Az ózonlyuk a Föld sztratoszférájának azon része, ahol más területekhez képest jelentősen alacsonyabb az ózonmolekulák (O₃) koncentrációja. Bár technikai értelemben véve nem beszélhetünk lyukról, az ózonréteg a sztratoszféra egyes részein erősen elvékonyodik. Emiatt a Napból érkező káros ultraibolya-sugarak nagyobb része juthat át rajta, ami negatív hatással lehet a Föld klímájára.

Ezért is baj az, hogy az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel-5P műholdjának mérései alapján az idei évben az egyik legnagyobb ózonlyukat észlelték az Antarktisz felett – írja az Interesting Engineering. 2023. szeptember 16-án az „elvékonyodott réteg” – ahogy a tudósok a lyukra hivatkoznak rá – területe 26 millió négyzetkilométeresre nőtt. Ez körülbelül háromszor akkora területet jelent, mint Brazília.

European Space Agency

Az ózonréteget károsító anyagok közül az egyik legismertebbek a CFC-k. Ezek olyan halogénezett szénhidrogének, mely a szén mellett csak fluort és/vagy klórt tartalmaznak. A kibocsátás után ezeket az UV-sugárzás bontja le a légkörben, az így felszabaduló klór pedig pusztítja az ózonmolekulákat.

Az antarktiszi ózonlyuk létezését először az 1980-as években fedezték fel, amikor a tudósok az ózonkoncentráció gyors és drámai csökkenését figyelték meg az Antarktisz felett a tavaszi hónapokban.

Mi történne a Földdel, ha hirtelen eltűnne az ózonréteg? Megszületett a válasz

Nem mindegy, hogy az ózon a légkör melyik részében található. Például nagyjából 50 km-es magasságban jótékony, ugyanis kiszűri a Nap káros sugarait. De mi történne, ha eltűnne? Ennek járt utána két kutató.

Az ózonréteget károsító anyagok (OSD-k) használatának nemzetközi mértékét az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv szabályozza, amely kimondja ezen anyagok gyártásának és használatának folyamatos kivezetését. A jelentések szerint ennek hatására az ózonréteg elkezdett regenerálódni.

A kutatók szerint a mostani elvékonyodás a Hunga Tonga-Hunga Haʻapai nevű víz alatti vulkán kitörésének számlájára írható, erre azonban konkrét bizonyíték még nincs. Ugyanakkor egy 2023 tavaszán közzétett tanulmány szerint egyre több betiltott vegyi anyag van a légkörben, és a tudósok sem értik, hogy pontosan miért. Azt egyelőre nem tudni, hogyan és mikorra lehetne csökkenteni az elvékonyodott terület méretét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.