordinálják a nemzetközi munkát.