A chilei földmozgás a Richter-skála szerint 8,8-as erősségű volt, míg a haiti csak 7-es. Mivel a skála fokonként tízszer erősebb földrengésre utal, a chilei rengés közel 100-szor erősebb volt, mint a haiti. Ennek ellenére az áldozatok száma Haitiban jóval nagyobb, körülbelül 200-szoros volt. Robin Lacassin, a párizsi földtani intézet szeizmológusa szerint az áldozatok számának különbsége egyrészt azzal magyarázható, hogy a haiti földrengés a felszín alatt mindössze 15 kilométerrel keletkezett, míg a chilei jóval mélyebben, az óceánfenék alatt 35 kilométerre.

Egy másik tényező az épületek biztonsága, stabilitása. Dél-Amerika nyugati partvidékét viszonylag gyakran sújtja földrengés, ezért Chilében az építési előírások igen szigorú követelményeket írnak elő földrengésvédelmi szempontból. A komoly szegénységgel küzdő Haitin, melyet történelme során gyakran ingatag központi hatalom is jellemzett, az előírások sokkal lazábbak - mutatott rá David Galloway, a brit földtani intézet földrengéskutatója.

Az épületek stabilitásának fontosságát mutatja az is, ha a haiti földrengés hatásait összehasonlítjuk az 1995-ös kóbei földrengésével. A japán Kóbét sújtó földmozgás ereje 6,9-es volt, tehát a haitiétól alig maradt el, ezenkívül többé-kevésbé azonos mélységben keletkezett és epicentruma ugyancsak közel volt a városhoz - mutat rá Robin Lacassin. Ennek ellenére az áldozatok száma a tudatosan szigorú építési előírásoknak köszönhetően "csak" mintegy 5 ezer volt, szemben a 220 ezres haitival.

Végül természetesen a szerencse is szerepet játszik a halálesetek számának és az okozott kár nagyságrendjének alakulásában, hiszen nem mindegy, hogy melyik napszakban következik be a földmozgás. Mint David Galloway rámutat, Chilében például számos parkolóház összedőlt, ennek ellenére nem haltak meg sokan, hiszen a legtöbb ember aludt, amikor az éjszaka közepén bekövetkezett a katasztrófa. "Ha a reggeli órákban vagy késő délután következik be a tragédia, amikor az emberek munkába vagy hazafelé tartanak, az áldozatok száma sokkal nagyobb lett volna" - hangsúlyozta a kutató. Haitiben helyi idő szerint délután öt óra körül remegett meg a föld.

Törésvonalak és súrlódások

A hétvégi chilei tragédiát okozó földrengés ugyanazon törésvonalak mentén pusztított, mint a valaha regisztrált legerősebb, 9,5-ös erősségű földrengés 1960-ban - mutat rá a New York Tiemes. Az ötven évvel ezelőtti rengésnek közel kétezer halálos áldozata volt Chilében, és a környező Csendes-Óceáni szigeteken, ám részben ennek is köszönhető, hogy nem történt a haiti földrengéshez hasonló méretű katasztrófa.

A térség történelmi földrengéseit tanulmányozó geológusok szerint a február 27-ei chilei földmozgás ereje közel 250-szer nagyobb volt, mint a Haitit január 12-én leromboló földrengés, az okozott kár mégis töredéke annak.

A chieli rengéseket a Nazca-lemez és a Dél-Amerikai lemez folyamatos ütközése generálta, melynek során az óceáni lemez alábukik a jóval vastagabb szárazföldi lemeznek. Ez a súrlódás évi nyolc milliméteres közeledést jelent, mely csak mélyen a tenger szintje alatt fejti ki igazi hatását. Tudósok szerint az állandó mozgás keltette feszültség és az 1960-as rengések nyomán  keletkezett törések vezettek a múlt hétvégi rengésekhez.

Az vízalatti rengések esetében nagyobb veszélyt jelent a cunami kialakulása, mint a szárazföldi pusztítás. Ha az ütközés során a lemezek felfelé mozdulnak el, jelentős víztömeget emelnek magukkal, amely szökőár formájában méteres hullámokként ér partot. Hasonló folyamat okozta a 200 ezer halálos áldozatot követelő Indonéz földrengést 2004-ben. Az 1960-as rengéseket követő 11 méteres hullámok akkor elmosták Hawaii kikötőit is, hasonló erejű cunamit vártak a szakemberek a hétvégi rengések után is.

A kis- és közepes rengések állandóak a térségben, a szombati 8.8-as erősségű rengés és a hétvége alatt regisztrált száz utórengés mégis valóban megrázta a jelenséget mindennapos eseményként kezelő Chílét. Közel kétmillió embert kellett otthonából kiköltöztetni, ez a szám sokkal nagyobb lenne, ha a 1960-as és 1985-ös földrengések után nem szigorították volna drámaian a földrengésbiztos épületekre vonatkozó szabályozást. Szemben Haitival, amit felkészületlenül ért a rengés, Chilében évtizedek óta biztonságos épületeket húznak fel, melyek most kiállták a természet próbáját.

Bár Chilében szükségállapotot hirdettek, a romok eltakarítása, és a helyzet rendezése nem jelent akkora gondot, mint Haitiban. A munkálatokat ugyan nehezíti, hogy még hétfő reggel is közepes utórengések rázták meg a környéket, azok ismét elkerülték a sűrűn lakott területeket.