szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Összesen 181 jelölés érkezett idén a Nobel-békedíjra; a jelöltek listáján szerepel 46 szervezet és 135 személy, köztük Al Gore volt amerikai alelnök, egy inuit környezetvédő aktivista és egy hajlott korú lengyel asszony, aki zsidó gyerekeket mentett meg a II. világháborúban.

Matematika és a Nobel-díj
Matematikusok között nem osztják ki a neves tudományos elismerést. A dolog miértjéről megoszlanak a nézetek, s számtalan legenda is kering ezzel a ténnyel kapcsolatban. Mi az igazság?
Tovább>>
A norvég parlament (storting) által kijelölt ötfős Nobel-békedíj Bizottság (más nevén Norvég Nobel-bizottság), a díj odaítélésére jogosult testület közölte pénteken a február elsejei határidőig beérkezett jelölések számát, a jelöltek neveit azonban nem, ezeket soha nem is szokta. Egyes nevek azért válnak mégis ismeretessé minden évben, mert a jelölő személyek vagy testületek némelyike nyilvánosságra hozza az általa jelöltek nevét.
 
A jelöltek listája tíz névvel rövidebb a tavalyinál és tizennyolccal a 2005-ös évben felállított rekordnál. Norvég parlamenti képviselők jelölték Al Gore volt alelnököt és Sheila Watt-Cloutier kanadai inuit környezetvédő aktivistát, mindkettőjüket a klímaváltozás veszélyeinek tudatosításában játszott szerepéért. Irene Sendler, egy most 96 éves lengyel asszony több mint 2500 zsidó gyermeket mentett ki a II. világháború idején a varsói gettóból. Jelöltségének támogatói között volt mások mellett Lech Kaczynski lengyel elnök és Ehud Olmert izraeli kormányfő is.
 
Minden év októberében jelentik be Oslóban a Nobel-békedíjjal kitüntetett személyek vagy intézmények nevét, és december 10-én, a díjalapító, Alfred Nobel svéd gyáros, tudós (a dinamit feltalálója) és filantróp halálának évfordulóján adják át a tízmillió svéd koronával (1,41 millió dollár) járó díjat a kitüntetett személynek vagy szervezetnek.
 
A hat Nobel-díj közül ez az egyetlen, amelyről Oslóban döntenek, a többiről (az irodalmiról, az orvosiról, a kémiairól, a fizikairól és a közgazdaságiról) Stockholmban. A díjalapító maga rendelkezett így annak idején, de magyarázatot nem adott rá. Nobel életében Norvégia a svéd királysághoz tartozott. Külpolitikai kérdésekben csak a svéd parlament dönthetett, a korlátozott szuverenitású Norvégia parlamentje nem. Sokan feltételezik: a svéd díjalapító azért döntött így, mert azt gondolta, hogy ha svéd bizottság hozna erről határozatot, az nagyobb mértékben ki lenne téve a mindenkori svéd kormány manipulációinak és nyomásának. Arra persze nem számíthatott, hogy kilenc évvel halála (1896) után Norvégia elszakad Svédországtól, és függetlenné válik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Kik esélyesek a Nobel Békedíjra?

Ole Danbolt Mjös, a Nobel Békedíj Bizottság elnöke pénteken délben hirdeti ki Oslóban, hogy ki nyerte el az idei Nobel Békedíjat.

MTI Világ

A Nobel-békedíjas szerint a szegénység a békét veszélyezteti

A szegénységet nevezte a világbékét fenyegető legnagyobb veszélynek szombaton Oslóban Muhammad Junusz bangladesi közgazdász, aki az általa alapított és vezetett, kisembereknek és elesetteknek is kölcsönző Grameen Bankkal együtt kapta meg az idei Nobel-békedíjat.

MTI Világ

Nobel-díjasok a célzott likvidálás ellen

Az izraeli biztonsági erők által végrehajtott célzott likvidálások betiltását kérték három Nobel-díj-kitüntetetthez csatlakozva izraeli pacifisták az izraeli legfelsőbb bírósághoz benyújtott beadványukban.