Váratlan dolog került elő egy 11 000 éves temetkezési helyen Törökországban
Délkelet-Törökországban talált csontvázak szája és füle körül talált kődíszek bizonyítják, hogy az emberek már az őskor óta díszekkel ékesítik testüket, és már akkor foglalkoztak azzal, hogy milyen a megjelenésük – közölték a térségben ásatásokat végző régészek.
hvg.hu/MTI
Régészek a mai Törökország és Irak területét is magában foglaló termékeny félhold területén, ahol az őskori emberek földművelés céljából letelepedtek, több ásatáson is apró, vékony és hegyes köveket találtak – de egészen mostanáig nem tudták, hogy mire használták őket.
Piercingként használt testékszer
Emma Louise Baysal/Ankara University
Emma Louise Baysal, az Ankarai Egyetem régészprofesszora elmondta, hogy eddig nem találtak olyan testet, amelyben az ékszer még a helyén lett volna.
„A Boncuklu Tarla-i lelőhelyen azonban mindegyik ékszert megtaláltuk a csontvázakon, nagyon közel a fülükhöz és az ajkaikhoz” – állítja a professzor, aminek köszönhetően a szakértők most először következtethetnek arra, hogy minden bizonnyal piercingként használták őket.
A Magyar Nemzeti Múzeum régészei nagyszabású kutatási programba kezdtek, amelynek keretében már az első napon eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott élőhelyet fedeztek fel.
Baysal szerint a csontvázak alsó állkapcsukon lévő fogainak kopásából is arra lehet következtetni, hogy az őskori emberek alsó ajkaikon piercingeket hordhattak. Az ásatás helyszínét körülbelül 11 000 évvel ezelőtt egy vadászó-gyűjtögető csoport lakta, akik végül le is telepedtek a térségben.
Az ásatások folytatódnak a területen, ahol a régészek elmondása szerint eddig több mint 100 000 leletet tártak fel.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.