szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A következő kétszáz év a természeti csapások évszázadai lesznek, amikor jelentősen megszaporodnak az erdőtüzek, az árvizek, s az emberek sokat szenvednek majd a szárazságtól is – vélik angol tudósok.

Fecskendővel az erdőtűz ellen. Nem lesz víz
az oltáshoz
© AP
A Bristoli Egyetem kutatói 52 komputeres szimulációs modell segítségével igyekeztek megállapítani az éghajlati változások bekövetkeztének veszélyét a világ legfontosabb ökológiai rendszereiben. Az így nyert eredményeket csoportosították aszerint, hogy a globális felmelegedés hatására mely régióban mennyivel emelkedik az átlaghőmérséklet: kevesebb, mint 2 Celsius fokkal, 2-3 Celsius, vagy 3 Celsius foknál többel – olvasható a BBC News hírei között.

A vizsgálatot irányító Marko Scholze, a Bristoli Egyetem Földtudományi Intézetének kutatója szerint az eredmények a globális felmelegedés és az ökológiai rendszerek károsodása közötti egyenes összefüggésre világítanak rá.

„Meredeken emelkedő kockázat és az érintett területek növekedését mutattuk ki a felmelegedés magasabb értékeivel kapcsolatosan” – nyilatkozta a tudós.

Véleménye szerint, még ha azonnal sikerülne csökkenteni a káros anyagok kibocsátását a légkörbe, a Föld egyes régióiban megnő a kataklizmák veszélye.

A kutató szerint az erdőtüzek Eurázsiában, Kína keleti részében, Kanadában és az Amazonas vidékén pusztíthatnak. A globális felmelegedés miatti szárazság és ivóvízhiány fenyegetésével pedig Nyugat-Afrikában, Dél-Európában, valamint az Egyesült Államok keleti partján kell számolni.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy amennyiben a globális felmelegedés mértéke meghaladja a 3 C fokot, a természetes lelőhelyek karbonja mintegy "kimosódik" a talajból, s a légkörbe kerülve tovább súlyosbítja a globális felmelegedés okozta gondokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Globális felmelegedés helyett szélsőséges időjárás várható

Nemzetközi éghajlat-értékelő kutatócsoport alakult, a Zágoni Miklós fizikus vezette szervezet tagjai azt állítják, az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid elsősorban nem globális felmelegedést, hanem szélsőséges időjárási körülményeket okoz.

Panoráma Tech

A globális felmelegedés és a trópusi viharok

Az elmúlt 30 év alatt a trópusi viharok pusztító képessége kétszeresére nőtt, miközben a tengervíz átlaghőmérséklete csak alig fél fokkal emelkedett, és a két dolog között van összefüggés – állítja Kerry A. Emanuel, az amerikai MIT egyetem atmoszféra-kutatója, aki elméletét a Nature című brit tudományos folyóiratban ismertette.

hvg.hu Itthon

A netezők többségét aggasztja a globális felmelegedés

Az internetezők saját bevallásuk szerint tisztában vannak az időváltozás és globális felmelegedés összefüggéseivel, és aggasztónak tartják a jelenséget. Az NRC Piackutató júniusban a globális felmelegedés időjárásra gyakorolt hatásairól kérdezte az internetezőket.

hvg.hu Tech

A globális felmelegedés rettenetes hideget hozhat Európára

A Golf-áramlat az utóbbi években jelentősen meggyengült, s egyre kevesebb meleg tengervizet képes szállítani a Brit-szigetek és Észak-Európa körzetébe, aminek Európa drasztikus lehűlése lehet a vége. Paradox módon mindezért a globális felmelegedés a felelős.

MTI Világ

A szélsőséges hideg is lehet a globális felmelegedés jele

A kemény hideg nem mond ellent a globális felmelegedés folyamatának, amely továbbra is tart. Az utóbbi évtizedek klímaváltozásának egyik jellegzetességét éppen az időjárási szélsőségek adják - erről beszélt Zágoni Miklós fizikus, az ELTE oktatója.