Az előterjesztést tizenkilenc tagállam – köztük Franciaország és Németország – kormánya megszavazta, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország és Svédország ellene volt, Belgium, Észtország és Szlovénia pedig tartózkodott – derült ki az MTI tudósításából.

Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-ra. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályozásnak alávetett tartalmak körén.

A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek az internetes platformokon illegális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.

A korábbi tervezetek leginkább vitatott pontját a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére vonatkozó előírások jelentették. Noha ezen végleges egyezségben már nincs szó kötelező előzetes szűrésről, sok bíráló szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat fognak bevezetni, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.

Womens Forum

Mint a tájékoztatásban írták, idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezután is – sőt az eddiginél nagyobb védelem mellett – fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is a világhálón maradnak és megoszthatók lesznek. "Ezzel a lépéssel a digitális korszakhoz igazítjuk szerzői jogi szabályainkat. Az EU digitális egységes piacát illetően ez a kirakós játék hiányzó darabja" – emelte ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Valer Daniel Breaz, az EU soros elnökségét betöltő Románia kulturális minisztere pedig kiegyensúlyozottnak, mérföldkőnek nevezte a 2001-ben életbe lépett és mára elavult irányelvet felváltó kompromisszumot.

A megállapodást az EU másik társjogalkotó intézménye, az Európai Parlament március végén már megszavazta. Még az utolsó pillanatokban is komoly tiltakozások voltak a tervezet ellen, az ügyben az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottak voltak. Tiltakozásukban szokatlan módon egy platformra kerültek az amerikai internetes óriáscégek, például a Facebook vagy a Google, bizonyos európai baloldali csoportok és adatvédelmi aktivisták, illetve egyes EU-ellenes, nacionalista vagy szélsőjobboldali pártok. Az Európai Unió tagállamainak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

A törvénytervezetet nagyon sokan kritizálták: a vészharangot az internet atyja kongatta meg először, a YouTube pedig mozgalmat indított annak érdekében, hogy a korábban ismertetett formában ne legyen törvény a javaslatból.

A problémát a 11. és a 13. cikkely (amit végül 17. cikkelynek kereszteltek át) jelentette, amelyek közül utóbbi érintheti közvetlenül az átlagfelhasználókat. Az a pont ugyanis kimondja, hogy az online platformok üzemeltetői a jelenleginél jóval kiterjedtebb felelősséggel tartoznak a rendszerükbe feltöltött tartalomért.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.