szerző:
BBC
Tetszett a cikk?

Egy brit törvénytervezet-módosítás részben engedélyezné a hibrid állat-ember embriókísérleteket. Az ellenzők szerint ennek semmilyen etikai alapja nincs, az engedélyezés pedig szörnyeket szabadíthatna a világra.

A ember-állat hibrid embriókkal folytatott kísérletek tavalyi betiltása nyomán a kutatók aggódni kezdtek a tudományos gyógyászati áttörések jövőjét illetően. Egy mostani törvénymódosító javaslat szerint azonban a hibrid embriókísérletek nagyon súlyos betegségek kutatásához külön igazolással engedélyezhetőek lennének - írja BBC.

A kutatók üdvözölték a szabályozásban tervezett változtatásokat, ellenzői szerint azonban etikailag megkérdőjelezhető az emberi sejtek ilyen kísérleti célokra történő felhasználása.

Caroline Flint brit egészségügyi miniszter tagadta, hogy a mostani döntéssel a kormány meghátrált volna, feladva szigorú szabályozást, nyilatkozata szerint „mindig is nyitva hagytuk az ajtót” ilyen típusú kutatások előtt, a megfelelő engedélyezés mellett.

„A kutatók több tényt bocsátottak a rendelkezésünkre, alátámasztandó a hibrid embriókkal végzett kísérletek jelentőségét. Úgy látjuk, ezeknek a kutatásoknak a szigorú körülmények közt történő legalizálása hasznos lehet a gyógyításban” – tette hozzá a politikus.

A törvénytervezet lehetővé tenné emberi embriósejtek összekeverését egy vagy több állat sejtjeivel, míg a valódi állati-emberi hibridek, melyek spermák keveréséből jönnének létre továbbra is tiltva lennének. Továbbá tilos lenne az embriókat 14 napnál hosszabb ideig életben tartani, vagy méhbe ültetni.

A tudósok a törvényi szabályozás enyhítésétől azt remélik, olyan kutatásokat végezhetnének el, melyek súlyos öröklődő betegségekre kínálnának gyógyírt, mint például az Alzheimer-kór.

A National Institute for Medical Research MRC Fejlődés-genetikai részlegének vezetője Robin Lovell-Badge professzor szerint: „ezek a kutatások hatalmas lehetőségeket rejtenek a betegségek természetének, öröklődésének és gyógyításának megértésében, s semmiképp sem szabad tőlük félni”.

Nem ért egyet Lovell-Badge érvelésével Josephine Quintavalle a Comment on Reproducitve Ethics csoport vezetője, szerinte: „megdöbbentően ijesztő, hogy a kormány egyes tudományos körök önérdeke nyomán meghátrált és álláspontja megváltoztatásra készül”.

„Egy rendkívül ellentmondásos és félelmetes javaslattal állunk szemben, melynek kevés a tudományos alapja, és még kevesebb az etikai létjogosultsága. A brit kormány beleegyezése horrort indít újtára Európában, s ennek nyomán a világban.” – tette hozzá Quintavalle.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Emberi embriókat is klónozhat Dolly bárány "atyja"

Az első klónozott bárány megalkotója, Ian Wilmut professzor és csapata engedélyt kapott, hogy emberi embriók klónozásáról folytasson kísérleteket - számolt be a Sky News. Az engedély nagy lépést jelenthet a motoneuron betegség kutatásában, ám egyelőre pénzhiány miatt nem kezdhetik meg a klónozást.

Panoráma Tech

Bármilyen szerv gyártható sertésembrióból

Valóságos áttörést jelenthetnek a transzplantáció történetében az izraeli Weizmann Intézetben végzett kutatások, amelyek szerint sertésembrió szöveteiből le lehet „gyártani" az átültetésre alkalmas szerveket.

hvg.hu Plázs

"Döbbenet, amit a SOTE művelt az előembriókkal"

Legalább ötszáz életképes, de be nem ültetetett előembriót dobtak ki a Semmelweis Egyetem I. számú Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikáján két év alatt. "Megfagyott az ereinkben a vér, amikor fény derült a történtekre" - fogalmazott Kaáli Géza professzor, a nevét viselő intézet alapítója. Az embriókat fel lehet ajánlani tudományos célra, odaadhatják más betegeknek, s csak legvégső esetben kell azokat kidobni.

MTI Tech

Nem hibázott a SOTE az előembriók megsemmisítésekor

Nem hibázott a megtermékenyített, de be nem ültetett embriók megsemmisítésekor a Semmelweis Egyetem I. számú Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikája - mondta el Papp Zoltán professzor, klinikaigazgató hétfőn.

MTI Világ

Nincs EU-támogatás az embrió- és őssejt kutatásokra

Elutasította az Európai Parlament jogi bizottsága azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió kutatási keretprogramján belül bármilyen uniós támogatásban részesülhessenek az emberi embrión és az embrionális őssejteken végzett kutatások.

MTI Tech

Először kutatnak emberi embriókból származó őssejtekkel a franciák

Hat, közintézményben dolgozó biológuscsoport kapta meg elsőként Franciaországban az engedélyt arra, hogy kutatást folytasson emberi embriókból származó őssejtekkel – adta hírül a Le Monde című napilap Carine Cambyre, a Francia Orvosbiológiai Hivatal főigazgatójára hivatkozva.