Az új rákellenes csodaszer? © Dripnet

A BBC értesülései szerint a kutatók nanoméretű - az emberi hajszálnál ötezerszer vékonyabb - aranyrészecskéket  használnak a kémiai vegyület direkt célba juttatásához, hogy azok azonnal elpusztíthassák a daganatos sejtet.

A golyóstollakban és a farmernadrágok színezésénél általánosan használt ftalein-cianin erős reagens, fényérzékeny vegyszer, erős sejtölő hatással. Mindez ugyan már tizenöt éve ismert a kutatók előtt, eddig azonban nem sikerült megfelelő módon a sejtekbe juttatni.

A Kelet-Anglia Egyetem (UEA) kutatócsoportja azonban most az aranylapocskákat „trójai falovakként” használva sikeresen juttatta a sejtekbe a ftalein-cianin vegyületeket.

Ezután a szervezetben lévő festékanyagot lézerfénnyel bombázva az összetett vegyület az oxigén egy rendkívül gyors reakciójú vegyületét termeli, mely a rákos sejtek tömeges öngyilkosságát eredményezi.

„Mivel a vegyület nem oldódik vízben, igen nehéz a sejtekbe juttatni. Zsírban oldódó természetének köszönhetően azonban az új vegyületben remek gyógyítási potenciál van a rákkutatás és gyógyítás területén” – nyilatkozta a BBC-nek Dr. David Russell az UEA kutatója.

„Nanotechnológia alkalmazásával sikerült bebizonyítani, hogy képesek vagyunk a ftalein-cianin vegyületet a sejtekbe juttatni, mely ott aktiválódva sejtpusztítást visz véghez” – nyilatkozta Russell a Brit Tudományos Társaságok Fesztiválján.

Az egészséges sejtekbe szintén bejut a ftalein-cianin, de azok kiválasztják az idegen vegyületet. „A rákos sejtek ugyanis olyan mohón nőnek, hogy nem tesznek különbséget az őket tápláló anyagok és az őket károsítóak közt” – részletezi az új megoldás működését Russell.

Az úgynevezett fotodinamikus terápia nem új keletű, a ma gyógyászati használatban lévő négy gyógyszer közül az elsőt 1995-ben engedélyezték. Ezek közül azonban mindegyik vízben oldódó és nagyrészt bőrrák kezelésében használható, mert a bőrön át könnyebb fénnyel reakcióba hozni, mint a szervekben, a test belsőbb rétegeiben.

Valamilyen oknál fogva a ftalein-cianin nem hatol be a bőrbe. Viszont a vörös fény hatására a vegyületből termelődő oxigén messze hatékonyabb minden eddigi fotodinamikus terápiánál. Ráadásul mivel nem hatol be a bőrbe, nincs meg az a mellékhatása sem, hogy a páciens a kezelést követően nem mehet napra, ahogy az eddigi fotodinamikus készítmények esetén volt.

A hagyományos kemoterápiás kezeléseknél sok minden függött attól, hogyan reagált a beteg. Így, vannak, akiknek a szervezete egyáltalán nem reagált a kemoterápiára és volt aki hozzászokott és ellenállóvá vált a kezelésre s az azért nem hatott. A fotodinamikus terápia esetében a szervezet nem reagál jól vagy rosszul, egyszerűen a fény hatására a bevitt vegyület oxigént szabadít fel, a rákos sejtek pedig elpusztulnak.

Ugyan Dr. Russell kutatásait - melyeket a Photochemical and Photobiological Sciences című szaklapban publikált – eddig csak laboratóriumi körülmények közt nyaki sejteken próbálták ki, egy olasz kutatócsoporttal már megkezdték az állatokon történő tesztelés előkészítését is.

Amennyiben az eredmények megfelelőek, körülbelül öt év múlva emberi kipróbálásra is sor kerülhet a véráramba fecskendezve vagy közvetlenül a daganatba injekciózva.