szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése értelmében Aquincum nevét kapta egy kisbolygó, amelyet Sárneczky Krisztián és Kiss László magyar csillagász fedezett fel; az égitest ünnepélyes bemutatására pénteken került sor a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban. Az eseményen jelen volt Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, aki jelképesen átvette kerületének "külső birtokát".

Mint Sárneczky Krisztián a sajtótájékoztatón elmondta, a 2001 AQ jelű kisbolygót az új évezred első hajnalán, a szilveszteri pezsgőbontás után fél órával fedezte fel Kiss László a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Obszervatóriumában a Mátrában, a Piszkés-tetőn felállított 60 cm-es Schmidt-távcsővel. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai egy 1999 szeptemberében felfedezett - később Szilárd Leóról elnevezett - kisbolygót próbáltak meg újra megfigyelni, amikor a képen a feltűnt az ismeretlen égitest. Miután másnap este is sikeresen észlelték, a Harvard Obszervatóriumban működő Minor Planet Center (MPC) a 2001 AQ ideiglenes jelölést adta a kisbolygónak.

A csillagász szerint a kisbolygók megtalálásakor azért van szükség ideiglenes jelölés kiosztására, mert az égitest biztos azonosítása és a pálya pontos meghatározása éveket vehet igénybe. Egy átlagos kisbolygó négy év alatt kerüli meg a Napot, vagyis ennyi idő kell ahhoz, hogy a pályát végigkövessék. Amennyiben négy különböző évben is sikerül megfelelő számú észlelést összegyűjteni az égitestről, az MPC sorszámmal látja el a kisbolygót. Ekkor hivatalosan is megadják, hogy kik a felfedezők, akiknek ezt követően tíz év áll a rendelkezésükre, hogy nevet adjanak a kisbolygójuknak.

A kisbolygó 2005 májusában megkapta a 107052-ös sorszámot, ez év januárjában pedig a Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan bejelentette, hogy az égitest a felfedezők javaslata alapján az Aquincum nevet kapta.

Sárneczky Krisztián gyerekkori szerelemnek nevezte az apró égitestek, az üstökösök és a kisbolygók iránti vonzalmát. A fiatal csillagász az elmúlt 10 évben 505 kisbolygót fedezett fel.

"Szakmai szempontból azért érdekesek a kisbolygók, mert míg a Föld kialakulása óta teljesen átváltozott - megolvadtak a kőzetek, kontinensvándorlás alakította át a felszínét -, addig a kisbolygók ősi formában őrzik azt az anyagot, amelyből a naprendszer keletkezett. Kutatásuk által információt szerezhetünk arról, hogyan jöttünk létre, hogyan keletkezett a Naprendszer. Az utóbbi években még az is kiderült, hogy a földi vízkészletet is a kisbolygók szállították a becsapódások által. Még az is lehet, hogy kisbolygók vize folyik a csapból" - mondta.

Az Aquincum a kisbolygók főövezetében kering a Mars és a Jupiter között, s 3,6 földi év alatt kerüli meg a Napot, tehát jóval messzebb van, mint a Föld. Meglehetősen apró, mindössze 1-2 kilométer átmérőjű. "Egy piszkosszürke kis szikláról van szó, olyasféléről, mint a Kisherceg bolygója volt" - tette hozzá Sárneczky Krisztián

"Az Aquincum kisbolygó valamikor nagybolygó szeretett volna lenni, sok százezer társával együtt. A Mars és a Jupiter között keringett, keringenek ezek az égitestek mind a mai napig. Ám a Jupiter borzasztó árapály-gravitációs befolyásoló tere következtében ebben a térségben nem jöhetett létre ez a nagyméretű égitest, viszont a maradványanyaga mind a mai napig a rendelkezésünkre áll, meg tudjuk figyelni ezt a sok-sok törmeléket, amelyek átmérője néhány száz métertől ezer kilométerig terjed" - mondta Mizser Attila, a Poláris Csillagvizsgáló vezetője.

Ismertetése szerint a Jupiternek épp a nagy gravitációs tere folytán van egy védőövezeti szerepe is: módosítja a Naprendszer külső területe felől érkező rengeteg üstökös pályáját, s van olyan, amelyiket saját "rabszolgájává" teszi.

"Ismerjük az üstökösöknek a Jupiter-családját, amelyeknek a keringése ehhez az égitesthez kötődik. Nagymértékben képes befolyásolni az üstökösök pályáját mindenféle szempontból. A leglátványosabb ilyen eseményt 1994-ben láttuk, amikor a Jupiter által sok darabra „széttépett” üstökös maradványai az óriásbolygóba csapódtak bele" - hangsúlyozta Mizser Attila.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Világ

Újabb kisbolygók a láthatáron

A megfigyelési technika fejlődése miatt várható, hogy a múlt héten bemutatott Szedna kisbolygó után további aszteroidákat fedeznek fel az űrkutatók a naprendszerünkben – mondta a hvg.hu-nak Gesztesi Albert, a Planetárium csillagásza.