Római kori erődítmény maradványait fedezték fel Ukrajnában

Római légionáriusok szálláshelyének maradványaira bukkantak a lengyel régészek a Krím-félszigeten.

  • MTI MTI
Római kori erődítmény maradványait fedezték fel Ukrajnában

A Varsói Egyetem Régészeti Intézetében dolgozó Radoslaw Karasiewicz-Szczypiorski irányításával folytatott kutatások során a lengyel régészek egy római légió tágas helyiségekből álló szálláshelyét tárták fel a Krím-félszigeten lévő Balaklava városában. "Felfedezésünk azt sugallja, hogy itt régen egy római erődítmény állt. Azt egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy mekkora volt és hol húzódtak a határai, de reméljük, hogy ezekre a kérdésekre is mihamarabb megkapjuk a választ" - mondta a szakember. 

A régészek elmélete szerint a mai Balaklava területén álló egykori település az időszámításunk szerinti első évben leégett. Egy évvel később került a térség római fennhatóság alá, és ekkor építették az erődítményt, benne a legionárius szálláshelyekkel. "Az épületet számos alkalommal átalakították: az öregebb falakat lebontották és újakat emeltek a helyükre, valamint a padlókat és a tetőket is kicserélték. Időszámításunk szerint 3-ban a szálláshely leégett és jóval később, valószínűleg a 15-16. század során egy tatár település épült az erődítmény helyére" - tette hozzá a régész.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?