Az Európai Bizottság javaslata alapján hamarosan a teljes EU-ban betilthatják a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és a műanyag evőeszközöket. (Illetve még néhány más, egyszer használatos műanyagot is, a listát itt találja.) De nem csak az unióban, a világon már több tucat más államban is küzdenek a műanyagok ellen – ezeket a módszereket foglalta össze az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése.
A dokumentum szerint a Galápagos-szigeteken például betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Srí Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók.
A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyag zacskókat és jelentősen csökkent a csatornadugulások száma. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt. Mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.
Vietnamban adót vetettek ki rájuk, ám ennek ellenére is széles körben használják őket. A helyi kormány épp ezért azt fontolgatja, hogy ötszörösére növeli a zacskókra kivetett adót.
AFP / Fred Dufour
Írországban az adó hatására 90 százalékkal csökkent a műanyag zacskók használata.
Kenyában a tehenek átlagosan 2,5 zacskót esznek meg életükben. A kelet-afrikai országból mára teljesen száműzték a nejlonszatyrokat, és pénzbírság, valamint négy év börtönbüntetés jár gyártásukért, importjukért és használatukért is.
A bevezetett intézkedések ugyanakkor vegyes eredményeket hoztak. Kamerunban például tilos a műanyag zacskók használata, és a háztartásoknak minden kilogrammnyi begyűjtött műanyaghulladék után fizetnek, ám a műanyagzacskókat továbbra is becsempészik az országba.
A jelentés szerint a világon eddig előállított kilencmilliárd tonna műanyagnak csak mintegy kilenc százalékát hasznosították újra, és 12 százalékát égették el. A fennmaradó 79 százalék szeméttelepeken, az óceánokban és a folyókban halmozódott fel, ahol évezredekre van szükség a teljes lebomlásukhoz. A legnagyobb gondot az egyszer használatos termékek okozzák, mint a műanyag zacskók, szívószálak, evőeszközök. A Föld országaiban évente 5 ezer milliárd műanyag zacskót használunk el, és ha semmi sem változik, az évszázad közepére már 12 milliárd tonna műanyaghulladék árasztja el a világot – figyelmeztet az UNEP-jelentés.
Az amerikai National Geographic magazin júniusi számának címlapja.
National Geographic
A tengerben lebegő hulladék évi 1,3 milliárd dollár kárt okoz a halászatnak, a hajózásnak és a turizmusnak Ázsia Csendes-óceánnal határos térségében. A műanyag zacskók szerte a világon eldugaszolják a városi vízelvezetőket és ezzel árvíz- és járványveszélyt okoznak, vagy a haszonállatok gyomrába kerülnek.
A szakemberek a műanyag 35 lehetséges biológiai helyettesítő anyagát sorolták fel a tanulmányban. Ezek közé tartozik a kukorica tartalékfehérjéje, a zein, a nyúlszőr, a tengeri hínár, a gombafélékből készülő hab, a QMilch nevű anyag, amely magas koncentrációjú kazein tejfehérjéből készül, valamint az ananászlevélből előállított pinatex. A törvényalkotók egy része azonban aggódik a biológiai alternatívák körüli túlzott felhajtás miatt is. Ennek oka, hogy annak idején a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kezdeti optimizmus is hamar szertefoszlott, miután esőerdőket kezdtek kiirtani, hogy pálmaolajat termeljenek az autók működtetéséhez.
Az adókivetés és a korlátozás – amennyiben jól megtervezettek és sikerül is betartatni őket – a műanyaghulladék-termelés megfékezésének leghatékonyabb módjai közé tartoznak – vélik a jelentés készítői. A szakemberek szerint emellett sokkal szélesebb körű összefogásra lenne szükség, például a vállalatok bevonására, beleértve a műanyagtermelőket is, akiket kötelezni lehetne arra, hogy bizonyos módszerekkel nagyobb mértékű újrahasznosításra ösztönözzenek.
Mindezekre már csak azért is szükség lenne, mert miközben évente bukkan fel a hírekben egy-egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően. Egyelőre tehát arra nagyobb az esély, hogy belefulladunk a szemétbe, mire tényleg bevethetjük a műanyagfaló szuperenzimet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
