Létfontosságú szervek kicserélése az eredeti „meghibásodása” esetén, majd tovább élni, mintha mi sem történt volna. Eddig a tudományos-fantasztikus fikciók világába tartoztak az ehhez hasonló történetek, ám belátható időn belül mindez a mindennapokban is megtörténhet, miután az élő szövetek előállításáért felelős eljárás, a tissue engineering, azaz „szövetszabászat” eljut idáig robbanásszerű fejlődése során. Ebből a fejlődésből magyar tudósok is alaposan kiveszik a részüket.
Forradalmi változást hozhat a szövetszabászat
Szervtranszplantációra persze most is lehetőség nyílik, ám a valóban rászorulók csupán töredéke kaphatja meg az életmentő új szívet, vesét, nem beszélve az igen nehéz máj-, avagy tüdőtranszplantációról. Az életmentő eljárások során jelentős korlátot jelent a megfelelő donorok hiánya, és amennyiben sikeres is volt a műtét, a betegnek egész további életében meg kell küzdenie az idegen testből származó szerv kilökődésének kockázatával. Ezen a téren hozhat forradalmi változást a szövetszabászat: nem lesz szükség donorokra és a kilökődés kockázata is minimalizálható lesz.
A tissue engineeringnek ez csak egyik, bár kétségkívül leglátványosabb alkalmazási módja, mondja a terület külföldön is elismert szakértője és kutatója, Dr. Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi docense.
A bőr hozzánő
A szövetszabászat fontos szerepet játszik a gyógyszerkísérletekben is, ahol a kifejlesztés alatt álló új hatóanyagokat mesterségesen előállított emberi szöveteken tudják tesztelni, még azelőtt, hogy élő tesztalanyokon próbálnák ki, mindezzel pedig jelentősen csökkenteni lehet a súlyos következményekkel járó mellékhatások kockázatát.
Egész szervek beültetése helyett pedig már most lehetőség van arra, hogy a sérült szövetrészeket cseréljék ki bizonyos esetekben, ilyen például az egy szívinfarktus során elhaló szívizom pótlása, avagy egy másik létfontosságú szerv, a máj regenerációja.
A több évtizedes múltra visszatekintő szövetszabászat eredményei immár a klinikai alkalmazásokban is jelen vannak: lehetséges bőr, csontok, avagy porcok előállítása, és beültetése, ami nagyban megkönnyíti például az égési sebekkel rendelkezők gyógyulását. Mindehhez hozzátartozik, hogy ezek a viszonylag egyszerűbb szövetfajták közé tartoznak Pongrácz Judit elmondása szerint, hiszen esetükben nincs szükség kiterjedt érrendszerre és ideghálózatra annak érdekében, hogy beültetve ne haljanak el, illetve a bőr mintegy „hozzánő” ezekhez a rendszerekhez beültetése után.
Nincs messze egy emberi szív előállítása
Szívműtét
Horváth Szabolcs
Pongrácz Judit kutatótársaival és tanítványaival együtt egy másik létfontosságú szervvel, a tüdővel foglalkozik birminghami tüdőgyógyászok közreműködésével. A tüdő sok szempontból még kényesebb, mint a szív, és a mai napig nincs lehetőség a különböző betegségek, balesetek során megsérülő, elhaló tüdőszövetek pótlására.
Ez a pécsi Immunológiai és Biotechnológiai Intézetben folyó tissue engineering-kutatások fő iránya, másrészt pedig a tüdőszövet tanulmányozása révén arra is lehetőség nyúlhat, hogy bizonyos gyógyszereket tüdőn keresztül juttassanak be a szervezetbe, hatékonyabbá téve felszívódásukat. Cukorbetegek életét könnyítheti meg az inzulin tüdőn keresztüli beadása, ami főleg a kisgyerekek esetében lehet fontos, hiszen így nem kell átesniük az injekciózás tortúráján.
Óriási beruházás lenne
Bár a donorok hiánya a jövőben nem jelent majd akadályt, amennyiben a növesztett szerv alapjául szolgáló sejtek nem a beteg szervezetéből származnak, illetve nem kompatibilisek azzal, úgy a kilökődés veszélye továbbra is fennáll majd. Ezen segíthetne az a nagyszabású pécsi projekt, amely egy „szövetbank” létrehozását célozza: itt nem teljes szerveket tárolnának, hanem néhány sejtből álló szövetmintákat, amely mind ezek kinyerését, mind tárolását megkönnyítené.
A szövetbank ezzel együtt is óriási beruházás lenne, hiszen a szövetek tárolása így is igen költséges technológiát igényelne, nem beszélve arról a kiterjedt logisztikai munkáról, ami azok kinyeréséhez és a bankba juttatásához szükséges. A pécsi csapat most egy uniós pályázatban bízik, aminek megnyerése esetén realitássá válhat a komplexum létrehozása.
Izgalmas, mindannyiunk életét alapjaiban megváltoztató fejleményekre bőven számíthatunk ezen a területen, a korábban patkányszívet előállító Doris Taylor például már emberi szív előállításán dolgozik. A jövőre Pécsett is készülnek, ahol a magyar-horvát összefogás keretében indult orvosi biotechnológia képzés részeként a leendő szakemberek a tissue engineeringben is elmélyednek.
