szerző:
Gécs Dániel
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miközben Magyarországon, ahogy a világon szinte mindenhol, javarészt a kilencvenes évek óta alkalmazott technológia segíti a mentésirányítást, néhány országban már hasznosítják a jól vizsgázott mesterséges intelligenciát.

Nehéz dolga van annak, aki a mentőknek telefonál. Az átlagosnál jóval stresszesebb, gyakran életveszélyes helyzetben a laikus számára időnként indokolatlannak tűnő részletességgel kell bemutatnia egy helyzetet. Egy baleset helyszínén, az ijedtség mellett, még a zajok is nehezíthetik a kommunikációt. A mentőszolgálat diszpécserei jól ismerik ezeket a szituációkat, naponta többször „gyakorolhatják” élesben, hogyan kell még a magát közvetlen életveszélyben érző ember állapotát is telefonon keresztül felmérni. Koppenhágában azonban egy segéddiszpécser is fülel a vonalban: a Corti nevű szoftver. A két éve trenírozott dán rendszer a beérkező segélyhívásokba belehallgatva a kritikus szívproblémákra utaló jeleket keresi.

A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának lehetősége nem új, a használhatónak tűnő megoldások nagy része azonban még kísérleti stádiumban sincs. Sokszor éppen azért, mert feltalálói vagy-vagy alapon gondolkodnak. Nem kérdés, hogy egy számítógépes rendszer az embernél több adatot képes feldolgozni, de ne feledjük: az ember a kevés információból származó részleteket is tudja használni, míg egy mechanizmus csak a szükséges paraméterek betáplálása után képes ellátni feladatát. Éppen ezért lehet optimális a vagy-vagy helyett az ember és a gép képességeinek egyesítése.

Így gondolkodnak a Corti technológiáját fejlesztő, azonos nevű startup szakemberei is. A szoftver sosem dönt egymaga, csupán figyel és javasol. Egyrészt megpróbálja értelmezni a telefonáló által elmondottakat, másrészt figyelmet fordít a beszélő hangjára, hanglejtésére, légzésének ritmusára és más hasonló információkra. Ezeket az adatokat nyomban összeveti a korábban rögzített és elemzett többmilliónyi segélyhívás adataival. Az algoritmus minták után kutat, és ha bármilyen adat alapján olyan mintázatot vél felfedezni, amely azonnali beavatkozást igénylő szívproblémára utal, akkor jelez.

Az egységes segélyhívó rendszer miskolci hívásfogadó központja
©

A cég egy több mint 160 ezer rögzített segélyhívást tartalmazó adatbázis segítségével tesztelte technológiáját. A hívások közül 4089-ről derült ki, hogy a betegnek szívinfarktusa volt. A humán diszpécserek ezt – a telefonáló által elmondottakból, illetve a viselkedése alapján – az esetek 73 százalékában észlelték, a Corti a maga 93 százalékos észlelési mutatójával jócskán felülmúlta őket. (A fals pozitív jelzések aránya mindkét esetben 2 százalékos volt.) A szoftver nemcsak precízebbnek, de gyorsabbnak is bizonyult: átlagosan 31 másodperccel hamarabb „diagnosztizálta” a kritikus szívproblémát, mint a koppenhágai mentőszolgálat telefonos munkatársai. Andreas Cleve Lohmann, a dán vállalkozás társalapító-ügyvezetője több sajtóorgánumnak is hangsúlyozta: például hirtelen szívleállás esetén minden perc késlekedés 7–10 százalékot ront a beteg túlélési esélyein.

A Fast Company című amerikai magazinnak egy érdekes példát is felidézett a cégvezető a tesztidőszak korai szakaszából. A szóban forgó segélyhívás egy nőtől érkezett, aki elmondta, hogy a férje leesett a háztetőről. A diszpécser azt gyanította, hogy a férfi gerincsérülést szenvedett, így annak alapján instruálta a telefonálót, mit tegyen, amíg az azonnal riasztott mentőegységek odaérnek. „A telefonbeszélgetés hátterében hörgő hangot lehetett hallani” – idézte fel az esetet Cleve. A Cortinak fel is tűnt a hang, amelyről azt állapította meg, hogy nagy valószínűséggel egy hirtelen szívleállás után próbál levegőhöz jutni valaki. Később kiderült, hogy a szoftvernek igaza volt, a férfi a hirtelen szívmegállás miatt zuhant le a tetőről. Ekkor azonban a rendszer tesztelése még olyan korai fázisban volt, hogy a mentőszolgálat munkatársa nem kapott jelzést az eredményről. Így a férfin nem kezdték meg azonnal az újraélesztést, és mire a mentőegység kiért, már túl késő volt.

A fentihez hasonló történetek kapcsán óhatatlanul is az jut az ember eszébe: mi mást mondana a szoftvert fejlesztő vállalkozás képviselője? Ám a konkrét esetben Cleve szavait hitelesíti a koppenhágai mentőszolgálat vezetője is, aki az első tesztek után el sem akarta hinni, hogy ennyire jól működik a program. Freddy Lippert a Bloombergnek úgy fogalmazott: amikor először látta a rendszer eredményeit, azt gondolta, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ezért egy másik adag segélyhíváson újra lefuttatták a teszteket. Az eredmény ismét jó lett.

A Corti azóta már nemcsak magában fogalmazza meg javaslatait, hanem jelzéseket és javaslatokat ad a dán mentős diszpécsereknek. Sőt az Európai Segélyhívószám-szövetség (European Emergency Number Association) tavaszi konferenciáján bejelentették, hogy ezekben a hetekben négy-öt újabb európai városban vezetik be a rendszert, de használni kezdik Seattle-ben, Szingapúrban és Tajvanon is. Közben a szoftver fejlesztése sem áll le: most éppen a stroke és az enyhébb szívrohamok felismerésére trenírozzák.

A hazai mentésirányítók a „hagyományos” rendszerekre kénytelenek támaszkodni. Győrfi Pál kommunikációs vezető kérdésünkre elmondta: a többféle szoftverből (például híváskiosztás, -fogadás, autóallokáció) összeálló rendszer a mentőegységek követésére, különböző orvosi riportok (orvosszakmai, operatív) lekérdezésére, kapacitást és terheltséget monitorozó funkciók használatára, továbbá a segélyhívások vagy – szállítási feladatokat igénylő hívások esetén – az adatlapok rögzítésére alkalmas.

Ez nagyjából azt a szintet jelenti, amelyet a dán startup a múlttal szeretne egyenlővé tenni. A Corti ügyvezetője a Business Insidernek néhány hete úgy nyilatkozott: abszurdnak tartja, hogy ha egy babzsákról szeretnénk hirdetést futtatni a közösségi oldalakon, akkor a legfejlettebb mesterséges intelligencia segít minket, az egészségügyi dolgozók viszont csupán az 1990-es évekből származó technológiára támaszkodhatnak, amikor szó szerint életbevágóan fontos kérdésekről kell dönteniük.

Alkalmazások első- és második segély nyújtásához

Nem az egészségügyi személyzetnek, hanem az annak kiérkezésére váró laikusoknak segít az Elsősegély – Mit kell tennem? alkalmazás. Az App Store-ban és a Google Play áruházban is elérhető programban többféle baleseti helyzet megtalálható, az app minden kategóriában lépésről lépésre magyarázza el az elsősegély nyújtásához szükséges tennivalókat. Az ingyenes alkalmazás többek között áramütés, égési sérülés, mérgezés, vérzés, szemsérülés és szívinfarktus tüneteinek felismeréséhez és laikus ellátásához is hasznos segítséget ad. Az újraélesztés lépésein is végigvezeti a felhasználót, videókat is tartalmaz.

©

A kanadai Ontario tartományban lévő Renfrew megye mentősei a beteg azonosítása után táblagépen érhetik el a páciens teljes kórtörténetét, amely az összes korábbi egészségügyi beavatkozás ismertetésén túl magában foglalja például az esetleges gyógyszerallergiára utaló információt is. A rendszerrel megspórolhatják a kötelező kérdésekre szánt időt – a kérdések feltételére a mentés során ráadásul gyakran lehetőség sincs –, a kanadai közmédia beszámolója szerint a mentősök nagyjából két perc alatt tudhatnak meg mindent az emberről, akinek a segítségére sietnek.

Szintén Kanadában, Manitoba tartományban tesztelnek a mentősök egy új okostelefonos programot. Egyfajta protokollgyűjteményről van szó, amely a fejlesztők szerint kiválthatja a mentőautókban található folyamatábrákat, és megspórolhatja a diszpécserrel való kommunikáció egy részét is. A rendszerben található utasítások kártyákhoz hasonló módon sorakoznak a telefonban, a mentősnek csak ki kell választania az adott esethez illőt. Az app ezután hasznos információkkal látja el a mentést végző szakembereket, miközben a forgalmi adatokat figyelve kiszámítja a legközelebbi kórházhoz vezető legrövidebb útvonalat is.

A cikk eredetileg a HVG hetilap 2018/30. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!