szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ha az időjárási feltételek engedik, és műszaki probléma sem merül fel, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA csütörtökön útjára indítja a Dawn (Hajnal) nevű űrszondáját, amelynek feladata a két legnagyobb kisbolygó, a Ceres és a Vesta tanulmányozása lesz

A kisbolygók, vagy tudományos nevükön aszteroidák, túlnyomó többsége a Mars és a Jupiter közötti térségben kering a Nap körül. A csillagászoknak sokáig komoly fejtörést okozott, hogy a Mars és a Jupiter között - szemben a többi bolygó közötti arányosan növekvő távolsággal - hatalmas rés tátong, vagyis elvileg ebben a térségben egy bolygónak kellene keringenie. Bolygó ugyan nincs, ám rendkívül sok különböző méretű, de az ezer kilométeres átmérőt meg nem haladó, gömbölyded, illetve szabálytalan alakú törmelék kering, amelyek száma a becslések szerint több mint százezer. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy valaha valóban létezhetett egy bolygó a Mars és a Jupiter között, de az titokzatos okok miatt szétrobbant, és ennek visszamaradt darabjaival van dolgunk.
 
A másik feltételezés szerint egy olyan törmelékhalmaz részeiről van szó, amelyek egy leendő bolygónak lettek volna az építőkövei, de feltehetőn a közeli Jupiter roppant nagy gravitációs zavaró hatása miatt nem tudtak bolygóvá összeállni. Jelenleg ez utóbbi elmélet az elfogadott, ráadásul a csillagászok szerint a kisbolygók a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után viszonylag hamar megindult bolygóképződéssel egy időben jöttek létre, és azóta is változatlanok maradtak, vagyis vizsgálatuk révén a tudósok olyan információkhoz juthatnak, amelyek betekintést nyújthatnak a Naprendszer, így a Föld kialakulásának a folyamatába.
 
A két vizsgálandó égitest egyike a Ceres, az elsőként felfedezett kisbolygó, amelyet Giuseppe Piazzi olasz csillagász pillantott meg távcsövével a XIX. század hajnalán, vagyis 1801. január elsején. 950 kilométeres átmérőjével a Ceres az övezet legnagyobb tagja. Szabályos gömbölyű alakja azt sejteti, hogy belseje réteges felépítésű lehet, csakúgy, mint a Föld-típusú bolygóké. A feltételezések szerint a kőzetmagot egy (víz)jeget tartalmazó vastag köpeny, azt pedig egy vékony, poros külső réteg veszi körül. A Ceres egyébként tavaly óta a Nemzetközi Asztronautikai Unió (IAU) újonnan elfogadott bolygódefiníciója alapján előlépett törpebolygóvá, vagyis "egyenrangú égitestté" vált a korábban bolygóként számon tartott, de a múlt évi új besorolás alapján törpebolygóvá lefokozott Plútóval.
 
A másik kiszemelt kisbolygó az 1807-ben felfedezett, 530 kilométer átmérőjű Vesta jellemzői homlokegyenest ellenkeznek a Cereséével: egy szabálytalan alakú sziklatömb, vízre (jégre) utaló nyom nincs a felszínén, és ami különösen érdekfeszítővé teszi: déli féltekéjén egy 460 kilométer széles, 13 kilométer mély kráter tátong, amely minden valószínűség szerint egy több milliárd éve történt becsapódás következménye. E kozmikus karambol folytán kilökődött anyagdarabok többsége Nap körüli pályára állva újabb kisbolygókká vált. A csillagászok becslése szerint a Földbe becsapódott meteoritok 5 százaléka valószínűleg a Vestából származik.
 
Eddig a Cerest és a Vestát csak tisztes távolból, távcsövekkel vizsgálták. A Dawn viszont közvetlen közelről fogja tanulmányozni mindkét égitestet. Az 1,21 tonna tömegű, 1,64 méter hosszú, 1,27 méter széles bolygóközi szonda több mint 5 milliárd kilométeres kozmikus vándorlása során 2009 márciusában elhalad a Mars mellett, és a vörös bolygó gravitációs erejéből lendületet kapva folytatja útját, majd 2011 szeptemberében áll pályára a Vesta körül. Innen 2012 áprilisában indul tovább, és 2015 februárjában érkezik meg következő úti céljához, a Cereshez, és mintegy fél éven át vizsgálja ezt az égitestet is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tech

Célegyenesbe érkezett az MRO amerikai űrszonda

Célegyenesbe érkezett a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai űrszonda, amely pénteken kezdi meg fél éve tartó útjának legkockázatosabb szakaszát: Mars körüli pályára áll, hogy éveken át kutassa a vörös bolygó titkait.

MTI Tech

Víz nyomát mutatta ki a Tempel 1-en a Deep Impact űrszonda

Fagyott víz nyomát mutatta ki a Tempel 1 üstökösön a Deep Impact amerikai űrszonda, amely július 4-én csapódott be az égitestbe - közölték az űreszközt irányító szakemberek a Science című tudományos magazin csütörtöki internetes hírportálján.

197 koronavírusos beteg halt meg

197 koronavírusos beteg halt meg

Itt a Maserati első hibrid divatterepjárója, mindent megtudtunk róla

Itt a Maserati első hibrid divatterepjárója, mindent megtudtunk róla

Matolcsy most az Emírségek példáját nevezte követendőnek

Matolcsy most az Emírségek példáját nevezte követendőnek