szerző:
Bari Máriusz
Tetszett a cikk?

Génmanipulált baktériumokat alkalmazó üzemekkel alakítanák át Amerika mezőgazdasági hulladékát nyersolajjá. A terv mögött álló cég, az LS9 nemcsak a környezetvédelmet és a szén-emissziót tartja szem előtt, hanem a Közel-Keletről érkező olajat is ki akarná kerülni.


Mindez könnyen a múlté lehet
© AP
A globális gazdaság megreformálása helyett a kaliforniai LS9 egy olyan terméket vezetne be, ami reális alternatívát nyújthatna az olaj helyett. A népszerű frázist meglovagolva "olaj 2.0"-nak nevezett megújuló energiaforrás a Times Online-nak nyilatkozó Greg Pal vezérigazgató szerint egy hónap múlva akár már kocsikat is képes lenne működtetni. A termék előnye nemcsak abban nyilvánulna meg többek között, hogy az általa kibocsátott szén mennyisége kevesebb annál, mint amennyit az olaj nyersanyagai vettek fel a környezetből, hanem ezzel gyakorlatilag mentesíteni is lehetne a gazdaságot a hordónként 140 dolláros áron érkező közel-keleti olajtól.

Az LS9 baktériumai gyakorlatilag az ipari élesztőhöz vagy az E.Coli nem kórokozó törzseihez hasonlítanak, a laboratórium azonban meglehetősen áttervezi DNS-üket. (Pal szerint ez a folyamat 5-7 évvel ezelőtt hónapokig tartott volna és többszázezer dollár kellett volna hozzá, most mindez hetek alatt levezényelhető, költsége pedig csak 20 ezer dollárra rúg.) Pal elmondása szerint a nyersolaj csak pár molekuláris lépésre van az E.Coli fermentációja során kialakult zsírsavaktól, ezért nincs sok munka a folyamattal. Az ahhoz szükséges nyersanyagnak bármilyen cukorrá letörhető hulladék megfelel, a cég pedig külön jelezte, hogy fogyasztásra alkalmas nyersanyagot, így kukoricát sem fog felhasználni. A fermentáció során használt génmanipulált baktériumokkal nyersolajat gyártani nem sokban különbözik attól, mint ha természetes baktériumokkal állítanánk elő etanolt, viszont nincsen szükséges a disztillálás végső, energiaintenzív folyamatára.

A kaliforniai cég egy ezer literes, 3.7 négyzetméternyi területet elfoglaló fermentálógépet állított elő, amely egy hét alatt képes előállítani egy hordónyi olajat. Az előzetes kalkulációk szerint ha Amerika teljes heti olajszükségletét, 143 milliónyi hordót ezzel a technológiával kellene előállítani, akkor ehhez egy 530 négyzetkilométernyi terület kellene - ennél nem sokkal nagyobb Chicago. Pal úgy nyilatkozott, hogy a cég 2010-re építene fel egy demonstrációs gyártóüzemet, a kereskedelmi forgalomba is kötött üzem pedig egy évvel később indulna. A technológiával kapcsolatos fő probléma is ide köthető: míg az LS9 laboratóriumi körülmények között elő tudja állítani az anyagot, nem lehet tudni, hogy nemzeti vagy globális gyártási folyamatok esetén a mechanizmus miként tudna működni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!