Elhunyt Gunther Stent, a molekuláris biológia egyik megalapítója

Stent a második világháború után a genetika tudományával foglalkozó kevés tudós egyike volt. Watson és Crick 1953-ban fedezte fel a DNS kettősspirál szerkezetét. Gunther Stent Berkeleyben, a Kalifornia Egyetem biokémikusaként egy évvel később bakteriofágokkal (a baktériumok vírusaival) végzett kísérletekkel igazolta Watson és Crick eredményét.

"Gunther része volt annak az intellektuális kötőanyagnak, mely az úttörők kis csapatát összetartotta" - méltatta munkáságát Michael Botchan, az egyetemen Stent segítségével alapított molekuláris és sejtbiológiai tanszék társelnöke. Stent ezen kívül még két másik katedra, 1957-ben a virológia, majd 1964-ben a molekuláris biológia tanszék megalapítását is irányította Berkeleyben.

1963-ban megjelent könyve, a "Baktériumvírusok molekuláris biológiája" a genetika kulcsműve lett. A későbbi években Stent érdeklődése a neurobiológia felé fordult. A piócák idegrendszerén végzett kísérletei vezettek oda, hogy a pióca az idegi fiziológia és a viselkedés közötti kapcsolat tanulmányozásában jelzőszervezetté vált.

A tudós Günter Siegmund Stensch néven Berlinben született 1924-ben, majd 1938-ban a náci Németországból nővéréhez Chicagóba szökött. Stent 1948-ban az Illinois Egyetemen szerzett doktorátust, majd Watson mellett dolgozott a Kaliforniai Technológiai Intézetben egészen 1952-ig, amikor Berkeleybe, a Kalifornia Egyetemre került.