Nagyra nőtt a Facebook. Az 1,7 milliárdos napi aktív felhasználói tábor ahhoz elég nagy, hogy elképesztő összegeket hoz a konyhára – az év első három hónapjában 17,7 milliárd dolláros bevételen közel 5 milliár dollárnyi profit keletkezett. Ahhoz viszont, régóta úgy tűnik, túlságosan is nagy a tábor, hogy a Facebook megfelelően le tudjon kezelni minden egyes panaszt. A felhasználók régóta panaszkodnak, hogy nem igazán tudnak kommunikálni a közösségi oldal üzelemtetőivel, gyakran csak sablonválaszok érkeznek a bejegyzéseket érintő tiltásokra, törlésekre. Időnként pedig nem csak az egyéneket, hanem nagyobb csoportokat érintő ügyekben is vitatottan lép fel a Facebook.

"Méretünkből eredően igen nagy felelősség nehezedik ránk, és bár mindig hallgattunk a szakértők tanácsaira arról, hogyan tudjuk a legjobban megőrizni platformjaink biztonságát, egészen eddig mi hoztuk meg a végső döntéseket azzal kapcsolatban, hogy mit engedélyezünk platformjainkon, és mit távolítunk el. Ezek pedig sokszor nem egyszerű döntések – az ítéletek többségének nincs nyilvánvaló vagy egyértelmű következménye, ennek ellenére sok döntésnek messzemenő vonatkozásai vannak a szabad önkifejezés szempontjából."

Ezek már a közösségi rendszert alapító és vezető Mark Zuckerberg szavai, melyeket annak kapcsán vett éppen most elő Nick Clegg globális ügyekért és kommunikációért felelős alelnök, hogy a Facebook szerda este bejelentette az Ellenőrző Bizottság (Facebook Oversight Board) megalakulását és első tagjait.

AFP

Mit?

Az intézményre nem véletlenül hivatkozik már a tervek tavalyi bejelentése óta a Facebook legfelsőbb bíróságaként a média: a testülethez fordulhat bárki, aki nem ért egyet azzal, hogy a Facebook vagy az Instagram törölt egy általa létrehozott vagy megosztott tartalmat, de a Facebooknál hiába reklamált.

Panaszt tenni egy online felületen lehet majd, amely még nem elérhető, de hamarosan élesíti a bizottság.

A testület természetesen nem egyenként dönt majd minden felmerülő ügyben. Sőt, nem is kezd majd el mindennel foglalkozni: borítékolható, hogy lesz sok olyan eset, melyben a felhasználó vérig sértve érzi magát egy számára kedves kép vagy egy szerinte nem problémás bejegyzés törlése miatt, viszont a döntnökök nem fogják érdemben megvizsgálni. A szerdai bejelentés szerint elsősorban a sokakat érintő, esetleg valamilyen szempontból társadalmilag is fontos hatással bíró ügyeket vizsgálják majd meg tüzetesen a bizottság tagjai közül mindig véletlenszerűen összeálló 5 fős grémiumok. (Magának a törlésnek nem kell tömegesnek lennie, bármely felhasználó bármilyen kicsinek tűnő ügye miatt panaszt tehet.)

"A bizottság nem fog tudni minden esetben ítéletet hozni, amelyben mi vagy a nyilvánosság szeretnénk, de együtt fogunk dolgozni a bizottsággal a kapacitás folyamatos bővítésén. Tudjuk, hogy a bizottság egyre fontosabb szerepet fog betölteni abban, hogy precedenst teremtsen, és iránymutatást adjon a Facebook tartalmi szabályzataihoz" – közölte a vállalat.

Ugyan konkrétumokról nem ejtett szót a Facebook, de szinte biztosan gyorsan előkerül majd a tudományosan nem bizonyított elméletek facebookos terjesztésének-törlésének kérdése (5G, lapos föld satöbbi), illetve a másokkal szemben ellenséges bejegyzések. Alighanem sok olyan téma kerül majd a bizottság elé, melyben nem egyszerű eldönteni, hogy a vonatkozó facebookos bejegyzés engedésével vagy törlésével biztosítható-e jobban a mások jogait nem sértő szólásszabadság.

A Facebook vállalja, hogy végrehajtja a bizottság döntéseit, kivéve ha ezzel törvényt sértene, valamint konstruktív módon és jóhiszeműen fog reagálni a bizottság által előterjesztett útmutatásra a szabályzatokkal kapcsolatosan – olvasható a vállalat közleményében.

Jelenleg talán az a legnagyobb kérdés, maga a struktúra mennyire lesz működőképes. Korábban egyik technológiai nagyvállalat sem próbálkozott még ilyennel, így a Facebook igazából élesben teszteli, a gyakorlatban milyen eredményekkel üzemeltethető a papíron kétségtelenül jól mutató modell. A vállalat ezen a téren azt reméli, hogy a bizottság tevékenykedése végül jóval túlmutat majd a Facebookon, és viszonyítási pontként szolgál majd a hasonló tartalomszabályozási megoldások számára az online szférában.

Kik?

Az első nevek bejelentése után kimondhatjuk, a testület működőképessége a tagok szakmaiságán és elhivatottságán már biztosan nem fog múlni. A vállalat szerint az Ellenőrző Bizottság tagjainak kiválasztása során fontos szerepet játszott a sokszínűség, hogy a döntéshözók "a nézőpontok és tapasztalatok széles spektrumát" tükrözzék. Az első körben megnevezett tagok több mint 27 országban éltek már, legalább 29 nyelvet beszélnek.

A húsz bejelentett tag közül kiemelkedik Helle Thorning-Schmidt. Nem csak azért, mert ő a bizottságot vezető négy elnök egyike, hanem mert 2011 és 2015 között Dánia miniszterelnöke volt.

A következő időszakban legfeljebb 40 fősre bővülő bizottság már megválasztott tagjai között van továbbá

• Emi Palmor, aki 2014-től öt éven az izraeli igazságügyi minisztérium főigazgatója volt;
• Alan Rusbridger, a The Guardian brit napilap volt főszerkesztője;
• Evelyn Aswad, nemzetközi emberi jogi ügyekben jártas amerikai jogászprofesszor;
• Michael McConnell (társelnök), alkotmányjoggal és jogelmélettel foglalkozó amerikai jogászprofesszor, volt szövetségi bíró;
• Tavakkul Karmán jemeni újságíró, emberi jogi aktivista, akinek tevékenységét 2011-ben Nobel-békedíjjal ismerték el;
• Nighat Dat, a digitális jogokban jártas, nők jogaiért és online biztonságért küzdő pakisztáni szakember;
• Nicolas Suzor ausztráliai jogászprofesszor, aki a technológia és a közösségi média szabályozásával, valamint a gyűlöletbeszéd és a szólásszabadság kérdésével is foglalkozik.

Facebook

Magyarországról nézve feltétlenül említést érdemel még Sajó András neve. A korábban bíróként tevékenykedő professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a CEU jogi iskolájának alapító dékánja, akit a döntés bejelentése után először az Indexnek sikerült elérnie. Mint a lapnak elmondta, a megkeresés után négy beszélgetésen vett részt, ezek után kérték fel a feladatra. Megbízatása három évre szól. Úgy fogalmazott:

"Ha valakinek a bejegyzését letiltották, az cenzúra. Én úgy látom, hogy az én szerepem az, hogy a cenzúra ellen, ha az indokolatlan, föllépjek. Ebben látom a magam és a tanács szerepét, hogy a cenzúrával szemben védelmet nyújtsunk az embereknek."

Sajó arról is elmondta véleményét, mennyire tud majd függetlenül működni a bizottság, melynek hátterét a Facebook által létrehozott és finanszírozott alapítvány biztosítja. "Ha úgy láttam volna, hogy nincs garantálva, akkor nyilván nem kockázatom a szakmai renomémat. Ha pedig kiderül, hogy még sincs biztosítva, akkor abban a pillanatban lemondok, ez ennyire egyszerű – mondta a jogászprofesszor, aki szerint a Facebooknak nem áll érdekében a beleszólás – mert ez az egész az ő presztízsük helyreállításáról vagy megerősítéséről szól".

"Abban a pillanatban, hogy valamiféle módon bármikor nyomást akarnának gyakorolni, az mindennél nagyobb kárt okozna nekik, úgy gondolom, ez nekik is világos."

A Facebook közleményében azt írja, az Ellenőrző Bizottság tagjai "bizonyára fognak olyan döntéseket is hozni, amelyekkel mi a Facebooknál nem feltétlenül értünk egyet, de épp ez a lényeg: valóban önállóan és függetlenül ítélhetik meg a kérdéseket". A vállalat szerint a tanács hosszú távú sikerének záloga, hogy olyan tagjai legyenek, akik képesek ötvözni a különböző nézőpontokat és szaktudást.

Ha értesülni szeretne a panasz benyújtására létrehozott felület megnyitásáról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.