Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
„Az okosodás a legdrágább dolog a világon, de nem pénzügyi értelemben, hanem energiaigényességét tekintve” – summázta kutatásait Cristopher Eppig, az egyesült államokbeli Albuquerque-ben található Új-Mexikó Egyetem biológusa a New Scientist című népszerű tudományos folyóirat múlt heti számában.
A kutató abból a – Frank Falkner és James Mourilyan Tanner amerikai fejlődésneurológusok által az 1980-as évek végén felismert – tényből indult ki, hogy a csecsemők energiáik 90 százalékát agyuk fejlesztésére fordítják. Ebben a hároméves korig tartó életszakaszban alapozódik meg – sok tényező együttállásából – az intelligenciakvócienssel (IQ) skálázott, különféle tesztekkel mérni próbált értelmi képességek halmaza. „Ha ebben, az agyfejlődés szempontjából kardinális időszakban egy súlyosabb fertőző betegség leküzdése elvonja a szervezet energiáit, azt később már nem lehet behozni” – hangsúlyozza Eppig.
A kutatói berkekben máris paradigmaváltónak nevezett hipotézis részleteiről az e heti HVG-ben olvashatnak.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.