Tetszett a cikk?

Koncentrált offenzívát indíthatnak a jövőben alkotmánybírósági beadványok okán egyes emberi jogi csoportok - véli Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke (62 éves), aki egy per kapcsán jutott arra az elhatározásra, hogy nyilvánosságra hozzák a közszereplők indítványait.

HVG: E hét elején maradt el első ízben az Alkotmánybíróság (AB) ülése azért, mert a 11-ről nyolcfősre fogyatkozott testület néhány tag más irányú elfoglaltsága miatt eleve határozatképtelen lett volna. A több mint egy éve tartó jelölési huzavona kapcsán ön megpendítette, hogy az Országgyűlés plénumán kísérli meg esetleg jobb belátásra bírni a képviselőket. Készül már erre a parlamenti felszólalására?

H. A.: Egyelőre nem fogok élni ezzel a lehetőséggel, aminek egészen prózai oka

Rövid és gyors ügyészségi karrier után az 1970-es évek végén közjogi kérdésekkel kezdett foglalkozni: a Kádár-korszak utolsó évtizedében ak-tív és nyugalmazott miniszterek-kel készített interjúkat az Állam-igazgatási Szervezési Intézet kutatójaként. A rendszerváltás évében a professzorok vezette Igazságügyi Minisztériumba került, ahol az alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárság tagjaként vett részt a köztársa-sági alaptörvény kidolgozásá-ban. Ő az Alkotmánybíróság (AB) kezdeti munkatársai közül az egyetlen, aki még tagja a testületnek. 1990 és 1996 között a Sólyom-bíróság főtitkára. Ezt követően az MSZP jelölése nyomán választották az AB tagjai közé. Németh János elnöksége idején, 1999-2003 között elnökhelyettes, az elmúlt húsz hónapban pedig már ő vezeti a testületet. Bírói mandátuma novemberben jár le.

van. 2003 szeptemberében egyszer már volt alkalmam kifejteni álláspontomat - az AB-törvény tervbe vett módosítása kapcsán - az Országgyűlés előtt. Akkor 12 képviselő hallgatta végig figyelmesen az AB elnökét. Úgy gondolom, egy hasonló fokú érdeklődés mellett elhangzó beszéd nem érné el azt a hatást, amit a mai helyzetben kívánatosnak tartanék. Egyelőre van bennem úriemberi lojalitás is a bírákat jelölő parlamenti bizottság iránt. Ha egy tartós betegség következtében netán hét főre csökken a testület létszáma, azt már alkotmányos válsághelyzetnek kell majd tekintenem. Ebben az esetben pedig a közvéleményhez kellene fordulnom.

HVG: Most még egy testületi memorandummal sem kívánják alkotmányos kötelezettségükre emlékeztetni a képviselőket?

H. A.: A bírák részéről ilyen igény eddig nem fogalmazódott meg. Én magam biztosan nem zárkóznék el egy nyilatkozat aláírásától. Az AB-nek mindenekelőtt a feladatát kell maradéktalanul ellátnia. Mi tesszük a dolgunkat.

HVG: Az utóbbi két-három hónapban éppenséggel nem sokat hallani önökről. Az Alkotmánybírósági Határozatok című közlöny januári száma feltűnően karcsú, a februári még meg sem jelent. Mintha kezdenének visszavenni abból a tempóból, amit tavaly diktált a testület.

H. A.: Fennállása óta 2004-ben hozta a legtöbb döntést az AB. Amit elnökké választásom után ígértem, vagyis hogy igyekezni fogok felpörgetni az ítélkezést, úgy vélem, sikerült betartani. Az utóbbi időben kétségkívül némiképp lefékeződött a tempó, ennek azonban objektív okai vannak. A csökkenő létszám miatt nő az egy főre jutó munkateher. Ebben a helyzetben fokozott koncentrációra van szükség, semmiképpen nem lehet hajszolni a testületet. Tudomásul kell venni, hogy ez nehéz időszak, amely után remélhetően vissza tudunk térni majd a normális kerékvágásba. Nincs szükség azonban mennyiségmániás alkotmánybíráskodásra.

HVG: Miközben önök kiszolgáltatottnak érezhetik magukat az Országgyűléssel szemben, egy emberi jogi szervezet éppen az AB-vel kapcsolatosan tesz szóvá keserű tapasztalatokat. Nem zavarja, hogy perbe keveredtek egy jogvédő csoporttal, amely olyan elveket - átláthatóság, nyilvánosság - kér számon önökön, mint amit az AB szokott más állami szerveken?

H. A.: Nem örülök a pernek. Szívesebben ültem volna le egy kerekasztal-beszélgetésre, hogy megkíséreljük feloldani a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az AB között kirobbant vitát. Ez ugye arról folyik, ki kell-e adnunk nekik Hende Csaba parlamenti képviselő hozzánk benyújtott indítványát. Nos, a testület az elmúlt másfél évtizedben más gyakorlatot követett: a sajtón keresztül hoztuk nyilvánosságra, milyen törvényeket támadtak meg az AB előtt az indítványozók. A TASZ kérésekor merőben új helyzet állt tehát elő, ők azt kívánták, bocsássuk rendelkezésükre a teljes beadványt. A magam részéről ezt az igényt az esetek többségében továbbra sem tudnám elfogadni, a beadványokban olykor sértő és méltatlan kitételek is olvashatók. El kell ismerni viszont, hogy ha egy parlamenti képviselő vagy más közszereplő kezdeményez absztrakt normakontrollt, az teljes mértékben a nyilvánosságra tartozik. Az ilyen beadványokat ezentúl nyilvánosságra hozzuk, ha erre igény mutatkozik, s amennyiben azt maga az indítványozó nem teszi meg.

HVG: Ha már egyszer felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, miért nem egyeznek meg peren kívül a TASZ-szal?

H. A.: Elvileg nem zárom ki, hogy erre sor kerülhet. Visszatérve azonban a közszereplők beadványaira: ezentúl számolni kell azzal, hogy a nyilvánosságra hozott indítványok ellen egyes civil szervezetek éles és koncentrált offenzívát indíthatnak.

HVG: Nem most merül fel először a kérdés: mennyire felel meg a jogállami követelményeknek az alkotmánybírósági eljárás? Dornbach Alajos ügyvéd-képviselő már egy évtizeddel ezelőtt sürgette, hogy az AB előtt legalább részlegesen érvényesüljenek a rendes perekben előírt garanciális szabályok.

H. A.: Az AB már 1990-ben nagy többséggel - 7:2-es szavazataránnyal - úgy foglalt állást, hogy nem a polgári perrendtartás, hanem speciális eljárási szabályok szerint működik, hiszen itt maga a jogszabály a "vádlott". Nekünk többnyire bőven elég az, amit az indítványozók beadványukban megfogalmaznak. Ha netán mégsem, akkor a beadvány kiegészítését kérjük. Ezt követően pedig, ha szükségesnek tartjuk, a "keresetet" megküldjük a megtámadott törvényt beterjesztő miniszternek, hogy fejtse ki ő is az álláspontját. Egy ilyen procedúrában nem indokolt ügyféli státust biztosítani az érintetteknek. Megjegyzem, a parlament asztalán fekvő alkotmánybírósági törvénycsomag néhány olyan garanciális elemet is tartalmaz, amely a hatályos ügyrendünkben pillanatnyilag nem szerepel.

HVG: Csakhogy az új törvény sorsa, ha lehet, még a bíróválasztásnál is bizonytalanabb. Decemberi droghatározatuk kapcsán egyes elemzők pedig éppen azt kérdezték, milyen információkra alapozta a döntést az AB. Ha az érdekeltek megismerkedhetnének a "per" dokumentumaival - ezt ügyrendjének módosításával az AB akár holnap engedélyezheti -, kevésbé merülhet föl a gyanú, miszerint a bíróság nem is rendelkezett elegendő ismeretanyaggal.

H. A.: Utólag úgy látom, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben - kivételes megoldásként - akár meghallgatásokat is érdemes lett volna tartani. Miként megtette azt az AB 1995-ben a Bokros-csomagról hozott döntés előtt. Az aktanyilvánosság kérdését azonban az inkriminált törvényjavaslatnak kellene majd rendeznie. Ami viszont a kérdés érdemi részét illeti, a droghatározat csak azokat a bizonytalan fogalmakat iktatta ki a büntető törvénykönyvből, amelyek a kábítószeres ügyekben megnehezítették volna a jogalkalmazást. Az AB tehát a jog szférájában kívánt rendet teremteni. A jogalkotónak persze továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy kiterjessze az elterelés lehetőségét, vagyis hogy a terheltek a büntetés helyett a gyógykezelést választhassák.

HVG: Egyik közelmúltban hozott határozatuk alapján a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az eddigieknél jóval gyakrabban kell lefolytatnia a jogerős ítéleteket megkérdőjelező felülvizsgálati eljárásokat. Újra kiéleződött a viszony a két szomszédvár között?

H. A.: A szóban forgó határozat arról szól, hogy nem szabad összekeverni a LB két alkotmányos funkcióját, a jogorvoslati jogot, illetve a jogegység fölötti őrködés kötelezettségét. Ezek ugyanis egy 2001-es törvénymódosítás során összecsúsztak, ami súlyosan korlátozta a felülvizsgálati eljárások megindításának a lehetőségét. Döntésünk tehát nagyon határozott szakmai kiállás a jogorvoslati jog érvényesülése mellett. Teljesen függetlenül e konkrét ügytől, a két bíróság között kétségkívül fennállnak nézetkülönbségek, amiben a szakmai presztízsféltés is szerepet játszhat. Az új AB-törvénytervezet például megadná nekünk a jogot arra, hogy felülvizsgáljuk az LB jogegységi döntéseit, ezt a megoldást azonban ott erősen opponálják. Egy jogegységi döntésről előbb vagy utóbb azonban biztosan állást kell foglalnunk, a legfőbb ügyész ugyanis nemrég megtámadta az AB előtt a vádmonopóliummal kapcsolatos LB-határozatot.

HVG: Az elmúlt esztendőben önök kilenc alkalommal marasztalták el alkotmánysértő jogszabályok miatt a jelenlegi parlamenti többséget. Mivel magyarázza ezt?

H. A.: A kilencvenes évek közepén volt már olyan esztendő, amikor legalább ugyanennyi alkotmánysértést állapított meg az AB az éppen regnáló kormánnyal szemben, mint mi 2004-ben. A kérdéses esetek többségében egyszerűen nem lehetett volna más döntést hozni. Ha a testületen belüli szavazati arányokat összevetjük az AB tagjaival kapcsolatos különféle eredetelemzésekkel, az is kiderül, hogy az inkriminált döntések közül jó néhány egyhangú szavazással született meg.

HVG: És mivel magyarázza azt, hogy e testület tagjai az utóbbi időben sokkal több különvéleményt publikáltak, mint korábban?

H. A.: Talán úgy fogalmazhatnék, hogy a szakmai önkifejezés igénye ma erőteljesebben érvényesül, mint azelőtt. S persze az is igaz, hogy egy konszenzussal megválasztott elnök mandátuma idején az álláspontok sokkal kevésbé szoktak divergálni, mint jelenleg.

BABUS ENDRE

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Egy év börtön járhat Dél-Koreában a karantén szabályainak megszegéséért

Egy év börtön járhat Dél-Koreában a karantén szabályainak megszegéséért

Újabb fotón a OnePlus 8 Pro, hivatalos a bemutató napja

Újabb fotón a OnePlus 8 Pro, hivatalos a bemutató napja

A walesi kecskék ellenállnak a kijárási korlátozásoknak

A walesi kecskék ellenállnak a kijárási korlátozásoknak