Az Arktisz-2007 expedíció keretében a Mir-1-et és a Mir-2-őt egy-egy kutatóval a fedélzetén a Fjodorov akadémikus nevű atommeghajtású jégtörőről bocsátották vízbe mintegy 80 kilométerre a Ferenc József-földtől északra. Mindkettő 1311 méter mélyre merült le a Barents-tengeren. A tengervíz hőmérséklete a merülés helyszínén mínusz 1 Celsius-fok volt.
"Most első ízben merült mini-tengeralattjáró a sarki jég alá, és bebizonyította, hogy ez lehetséges" - mondta Anataloj Szagalevics, aki a Mir 1-en tartózkodott.
"Ezeket a próbamerüléseket nem terveztük be előre, de úgy döntöttünk, mégis végrehajtjuk, hogy mindent kétszer is kipróbáljunk" - közölte Artur Cselingarov, az expedíció vezetője.
A következő, az Északi-sark alatt 4200 méter mélyre tervezett merülést várhatóan kedden hajtják végre. Az északi-sarki jégrétegnek a globális felmelegedés kiváltotta vékonyodásával megindult a verseny az Északi-sark alatt rejtőző természeti erőforrások birtoklásáért.
A Fjodorov jégtörő vágja ki az utat a jégrétegen át a mini-tengeralattjárók számára, amelyek a kutatásokhoz mintákat gyűjtenek a tengerfenéken. A kutatók zászlót is kitűznek az Északi-sark alatt, jelképesen Oroszország birtokába véve a területet. Elhelyeznek egy tokot is a jövő generációknak szóló üzenettel.
Szovjet és amerikai tengeralattjárók gyakran hajóztak az északi sarki jég alatt, de soha nem érték el a mintegy 4000 méter mélyen lévő tengerfeneket.
A nemzetközi jog értelmében az Északi-sarkkörön belül területtel rendelkező öt ország - Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Grönland révén Dánia - 200 mérföldes (320 kilométeres) gazdasági övezettel rendelkezik a parti tengeren.
Oroszország 2001 óta szélesebb, egészen az Északi-sarkig kiterjedő sávra tart igényt, arra hivatkozva, hogy az északi-sarki tengerfenék és Szibéria ugyanazon a kontinentális talapzaton nyugszik.
