Mást álmodik az, aki máshol él?

Erős kapcsolatot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a társadalmi-kulturális környezet és az álmok funkciója között.

  • hvg.hu hvg.hu
Mást álmodik az, aki máshol él?

Az álmodás összetett élmény, az agy neurofiziológiájának terméke, amely leggyakrabban az alvás gyors szemmozgásos (REM) fázisában fordul elő. Különféle érzelmeket hordozhat és esetenként szimulálhatja a valóságot, miközben hozzásegít a valós élethelyzetekhez való alkalmazkodáshoz. Svájci és olasz kutatók arra voltak kíváncsiak, van-e valamiféle egységesség az álmokban, vagy épp attól a társadalmi-kulturális helyzettől függ, amelyben valaki él.

Flickr/tayente3

A Genfi Egyetem, a Torontói Egyetem, valamint a Genfi Egyetemi Kórházak szakemberei egy, leginkább vadászatot folytató kongói, illetve egy tanzániai közösség álmait hasonlították össze Európában és Észak-Amerikában (Svájc, Belgium, Kanada) élő egyénekével. Ez utóbbiak között egészséges emberek és pszichiátriai zavarokkal küzdő betegek is voltak. A két kvázi-nomád törzs esetében az antropológusok két hónapon keresztül gyűjtötték elbeszéléseiket az álmaikról. 896 álmot elemeztek 234 egyéntől az említett populációkban, és az elbeszéléseket álomnaplók segítségével rögzítették. A nyugati csoportra vonatkozó adatok 2014 és 2022 között publikált tanulmányokból száraznak – írja a Science Daily.

Kiderült, hogy törzsi álmok roppant dinamikusak, fenyegetőbbek, katartikusabbak és szociálisan orientáltabbak. Gyakran valamilyen veszélyhelyzettel kezdődnek, amely az életet fenyegeti, de utána létrehoznak valamilyen eszközt ennek elhárítására. Ilyet nem találtak a nyugati csoport elbeszélései között. A pszichiátriai betegek álmai ugyan intenzívebbek, viszont nem tartalmaznak katartikus érzelmi feloldódást, azaz az álmodás adaptív funkciója hiányosnak tűnik.

A bennszülöttek álmaiban gyakoriak a szociális támogatáshoz kötött válaszok, amikor álmukban fenyegetéssel szembesülnek, de valamelyik barátjuk a segítségükre siet. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy ezeknél a törzseknél a társadalmi kötelékek szükségszerűen jóval erősebbek, mint az európai és észak-amerikai individuális társadalmakban. Mindezek alapján a kutatócsoport úgy véli, hogy szoros kapcsolat van az álmok funkciója és az egyes vizsgált társadalmak társadalmi normái és értékei között. Kutatásuk összességében hozzájárul e megváltozott tudatállapot evolúciós jelentőségének a megértéséhez.