Sokan a világ legveszélyesebb repülőterei között tartják számon, mások szerint egyenesen ez a legveszélyesebb: Bhután egyetlen nemzetközi repülőterére – a Himalájai csúcsai között lavírozva – nem is olyan egyszerű leszállni.
Aki próbálkozott már telefonos vagy számítógépes repülőgép-szimulátorral, az pontosan tudja, hogy már a játékban sem kis feladat letenni egy gépet. A való életben a pilóták persze sokat gyakorolnak, és mire valódi utasokat engednek mögéjük, már biztonsággal le tudják tenni a gépet. De az extrém időjárás vagy éppen egy-egy repülőtér azért kihívás elé állítja őket is.
Ilyen a Bhután egyetlen országon kívüli járatokat is fogadó légikikötője, a Paró-i Nemzetközi Repülőtér. A megközelítése sem egyszerű, a Himalája környékbéli hegyvonulatai 5500 méter magasra is felnyúlnak. Ha ezen túl van az ember, akkor jön a mindössze 1981 méter hosszú futópálya. Összehasonlításképpen: a ferihegyi 13R/31L futópálya 3010 méteres, a 13L/31R hossza pedig 3707 méter.
Paro repülőtere olyannyira különlegesnek számít, hogy nem sok olyan pilóta van, aki különleges képzést kapott a bhutáni landolásra. A reptérről 2011-ben megjelent Daily Mail-cikk még csak 8 pilótát emlegettek. 2016-ban, Vilmos herceg ottjártakor ismét cikkeztek Bhután egyetlen nemzetközi repülőteréről, akkor már 10 pilótáról írt a brit sajtó. Így most, közel két évvel a legutóbb közölt adatok után, nagyjából 10-20 légi kapitányról beszélhetünk.
És most nézzük, hogyan teszik le a gépet Bhutánban a profik. (Utána pedig tudja meg, amit csak kevesen tudnak: miért mindig bal oldalon szállunk be a repülőbe?)
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
