szerző:
MTI

Világszerte több mint 60 ország tesz már intézkedéseket a műanyaghulladékok egyre súlyosbodó problémájának kezelése érdekében – derül ki a témában készített eddigi legnagyobb, az indiai Újdelhiben bemutatott ENSZ-tanulmányból. Az elemzők azt is vizsgálták, melyik módszer milyen hatékony.

Az Európai Bizottság javaslata alapján hamarosan a teljes EU-ban betilthatják a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és a műanyag evőeszközöket. (Illetve még néhány más, egyszer használatos műanyagot is, a listát itt találja.) De nem csak az unióban, a világon már több tucat más államban is küzdenek a műanyagok ellen – ezeket a módszereket foglalta össze az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése.

A dokumentum szerint a Galápagos-szigeteken például betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Srí Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók.

A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyag zacskókat és jelentősen csökkent a csatornadugulások száma. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt. Mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.

Vietnamban adót vetettek ki rájuk, ám ennek ellenére is széles körben használják őket. A helyi kormány épp ezért azt fontolgatja, hogy ötszörösére növeli a zacskókra kivetett adót.

©

Írországban az adó hatására 90 százalékkal csökkent a műanyag zacskók használata.

Kenyában a tehenek átlagosan 2,5 zacskót esznek meg életükben. A kelet-afrikai országból mára teljesen száműzték a nejlonszatyrokat, és pénzbírság, valamint négy év börtönbüntetés jár gyártásukért, importjukért és használatukért is.

A bevezetett intézkedések ugyanakkor vegyes eredményeket hoztak. Kamerunban például tilos a műanyag zacskók használata, és a háztartásoknak minden kilogrammnyi begyűjtött műanyaghulladék után fizetnek, ám a műanyagzacskókat továbbra is becsempészik az országba.

A jelentés szerint a világon eddig előállított kilencmilliárd tonna műanyagnak csak mintegy kilenc százalékát hasznosították újra, és 12 százalékát égették el. A fennmaradó 79 százalék szeméttelepeken, az óceánokban és a folyókban halmozódott fel, ahol évezredekre van szükség a teljes lebomlásukhoz. A legnagyobb gondot az egyszer használatos termékek okozzák, mint a műanyag zacskók, szívószálak, evőeszközök. A Föld országaiban évente 5 ezer milliárd műanyag zacskót használunk el, és ha semmi sem változik, az évszázad közepére már 12 milliárd tonna műanyaghulladék árasztja el a világot – figyelmeztet az UNEP-jelentés.

Az amerikai National Geographic magazin júniusi számának címlapja.
©

A tengerben lebegő hulladék évi 1,3 milliárd dollár kárt okoz a halászatnak, a hajózásnak és a turizmusnak Ázsia Csendes-óceánnal határos térségében. A műanyag zacskók szerte a világon eldugaszolják a városi vízelvezetőket és ezzel árvíz- és járványveszélyt okoznak, vagy a haszonállatok gyomrába kerülnek.

A szakemberek a műanyag 35 lehetséges biológiai helyettesítő anyagát sorolták fel a tanulmányban. Ezek közé tartozik a kukorica tartalékfehérjéje, a zein, a nyúlszőr, a tengeri hínár, a gombafélékből készülő hab, a QMilch nevű anyag, amely magas koncentrációjú kazein tejfehérjéből készül, valamint az ananászlevélből előállított pinatex. A törvényalkotók egy része azonban aggódik a biológiai alternatívák körüli túlzott felhajtás miatt is. Ennek oka, hogy annak idején a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kezdeti optimizmus is hamar szertefoszlott, miután esőerdőket kezdtek kiirtani, hogy pálmaolajat termeljenek az autók működtetéséhez.

Az adókivetés és a korlátozás – amennyiben jól megtervezettek és sikerül is betartatni őket – a műanyaghulladék-termelés megfékezésének leghatékonyabb módjai közé tartoznak – vélik a jelentés készítői. A szakemberek szerint emellett sokkal szélesebb körű összefogásra lenne szükség, például a vállalatok bevonására, beleértve a műanyagtermelőket is, akiket kötelezni lehetne arra, hogy bizonyos módszerekkel nagyobb mértékű újrahasznosításra ösztönözzenek.

Mindezekre már csak azért is szükség lenne, mert miközben évente bukkan fel a hírekben egy-egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően. Egyelőre tehát arra nagyobb az esély, hogy belefulladunk a szemétbe, mire tényleg bevethetjük a műanyagfaló szuperenzimet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!