Tetszett a cikk?

Mindenkinek hasznára válhatnak az időseknek kifejlesztett számítógépes vagy mobiltelefonos segédeszközök, ám egyelőre a kutatás mintha csak a gondozásra szorulókra koncentrálna.

© HVG
Nem kell többé hazaszaladnia a villamosmegállóból annak, aki elbizonytalanodott, vajon bezárta-e a lakásajtót. Az időseket segítő technikai megoldások apró, de jellemző példája az a svéd lakáskulcs, amely "emlékszik" rá, milyen helyzetben húzták ki a zárból, és ez egyetlen gombnyomással ellenőrizhető is. Maga a technika nem forradalmian új: a kulcsban parányi rádiós chip (RFID) rejtőzik, hasonló azokhoz, amelyeket évek óta használnak kapuk és garázsbejáratok érintés nélküli működtetésére és még rengeteg célra (HVG, 2007. május 12.). Inkább a szemlélet számít újnak: az ember és a számítástechnika közötti párbeszéd új lehetőségeire alapozva olyan eszközök tervezése, amelyek segítik az idősek életét. Illetve nem is csak az övékét.

Design for all, vagyis tervezés mindenki javára. Ez a jelszava az új irányzatnak, felismerve, hogy ami segít az idősebbeknek, az mindenki másnak is hasznos lehet - magyarázta a HVG-nek Sikné Lányi Cecília, a veszprémi Pannon Egyetem műszaki informatikai karának docense. Példaként az amerikai Oxo cég edényeit említette, amelyek fogantyúját az ízületi gyulladással küszködő kezekhez tervezték, ám a cég meglepve tapasztalta, hogy ezek a konyhai eszközök a legnépszerűbb termékei közé kerültek, jóval túllépve a nyugdíjasok amúgy sem szűk célközönségén.

Nem kizárólag időseknek tervezték, de leginkább nekik szánja a svéd In View cég az ippi névre hallgató, televízióhoz csatlakoztatható mobiltelefont. A kis készülék szöveges és képes üzenetek fogadására is alkalmas, vagyis például MMS-ben bárhonnan meg lehet küldeni az unokák legfrissebb fotóját, de a mobilos üzenet a tévé képernyőjén jelenik meg. A képnézegetéshez éppúgy a tévééhez hasonló távirányítót lehet használni, mint a hangüzenet formájában elküldhető válaszhoz. A szerkezet lelke az a doboz, amely a tévéhez kapcsolható, SIM kártya van benne, és saját mobiltelefonszáma van.

Nem a mobillal, hanem az internettel kombinálja az idősebbek jól megszokott tévéjét a Berlinben és Dortmundban kísérletképpen működő rendszer, amelynek révén telefonálás helyett a tévé távirányítójával lehet időpontot kérni a fodrászhoz vagy az orvoshoz, esetleg segítséget hívni az ágyban fekvő beteghez. Ehhez képest játékszernek tűnik a Nokia kísérlete: a családtagok fotójára RFID-t illesztenek, és ha a megfelelően beprogramozott mobiltelefont a képhez közelítik, a készülék máris hívja a kiválasztott rokont. A mobilcég fejlesztője úgy nyilatkozott a müncheni Süddeutsche Zeitungnak, hogy az idősebbek könnyebben megbarátkoznak a játékos megoldásokkal, mint a bonyolultan kezelhető technikával.

Mivel 2020-ra várhatóan az EU minden negyedik polgára idősebb lesz 65 évesnél, az Európai Bizottság idén júniusban újabb 150 millió eurót szavazott meg a Korszerű időskor nevű programra. Így 2013-ig egymilliárd euró állami és magánpénzt fordítanak az időseket - és ettől alig elválaszthatóan az ápolásra szorulókat - támogató technika kifejlesztésére. Ilyen kutatásokban vesz részt mások mellett a Pannon Egyetem, a budapesti Műegyetem vagy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság.

A csodalámpájáról ismert Aladin nevét viselő, szintén európai együttműködéssel zajló kutatás távlati célja, hogy a - magányosan élő - idősek mindenkori állapotának megfelelően szabályozza a lakásban a fény erősségét és színárnyalatát. A buktató egyelőre az, hogy az illetőnek valamilyen érzékelőt kellene a testén hordoznia, mondjuk érintkezőkkel ellátott kesztyűt. Afféle mini orvosi vizsgálóként az jelezné például, ha az alany megerőlteti magát olvasás közben, mire a számítógép egyből erősebbre állítaná a lámpa fényét. A fény állítgatásával újra lehetne szabályozni az idősek kizökkent alvási és ébrenléti szakaszait is.

De fölvennék-e a korosak ezt a kesztyűt, nem mondanák-e inkább, hogy ha gyengén látják az újságot, maguk is följebb tudják tekerni a villanyt, ha meg lefeküdnének, akkor eloltják? Az Aladin-programban részt vevő budapesti Műegyetem ergonómia és pszichológia tanszékének tanársegéde, Laufer László a HVG kérdésére egy svéd intézet friss kutatására hivatkozott, eszerint az érintettek szívesen fogadják az ilyen technikai újdonságokat, ha meggyőződnek róla, hogy hasznuk van belőle. Az együttműködésre szükség is van. Ha például a rászoruló egyén megfigyeléséhez használatos, ultrahangjeleket kibocsátó kártya sokáig nem mozdul, akkor nem mindegy, hogy a használója magatehetetlenül fekszik, vagy csak félretette valahová a szerkentyűt - vetődött föl az elektronikus otthonnal foglalkozó októberi berlini konferencián. Az viszont mégis túlzás lenne, hogy elválaszthatatlanul beültessék a jeladót az illető testébe.

Szintén skandináv fejlesztésűek az olyan jelzőberendezések, amelyek figyelmeztetik a feledékenyebb vagy gyengébben látó, halló embereket: nyitva maradt a hűtő ajtaja, be van kapcsolva a tűzhely vagy a vasaló. Idehaza azonban még nemigen kaphatóak ilyen termékek - hűti le a várakozásokat Hanák Péter, a Műegyetem irányítástechnika és informatika tanszékének tudományos munkatársa. Mint a HVG-nek elmondta, Magyarországon az idősebbek és a számítástechnika kapcsolata egyelőre inkább csak a betegeskedők távfelügyeletére korlátozódik.

A tudományos műhelyek mellett az autógyárak is egyre inkább figyelnek az idősekre. A japán Nissan azok közé tartozik, ahol a tervezők időnként olyan ruhát öltenek magukra, amely súlyokkal és kötésekkel nehezíti az ízületeik mozgását, s olyan szemüveget tesznek az orrukra, amely elhomályosítja a látásukat. Ilyen személyes tapasztalat nyomán nyilatkozott úgy néhány hónapja a hamburgi Der Spiegelnek Naoki Jamamoto tervező, hogy a beszállás megkönnyítésére kapaszkodó kívánkozna a két első ülés közé.

Túlzásnak tűnik viszont egy szeptemberben bemutatott japán találmány, a gyalogosoknak szánt légzsák. Az autókban használatos társához hasonlóan e biztonsági berendezés tizedmásodperc alatt felfúvódik, ha mozgásérzékelője veszélyes imbolygást jelez. Az elsősorban epilepsziásoknak ajánlott, háton viselhető, alig több mint egykilós felszerelés fő hátránya, hogy orra bukásnál haszontalan, kizárólag a hanyatt esés következményeitől véd.

BEDŐ IVÁN

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Medipress Plázs

Megfejtették a skizofrének memóriazavarait?

A skizofrén betegek által tapasztalt tartós memóriazavarok azzal függhetnek össze, miként dolgozza fel agyuk az információkat – derül ki a The Public Library of Science által publikált cikkből.

Medipress Plázs

A férfiak hajlamosabbak a memóriazavarokra

Egy kutatási anyag szerint a férfiaknak sokkal gyakrabban vannak problémáik a memóriájukkal és más kognitív képességeikkel, mint a nőknek, ezek a problémák pedig akár a demencia korai előjelei is lehetnek.