szerző:
Szegő Iván Miklós

Sokan kerültek börtönbe a Napkirály idején, és sokakat a korabeli „államvédelmis”, a híres d’Artagnan, a muskétások kapitánya tartóztatott le. Közülük az egyik legismertebb áldozat Fouquet pénzügyminiszter volt, aki egyszerűen azért került bajba, mert szebb kastélyt építtetett, mint maga a pompakedvelő király.

Manapság sem ritka eset, e sorok írója is hallott már pesti legendákat arról, hogy a külföldi tulajdonos megérkezett a magyarországi leánycégéhez, egy raktárbázishoz, beparkolt a vállalati parkolóba szolid középkategóriás autójával, s ekkor meglátta saját raktárosát beülni az egyik legújabb sportkocsiba. Persze a raktárosnak nem sokáig maradt állása – az azonnal elrendelt revízió nyomban kiderítette néhány nagyobb értékű berendezés rejtélyes eltűnését.

Nem kellett sok fejszámolás a Napkirálynak, XIV. Lajosnak sem, hogy miből gazdagodhatott meg a pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet (ejtsd: ’fuké’). XIV. Lajost azonban nem annyira a közpénzek elherdálása érdekelte – ő maga később Fouquet-nál nagyságrendekkel több pénzt szórt el paloták építtetésére, udvartartására, valamint felesleges és véres háborúkra.

A király irigy

Más bosszantotta fel XIV. Lajost - a Die Zeit német lapban a napokban publikáló Volker Steinkampnak, a Duisburg-Essen-i Egyetem tanárának a véleménye ez, és ugyanezt írta A Napkirály című 1989-es könyvében Papp Imre is. Lajos egyszerűen féltékeny volt a saját miniszterére. Fouquet hatalma csúcsán ugyanis Franciaország egyik leggazdagabb embere is lett, amivel szívesen kérkedett. Ám mindezt a fiatal XIV. Lajos provokációnak tekintette Steinkamp szerint.

Fouquet - bukásra ítélve
©

Hogy Fouquet mennyire rosszul ismerte a hatalmát akkoriban még éppen csak kiépítő fiatal királyt, azt Papp Imre világítja meg: a főpénzügyér ugyanis a különböző ellenzéki mozgalmak, az úgynevezett „Fronde”-ok, letörése után (azután, hogy bizonyította hűségét XIV. Lajoshoz) már-már arra várt, hogy ő lesz a Napkirály első minisztere. A pozíciót előzőleg Mazarin, az olasz származású bíboros töltötte be. XIV. Lajos azonban szakított elődjei politikájával, és fiatalkori tanítómestere, Mazarin 1661. márciusi halála után soha többé nem nevezett ki első minisztert. A király hatalmának kiterjesztését, az abszolutizmus kezdetét az az utasítása jelezte, hogy csak az általa személyesen jóváhagyott parancsok és döntések léphetnek életbe Franciaországban, miniszterei „még egy útlevelet sem” írhattak alá a király rendelkezése nélkül – idézi fel Papp. Az uralkodó joggal mondhatta hát: az állam én vagyok.

Az abszolutizmus kezdetei

Hogy az abszolutizmus vele is példát fog statuálni, 1661. augusztus 17-én még nem sejtette Fouquet. A pénzügyminiszter hatalmas ünnepséget rendezett ekkor a Párizstól 40 kilométerre lévő új kastélya, Vaux-le-Vicomte avatásakor. Ide várta a fiatal királyt, XIV. Lajost is. A híres mecénás, pénzember és pénzügyminiszter, aki saját vagyonát is kockáztatta korábban a Napkirály megmentéséért, óriásit tévedett, amikor Lajos pompakedvelését próbálta kiszolgálni. A Vaux-le-Vicomte-i kastély építésze egyébként a később világhírűvé lett Louis Le Vau volt, aki négy év alatt alkotta meg a pompás, helyenként katedrálisra emlékeztető barokk épületet.

A kastély nem lett visszafogott
©

Amikor a 22 éves király - kíséretében anyjával, Ausztriai Annával - meglátta a kastélyt, már kevésbé volt lelkes. Még inkább az arcára fagyott a mosoly, amikor meglátta a belső berendezést, a bútorokat és a többi díszítést. A nagy szalonban például Charles Le Brun festményét pillanthatta meg. És mindez még semmi: a kastély parkja valódi mestermű volt, amely évszázadokra meghatározta a parképítést Franciaországban és az egész világon. A tervező a zseniális Jacques Le Notre volt. És miért határozhatta meg a következő évszázadokban Le Notre a parképítést egész Európában? Mert hamarosan a Napkirály szolgálatába állt, Le Brun-nel és Le Vau-val együtt: mindannyian XIV. Lajos pompáját szolgálják majd, de ekkor Fouquet már börtönben fog ülni.

A kastélypark Vaux-le-Vicomte-ban
©

Döntő hiba

A főpénzügyér ugyanis nagy hibát követett el: sokkal szebb kastélyt építtetett, mint amilyenek akkoriban a királyi rezidenciák voltak. Csak szökőkútból több mint kétszáz volt a Vaux-le-Vicomte-i barokk komplexumban. Ezzel a régi Louvre vagy a vincennes-i királyi rezidenciák és az akkor még csak vadászkastélynak használt Fontainebleau vagy Versailles nem versenyezhettek. Fouquet kastélyának kupolatermében az avatáskor amúgy Francois Vatel, a kor leghíresebb szakácsmestere, 24 hegedűs kíséretében ötfogásos menüt tálalt fel, természetesen arany edényekben.

Az amfiteátrumban ezután színielőadás következett: a színészek vezetője – Moliére – kompániájával együtt lépett fel. A komédiaíró Fouquet megbízásából komponált előadást erre az alkalomra. (Egyébként Fouquet volt a mecénása Moliére-en kívül Corneille-nek, a Cid alkotójának és az állatmeséiről világhírűvé vált La Fontaine-nek is.)

XIV. Lajos
©

XIV. Lajosban egyre forrt a harag: ahelyett, hogy élvezte volna a pompás előadást, egyre dühösebb lett: miként lehetséges, hogy egy alattvalója irányítja magára a figyelmet, a király pedig csak egy díszlet az előadáson? Még az sem vidította fel az uralkodót, hogy Fouquet nagylelkűen – és formálisan – a királyra hagyta a kastélyt.

A gyanú beigazolódik?

XIV. Lajos gyanakodni kezdett: a pénzügyminiszter tényleg nagyobb hatalomra törne, mint azt a jelenlegi pozíciója indokolná? Mindenesetre Fouquet sosem gondolta volna, hogy egy szürke beosztottja, Jean-Baptiste Colbert ezt a pletykát már korábban is terjesztette a királyi udvarban. Hamarosan ez a visszafogott, szürke ember váltja majd fel a nagyvonalú (és nagyzsebű) Fouquet-t a pénzügyi vezetés élén.

1661. augusztus 17-én XIV. Lajos egy ideig persze csak magában duzzogott, látva a parádét Fouquet-nál. Ám teljesen elvesztette a fejét a dühtől, amikor megpillantotta a kastélyban tett vizit során Louise de la Vallière portréját – írja Steinkamp. A kisasszony ugyanis XIV. Lajos szeretője volt ekkoriban, és Lajos valóban szerette is a fiatal lányt, akit feleségül is vett volna – Papp Imre szerint. Ám tanácsadói lebeszélték erről, és éppen ezért státuszához illő feleséget talált magának 1660-ban. A király felesége, Mária Terézia spanyol infánsnő nem is tudott eljönni a Fouquet-kastély avatására, mert terhesen feküdt az egyik szerényebb királyi kastélyban.

Azonnali letartóztatás - visszavonva

Amikor a kis képet meglátta a szeretőjéről, a Napkirály állítólag magán kívül volt, és máris kiadta a parancsot, hogy a kastély urát, Fouquet-t még az ünnepségek alatt tartóztassák le. Ezt az utasítást csak anyja, Ausztriai Anna tanácsára vonta vissza Steinkamp szerint. Mindenesetre Fouquet körül kezdett elfogyni a levegő: a hatalmas tűzijátékot még megtartották, és Vaux-le-Vicomte éjjel teljes pompájában csillogott, ám a királyi vendég hamarosan távozott. A hajnali órákban XIV. Lajos búcsút intett - nem a kastélynak, inkább építtetőjének, Fouquet-nak.

D'Artagnan gróf
©

Három hét múlva ugyanis, szeptember 5-én, közvetlenül XIV. Lajosnál tett látogatása után – a király 23. születésnapján – letartóztatták Fouquet-t. Őrizetbe vételéről sem akárki gondoskodott: a muskétások legendás kapitánya, Charles d’Artagnan gróf fogta el a pénzügyminisztert.

D’Artagnan „vitézkedése”

Amikor a gróf megmutatta neki a király hírhedtté vált parancslevelét (lettre de cachet), Fouquet teljesen elképedt: „És én még azt hittem, hogy mindenki másnál jobban élvezem a király kegyeit!” (Az effajta lettre de cachet-k révén kerülte meg a bírósági eljárásokat XIV. Lajos – később sem volt ritka a parancslevéllel való letartóztatás.)

A Fouquet-t letartóztató d’Artagnan korántsem volt annyira ideális személyiség, mint az Dumas regényéből, A három testőrből kitűnik. Tulajdonképpen a kor államvédelmi tisztje volt, aki minden parancsot végrehajtott, amit a Napkirály kiadott. Akárcsak a néhai Mazarin bíboros vagy maga Fouquet is, d’Artagnan a királyi hatalmat támogatta a Fronde-ok, az ellenállási mozgalmak idején. Ekkor számos titkos küldetést teljesített az 1661 márciusában elhunyt Mazarin megbízásából. Később, amikor a királyi gárda hadnagyi rangját csak 80 ezer livre-ért vásárolhatta meg, nem mástól kapott kölcsön, mint egy Colbert nevű beosztott hivatalnoktól, Mazarin egyik pénzügyi ügyekben jártas bizalmasától.

D’Artagnan a letartóztatott Fouquet-t előbb Angers-ba vitte, majd a Vincennes-ben lévő erődben tartotta fogva. A Wikipedia szerint d’Artagnan hosszú évekig kísérte börtönről börtönre a bukott minisztert. A gróf nemcsak Fouquet-t tartóztatta le: Lauzun hercegét is ő vette őrizetbe XIV. Lajos megbízásából. Vagyis a legdiszkrétebb és legkínosabb ügyeket intézte a Napkirály udvarában a korabeli „államvédelmis”, az időközben a muskétások kapitány-hadnagyi rangra emelkedő főtisztje. (Az államvédelmis vagy „főávós” kifejezés nem is annyira túlzás d’Artagnan esetében, hiszen 1951-ben Péter Gábor a kommunista államvédelem vezetőjeként maga tartóztatta le a hivatalban lévő belügyminisztert, akit egyébként Kádár Jánosnak hívtak.)

Kirakatper és a kegyelmi jog kifordítása

Fouquet-t többé már nem engedték szabadon: 1664-ben kirakatpert is rendeztek ügyéből – hazaárulással párosuló sikkasztás az állami pénzekből: ez volt a vád –, amit tulajdonképpen ő nyert meg. A bukott miniszter ugyanis a tárgyaláson olyan megnyerően lépett fel, hogy egyrészt a közönség is a király ellen fordult, másrészt a bíróság sem ítélte szabadságvesztésre, hanem „csak” vagyonelkobzásra és örökös száműzetésre. Pedig a bíróság tagjait Colbert és XIV. Lajos igyekezett Fouquet ősellenségeiből összeállítani.

XIV. Lajos ekkor újabb eszközt vetett be, és ezzel az önkényuralom egyik jelképes áldozatává emelte Fouquet-t. Különleges kegyelmi jogával élt, méghozzá a francia történelemben szinte példátlan módon: nem kegyelmet adott, hanem súlyosbította az ítéletet – életfogytiglani várbörtönre.

Versailles
©

Ezek után megint d’Artagnan kapott szerepet: száz muskétásával együtt Fouquet-t 1665 elején átkísérték Pignerol erődjébe, a Savoyai-Alpokba. Ám egy napon hatalmas vihar támadt, és egy villámcsapás nyomán felrobbant a lőporraktár az erődben. Számos áldozata volt a robbanásnak, amit egyvalaki túlélt: Fouquet, aki csak jóval később, 1680. március 23-án halt meg, 18 évi fogság után.

XIV. Lajos ekkorra már javában dolgoztatta Fouquet embereit: Le Vau, Le Notre és Le Brun már az 1660-as évektől kezdve a király új palotáját építik-szépítik Versailles-ban. Még 1664-ben a király nagy fogadást rendezett szeretője, Louise de la Vallière számára Versailles-ban. Az ünnepség sokak szerint emlékeztetett a három évvel korábbi, Vaux-le-Vicomte-ban megrendezett fesztiválra. Újabb érdekesség, hogy a versailles-i építkezések főfelügyelője Fouquet intrikáló beosztottja, Colbert lett.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Tech

Európa legnagyobb lótemetőjére bukkantak rá

Jóllehet a történelem előtti népek nyomait kutatták, Európa legnagyobb lótemetőjét találták meg holland régészek Maastrichttől északra, Borgharen települése közelében.

Olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

Olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

A milliárdos, aki képes megállítani Donald Trumpot. Ha akarja

A milliárdos, aki képes megállítani Donald Trumpot. Ha akarja

Mennyire és mennyiért szereti Trump Szaúd-Arábiát?

Mennyire és mennyiért szereti Trump Szaúd-Arábiát?

"Simonka általában 45 százalékot kért vissza" - Polt Péter meggyanúsítaná a fideszest

"Simonka általában 45 százalékot kért vissza" - Polt Péter meggyanúsítaná a fideszest

Civil ruhás rendőrök miatt vizsgálódik az ombudsman

Civil ruhás rendőrök miatt vizsgálódik az ombudsman

16 évvel a gyilkosság után tudták rábizonyítani férje megöletését a budapesti üzletasszonyra

16 évvel a gyilkosság után tudták rábizonyítani férje megöletését a budapesti üzletasszonyra